Magyarország népességfogyása egyáltalán nem kirívó abban az összeállításban, amelyet a minap az ENSZ közölt az 1990 és 2023 közti demográfiai folyamatokról. Térképen mutatjuk, hogy hol, milyen arányú volt a népességfogyás, és hogy mi van a trendek hátterében.
A cikk szerzője a Makronóm elemzője.
Ha az elmúlt mintegy 30 évet népesedési szempontból elemezzük, azt láthatjuk, hogy 1990 és 2023 között a világ népessége több mint 50 százalékkal nőtt. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy ez a világ minden országára érvényes: a migráció irányai, a ki- és bevándorlás alapjaiban határozta meg az egyes nemzetek népességének alakulását. Sem a növekedés, sem a népességfogyás nem volt ugyanolyan ütemű.
A globális színtérről érdemes a fókuszt Európára helyezni. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy a kontinens népessége az egyes országok esetében milyen arányban változott 1990 és 2023 között, mindezt az ENSZ World Population Prospects 2024 kiadványának adataira alapozva.
A térképen kristálytisztán kirajzolódik, hogy a népességnövekedés és -csökkenés mennyire megoszlik Nyugat- és Kelet-Európában – az egykori vasfüggöny nyomvonalával néhol teljesen egybeesik.
A nyugati országokban jelentős növekedés volt tapasztalható, még akkor is, ha a születési arányszámok a fejlett gazdaságokra jellemzően csökkentek: népesség bővülése a régióba irányuló nagyarányú, sok esetben kellő szabályozás híján illegális migrációra utal.
Ha tovább böngésszük a térképet, azt láthatjuk, hogy Luxemburgban, Cipruson és Törökországban nőtt leginkább a népességszám, 1990 óta 74, 71, illetve 56 százalékkal. Itt azonban érdemes szűkíteni a fókuszt, és csupán az 1 millió főnél népesebb államokat górcső alá venni.
Ebben a tekintetben már Törökország, Írország (48 százalék) és Svájc (32 százalék) regisztrálta a legnagyobb növekedést.
Ha megnézzük azokat az államokat, ahol a népesség ez idő alatt fogyott, akkor jórészt Kelet-Európára kell tekintenünk. Oroszországban és a volt szovjet blokk több országában ma kevesebb ember él, mint 1990-ben, a berlini fal leomlásakor. A balkáni államokban szintén csökkenés tapasztalható, miután a térségből a jugoszláv háborúk után kivándorlási hullámok indultak meg. Ha sorrendet szeretnénk felállítani, Moldovában, Georgiában és Lettországban esett a legnagyobb arányban a népesség, 31, 30, illetve 29 százalékkal.
Az IMF becslései szerint 1990 és 2015 között közel 20 millió kelet-európai hagyta el a régiót, ami nagyjából megegyezik Csehország és Magyarország lakosságával.
***
Borítókép: Dreamstime
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A szomszédunkban zajló háború egyre kegyetlenebb fordulatokat vesz. Ennek ellenére a nyugati geopolitikai rendezvényeken továbbra is hurráoptimizmus uralkodik. Bendarzsevszkij Anton írása.
Iglódi Csaba az üzletet és az irodalmat összeházasító, romantika korabeli családregénye 2023 legsikeresebb első könyve lett. Interjúnk.
„A magyar gazdaság fundamentumai stabilak” – jelentette ki Nagy Márton a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumának ülésén.
„A kereszt halála” című regényből megtudható, mit gondol világunk több fontos kérdésében valójában Gyurcsány Ferenc.
A magyar gazdaság stabil kilátással rendelkezik.
A Nyugatnak új szövetségre van szüksége, hogy jobb legyen a világ.
Hétfőtől már torlódásra is számítani lehet a német határokon, mivel az ország szigorú ellenőrzés után engedi be az utazókat. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Németország felfüggeszti a Schengeni Egyezményt. Szakértők is reagáltak a német lépésre!
A Thurgau Prestige nevű hajó szombat óta vesztegel Bécs közelében az áradások miatt, a fedélzeten tartózkodók nem tudják elhagyni a vízi járművet.
