Fojtogató a kérdés, élesedő az ellentét: Von der Leyen teljes gázzal megy szembe a magyarok akaratával

Hatalmas jéghegy felé sodródik Európa, így a kontinens vezetésének sürgősen elő kell állnia a vészforgatókönyvével: az EU népessége ugyanis várhatóan 2026-ban éri el a csúcspontját nagyságrendileg 453 millió fővel, innentől pedig fokozatos csökkenésnek indul. Amennyiben nem számolunk a migrációval, az Eurostat előrejelzése szerint 2100-ra az EU népessége 34 százalékkal csökken – Európa elöregedése jelentős negatív hatással lesz majd a munkaerőpiacra.

Az Európai Unió népessége migrációs hatások nélkül az évszázad végére egyharmadával csökken, de már a következő 25 évben évente 1 millió munkavállalónak megfelelő létszámot veszít. Íme, a magyarázat: a legfrissebb adatok szerint Olaszország és Spanyolország népességének drasztikus csökkenésével, egyszersmind összeomlásával néz szembe.

Európa elöregedése brutális következményekkel jár

A munkaerőhiány a demográfiai változás kulcsfontosságú aspektusa. Peter Bosch, az Egmont Intézet vezető kutatója állapította meg, hogy az EU várhatóan évente körülbelül 1 millió munkavállalót veszít 2050-ig. Ha a munkaerőpiaci részvételi arányok kor és nem szerint a 2011 és 2022 között megfigyelt átlagos szinten maradnak, a munkaerő várhatóan 20,2 százalékkal csökken 2070-re. Ez körülbelül 42,8 millióval kevesebb munkavállalót jelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése szerint. Kevésbé kedvező forgatókönyvek esetén a csökkenés még meredekebb lehet, elérve a 26,7 százalékot, azaz az 55,9 millió embert.

A JRC kutatói hangsúlyozzák, hogy

Nem véletlen, hogy a közelmúltban számos tanulmány azt is vizsgálta, hogy az EU bővítése hogyan segíthet a várható munkaerőhiány és a népességfogyás kezelésében. Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy a történelmi 2004-es bővítés, amelyet „Nagy Bummnak” neveznek, jelentős előnyökkel és erős gazdasági növekedéssel járt mind az új tagállamok, mind az EU egésze számára. Többek között Magyarország is ekkor csatlakozott az Unióhoz.

Az a felmérések megállapított eredményei alapján is egyértelmű: az EU, illetve az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság minden kihívásra a migráció kiszélesítésével és felgyorsításával kíván reagálni – ez a felfogás pedig éles ellentétben áll a magyar elképzelésekkel.

Az alábbi térkép számol a migrációval, de még így is jelentős az európai népesség csökkenése:

Hogyan változik Európa népessége 2050-re és 2100-ra?

Az Eurostat előrejelzései egyértelműen rámutatnak, hogy az EU tagállamaiban fel kell készülni a 2100-ig tartó évtizedekben a meredek népességcsökkenésre. Ha 2025-ben 100 ember él az EU-ban, ez a szám 2050-re 91-re, 2075-re 77-re, 2100-ra pedig mindössze 66-ra csökken, ha nincs migráció.

A legnagyobb bajban Olaszország és Spanyolország van, a két ország 2100-ra elveszíti lakosságának a felét! Olaszország lakossága várhatóan 52, Spanyolországé pedig 49 százalékkal csökken a 2025-ös szinthez képest. Több más országban is 40 százalékot meghaladó csökkenés várható, köztük

• Máltán (48%),
• Portugáliában (44%),
• Görögországban (44%) és
• Horvátországban (40%).

Az Eurostat előrejelzései szerint az EU tagállamai közül várhatóan Franciaország és Írország lesz a legkevésbé lesz érintett a népességcsökkenésben. Előbbi lakossága várhatóan mindössze 13, Írországé pedig 15 százalékkal csökken 2100-ra, sőt valójában az ír lesz az egyetlen EU-tagállam, amelynek lakossága várhatóan 2050-re növekedni fog, a 2025-ös szinthez képest körülbelül 4 százalékkal.

Mi a helyzet az EU tagjelölt országaiban az életkor tekintetében?

Általánosságban elmondható, hogy az EU tagjelölt országainak lakossága fiatalabb, mint az uniós átlag, kivéve Szerbiát és Ukrajnát. Az Eurostat szerint 2024-ben az EU lakosságának 30,8 százaléka volt 0–29 éves. Csak Szerbia (30,1%) és Ukrajna (30,4%) haladta meg ezt az arányt.

A másik hét tagjelölt ország lakossága jelentősen fiatalabb, a fiatalok aránya Törökországban (44,3%) és Koszovóban (48,3%) meghaladja a 40 százalékot.

Mivel az elöregedés a tagjelölt országokban is jelen van, és legtöbbjük viszonylag kis népességgel rendelkezik, az esetleges EU-bővítés sem oldaná meg a fennálló problémát. Egy nemrégiben közzétett Carnegie Endowment jelentése megjegyezte, hogy

A Közös Kutatóközpont (JRC) jelentése, a „Demográfiai perspektíva az európai munkaerőpiaci részvétel jövőjéről” szerint a migráció növelheti a jövőbeli munkaképes korú népesség méretét. A bővítés önmagában nem fordíthatja vissza teljesen Európa demográfiai csökkenését, de megadhatja azt a lendületet, amelyre az EU-nak szüksége van annak kezeléséhez.

Az Európai Központi Bank (EKB) szakértőinek friss elemzése is azt hangsúlyozta, hogy a külföldi munkavállalók egyre fontosabb szerepet játszanak az euróövezet munkaerőpiacain.

„A külföldi munkavállalók beáramlása az elmúlt években támogatta az euróövezet munkaerő-állományának erőteljes növekedését, némileg ellensúlyozva a negatív demográfiai trendeket” – jelentették ki az EKB szakértői.

Fotó: Dursun Aydemir/Anadolu via AFP