Orvoshiány: továbbra is elöregedő a korfa, de majd duplaannyi fiatal csekkol be az egészségügyi rendszerbe, mint 15 éve

Európa-szerte kihívást jelent az orvoshiány és az orvostársadalom elöregedése, de Magyarországon az utóbbi években határozott fordulat látható. A rezidensbérek rendezése, az ösztöndíjprogramok és az ágazati béremelések mind hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több fiatal orvos választja és tartósan is vállalja a hazai pályát. Miközben a korfán még látszik a Gyurcsány-Bajnai-éra „palacknyaka”, a most belépő generációk létszáma és megtartása már biztató jövőt rajzol ki az egészségügy számára. Az adatok azt mutatják: az utánpótlás stabil, a pálya vonzóbb, és a rendszer képes reagálni a demográfiai kihívásokra.

Az egész kontinensen probléma az elöregedő orvostársadalom, így van ez Magyarországon is. Nézzük meg, hogyan alakult az elmúlt években az orvosok korcsoport szerinti eloszlása! Ábránkon is látványosan kirajzolódik, hogy 2011-ben az egészségügyi ellátórendszerbe gyógyítóként belépők voltak a legkevesebben. Ebben az esztendőben mindössze 2154 fiatal, 29 év alatti orvos volt a rendszerben, míg ez a szám 2024-re 4099-re, vagyis majdnem a duplájára nőtt. Fontos az az adat is, hogy 

Orvoshiány: sikerült rendezni a tendenciát

Hogy sikerült feltornászni ezt a számot, abban nagy szerepe lehet, hogy időközben 

• végre rendezték a rezidensek fizetését, 
• útnak indítottak egy sor, kezdő orvosokat segítő ösztöndíjprogramot
• és történelmi mértékű orvosbéremelés is történt.

 A 2011-ben elindított Markusovszky-ösztöndíjprogramnak hála például a kezdő átlagorvosi fizetés 239 709 forint a 100 ezer forintos ösztöndíjjal kiegészítve közel azonos mértékűvé vált, mint a rangsorban felettük álló, kezdő szakorvosok átlagbére 358 377 forint. Ahhoz, hogy egyre több fiatal lépett be az egészségügyi ellátórendszerbe nagy mértékben hozzájárult a 2016-os ágazati béremelési program is, ami során több ütemben, mind a szakorvosok, mind a rezidensek bérét rendezték. Míg 2011-ben 348 403 forint volt az orvosok egy főre jutó havi bruttó keresete, addig 2016-ban már 541 316. Ezt követte a 2021-es történelmi jelentőségű orvosbéremelés, ami számottevően növelte az orvosok keresetét és a hivatás társadalmi presztízsét: 2024-ben egy orvos átlagos bruttó keresete már több mint 2 millió 100 ezer forint.

Mi a helyzet a bevonzott fiatalok megtartásával?

A második ábrán is jól látszik, hogy a 2011-es és a 2019-es adatokhoz képest is jelentősen emelkedett az orvosok száma mindhárom fiatal korosztályban (25-29; 30-34; 35-39). Kitűnik viszont, hogy egész egyszerűen a középgeneráció (44-59 közötti korosztály) hiányzik a rendszerből. Ráadásul a 40-44 és 50-54 év közötti orvosok száma 2019 és 2024 között folyamatosan csökken az OKFŐ adatai szerint. Míg 2019-ben 2924 40-44 éves kor közötti orvos dolgozott a rendszerben, addig 2024-ben 361-gyel kevesebben, összesen 2563-an. Még nagyobb arányban csökkent az 50-54 közötti orvosok száma, összesen 543 fővel 2019 és 2024. között. 

– hívta fel a figyelmünket az OKFŐ. Ez a korosztály az, akik 2011-ben olyan kevesen léptek be az ellátórendszerbe. Mint fentebb is írtuk, ekkor mindössze 2154 fiatalt sikerült bevonzani. Értelemszerűen, ha 2010 előtt kevés volt a pályakezdő, 29 év alatti fiatal orvos, ahogy az idő haladt, ez a „palacknyak” haladt tovább a korfán, és most hiányuk már a negyvenesek-ötvenesek korcsoportjában látványos.

Ellenben a 2010-es évek közepétől egyértelmű a pozitív tendencia: ha megnézzük a mostani 35-39 éves korosztályt (akik ekkoriban voltak pályakezdők), kirajzolódik, hogy 2019-ről 2024-re számuk jelentősen, összesen 909 fővel nőtt. Ráadásul ez évről évre folyamatosan történt, ami azt mutatja, hogy 

Az elmúlt tizenöt év kulcskérdése márpedig az volt, hogy a rezidensösztöndíj által bevonzott szakorvosi gárda mennyire akar és mennyire fog megmaradni a magyar egészségügyi ellátórendszerben. Ami azt illeti: az adatok jó irányba mutatnak.

Elöregedő a korfa, de bőven jönnek a fiatalok is

Szembeötlő, hogy milyen nagy arányban képviselteti magát az orvostársadalomban a hetvenpluszos korosztály. Míg 2011-ben 1951-en voltak, addig számuk az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt, 34 137-ről 35 526-re. Az adatokban szerepet játszik, hogy a 2011-ben a magukat legnagyobb számban képviselő 55-59-es korcsoport mostanra érkezett meg a hetvenpluszos korcsoportba. Annak tehát, hogy abban a korcsoportban olyan sokan vannak, az az oka, hogy tizenöt évvel ezelőtt ők voltak a legtöbben a középkorosztályban. Benne maradtak tehát ők is a rendszerben, ám lassan ki is fognak esni, hiszen nyugdíjba mennek. Szerencsére van viszont utánpótlás, 

A bevonzott, és az úgy tűnik, rendszerbe tartható fiatal orvosoknak hála az orvosok összlétszáma a jelenlegi adatok alapján várhatóan a következő időszakban sem fog csökkeni, még úgy sem, hogy a nagyarányú hetvenpluszos korosztály kiesik a rendszerből.

A korfa elöregedése különösen jellemző a háziorvosokra. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az orvosok jellemzően nem mennek el 65 éves korukban nyugdíjba (nem úgy, mint a szakdolgozók). Arról pontos információ sajnos nincs, hogy jellemzően hány éves korban hagyják el a pályát. Az viszont előfordul, hogy vannak, akik egy kórházi életpálya végén szerzik meg a háziorvosi szakvizsgát (például egy addig ezerrel hajtó sebész, aki már inkább ülőmunkát végezne), ami nyilván duzzaszthatja az adatokat.

Nyitókép: Tibor ILLYES / POOL / MTI / AFP