Magyarország és a világ népesedési válság felé tart: hazánk lakossága 2070-re akár 7,3 millióra csökkenhet, miközben a közép-európai országok többsége szintén fogyásnak indul. Európa súlya globálisan visszaesik, míg Afrika népessége robbanásszerűen nő. Ma ünnepeljük a népesedési világnapot.
Bárki bármit mond a demográfia nemcsak a múltban, hanem korunkban is az egyik legfontosabb kérdés. Persze ezt főleg a baloldali-liberális politikus és háttérszervezetek szokták bagatellizálni, de minden fontos társadalmi és gazdasági kérdés esetén végül mindig a demográfiáig jutunk. Július 11-e a népesedési világnap, úgyhogy érdemes most kicsit körülnézni, hogyan áll ezen a téren Magyarország, a régiónk és a világ. Vigyázat, durva adatok jönnek!
Magyarországra az elmúlt évtizedek során fokozatosan öregedő és lélekszámában fogyó népesség jellemző. 1981 óta folyamatosan csökken a népességszám, 2025. január 1-jén 9 millió 539 ezer fő élt hazánkban. Ez 44 év alatt 1 millió 120 ezer fős, több mint 10 százalékos létszámcsökkenést jelent. Az 1980-as években elsősorban a kedvezőtlen halandósági viszonyok, az 1990-es évektől a termékenység és a születésszám erős visszaesése, majd tartósan alacsony szintje, illetve a rendszerváltás utáni első években megfigyelhető magas halálozás játszott meghatározó szerepet a népesség számának fogyásában.
Hazánk népessége a jövőben tovább csökken a KSH népesség-előrejelzésének mindhárom (alacsony, közepes és magas) változata szerint. 2070-re a legoptimistább előrejelzés 7,9 millió fős népességszámot jelez.
A közepes forgatókönyv szerint 7,6 milliós, az alacsony változat szerint pedig 7,3 milliós népesség valószínűsíthető 2070-re. Mindezek mellett van olyan becslés is, amely szerint 45 év múlva még éppen 8 millió felett lesz a hazai népesség száma.
Magyarország népességének vármegyék szerinti megoszlásában 2025 és 2070 között nagyobb mértékű átrendeződés nem valószínűsíthető: az elhelyezkedésében, fejlettségében különböző, de lakosságszámát tekintve egymásra hasonlító vármegyék sorrendje felcserélődhet (ilyen például Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron vagy Békés és Komárom-Esztergom vármegye). A legnagyobb mértékben, legalább 30 százalékkal Vas, Veszprém, Baranya, Tolna, Somogy, Békés és Zala vármegyében csökkenhet a lakosság száma 2070-ig. 25–30 százalék közötti visszaesés várható Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád vármegyében. Budapesten lesz a legkisebb (–7,3 százalék) a népességfogyás a következő évtizedekben: a csökkenés mértéke egyedül a fővárosban lesz 10 százaléknál kisebb.
Bár a magyarországi adatok semmiképpen sem derítenek fel minket, ezért érdemes kicsit körülnézni a régiónkban. Az alábbi ábrán egy becslést láthatnak arról, hogy a közép-európai országok népesedési viszonyai, hogyan alakulhatnak 2070-ig.
2070-re Lengyelország lesz a térség legnépesebb országa, de jócskán 30 millió alatt lesznek. Ukrajnában jelenleg is tragikusak a demográfiai mutatók, és egyesek szerint már napjainkban sem éri el a lakosság száma a 25 milliót.
Az egykor bőven 20 millió feletti lakossággal rendelkező Románia már csak 13,5 milliós lesz 45 év múlva.
Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is leszállópályán van. Legjobb helyzetben talán a szlovénok vannak, akiknél a csökkenés nem olyan nagy mértékű, mint a többi országban.
Fontos jelezni, hogy a fenti számok a mostani folyamatok alapján készülnek, tehát a nem várt eseményeket nem tudják beépíteni ezekbe a modellekbe. Ami jól látszik, a közép-európai térségben sokkal kevesebben fognak élni 2070-ben, mint napjainkban. Ennek a hatását még felbecsülni sem lehet, mivel ezekben a társadalmakban a maihoz képest is több 65 év feletti fog élni, és jóval kevesebb fiatal.
Az pedig, hogy milyen népesedési jövő vár Európára azt az alábbi grafikával lehet a legjobban jellemezni.
Míg 1900-ban Európa lakossága a háromszorosa volt Afrikáénak, addig 1993-ban már pont egyenlő volt a két kontinens népessége. 2037-ben már háromszoros, míg 2047-ben már a négyszerese lesz az afrikai népesség az európainak.
Európa népesedési katasztrófáját jól mutatja a alábbi ábra is, amely az 1990-2020 közötti helyzetet mutatja. Pirossal a csökkenő, míg zölddel a növekvő területek láthatóak.
Ha már Európa, akkor érdemes megemlíteni, hogy az unió 27 tagországának népessége 2023. január 1-jén 448,8 millió fő volt. A korábbi évtizedekben alapvetően a növekedés volt meghatározó: 1960 óta 94,2 millió fővel, közel 27 százalékkal nőtt az országcsoport lakossága.
Az Eurostat által készített népesség-előrejelzés alapváltozata szerint az unió népessége a következő évtizedekben, hosszú távon csökkenni fog: 2100-ig 419,5 millió főre mérséklődik.
Németország az unió legnépesebb tagállama: lakosainak száma 2023. január 1-jén 84,4 millió főt tett ki. A második helyen Franciaország (68,2 millió fő), a harmadikon Olaszország (59 millió fő) áll. Az Eurostat előrejelzése szerint Németország és Franciaország népessége a következő években tovább nőhet, miközben Olaszország lakossága várhatóan csökkenni fog. Olaszország termékenysége az egyik legalacsonyabb az unióban. A hosszú távú prognózis szerint a legnagyobb mértékű népességfogyást Litvánia és Lettország szenvedheti el: a két ország lakosainak száma több mint harmadával csökkenhet 2023 és 2100 között. Ezzel szemben Luxemburg és Málta lakossága a jelenlegi mintegy másfélszeresére növekedhet a 21. század végére.
A Földön 2022-ben elérte a népességszám a 8 milliárdot. A régiók közül Ázsia a legnépesebb, viszont a jövőben a népességnövekedés nagyobb része az afrikai országoktól várható. A jövőben továbbra is folytatódik a népesség gyarapodása, azonban lassuló ütemben. Az 1950. évi 2,5 milliárd fő megkétszereződéséhez 37 évnek kellett eltelnie, ezt követően az 1987. évi 5 milliárd fős népesség várhatóan több mint 70 év elteltével, 2058-ra duplázódik meg 10 milliárdra. Az előrejelzés legtávolabbi évében, 2100-ban előreláthatólag 10,3 milliárd ember él majd a Földön. A mostani becslések alapján 2087-től megáll az emberiség létszámának a bővülése és csökkenésbe vált át.
Napjainkban a világ népességének 59 százaléka az ázsiai és több mint 18 százaléka az afrikai földrészen él. Az ENSZ prognózisa szerint Ázsia a század végéig megőrzi elsőségét, de elsősorban Afrika gyarapodásának köszönhetően veszít a súlyából. 2100-ban a világ népességének 38 százaléka lesz afrikai, Ázsia részaránya pedig várhatóan 45 százalékra csökken. Európa súlya a világ össznépességén belül 2024 és 2100 között folyamatosan csökkenni fog (9,1 százalékról 5,7 százalékra). A század második felétől Ázsia, továbbá Latin-Amerika és a Karib-szigetek népességszáma szintén mérséklődni fog. Afrika mellett Észak-Amerikában, valamint Ausztrália és Óceánia térségében számíthatunk fokozatos népességgyarapodásra a század végéig. Afrika lakossága a jelenlegi 2,6-szorosára nőhet 2100-ig, Észak-Amerikáé 1,2-szeresére, Ausztrália és Óceánia régióé pedig 1,5-szeresére.
Mindezek mellett az ázsiai országok közül érdemes kiemelni Dél-Koreát, ahol annyira tragikus a demográfiai helyzet, hogy egy friss becslés szerint 2125-ben már 7,53 millió ember fog élni az országban. Ez a szám annak fényében igazán döbbenetes, hogy most 51,68 millió az ázsiai ország lakossága. A helyzet Japánban sem fényes. Jelenleg 123 millióan élnek az országban, de 2100-ra már csak 76 milliót jósolnak. Persze ez a dél-koreai csökkenéshez képest még jónak tűnik. Végezetül pedig érdemes még a geopolitikai törésvonalon fekvő Tajvanra is kitérni. A szigetországban jelenleg 23 millióan laknak, de 2100-ban már 10 millióan sem lesznek. A szomszédos Kína fölénye akkor még nyomasztóbb lesz, mivel ők akkor még mindig 650 millió körül lesznek. Izgalmas évtizedek közelegnek.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
Puzsér Róbert, a Tisza Párt egyik legaktívabb támogatója szerint a demográfiai folyamatok miatt legkésőbb 2030-ra leválthatják a Fideszt.
A háború kirobbanásával egy nukleáris erőműnek otthont adó apró ukrán a településnek nehéz kérdéseket kellett feltenni: mi történik, ha az oroszok célba veszik az ottani erőművet?
Görögországban is rádöbbentek a helyzet komolyságára.
„Magyarország kiemelkedik a sötét képből” – állapította meg a közgazdász.
Írországban történt valami, ami erősen elgondolkodtatta Muskot. A milliárdos szerint ez a két tényező jelenti a legnagyobb fenyegetést a nyugati világ számára.
Ha a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyja az ítéletet, akár több milliárd dollárnyi vámbevételt kellene visszafizetni.
A rendszerváltás óta a Magyar Honvédség legnagyobb, legfontosabb és legkomplexebb művelete zajlik Magyarországon.
A „Zsolti bácsis” történet mögött álló férfi nyakló nélkül közvetíti Magyar Péter üzeneteit.
