Magyarország népességfogyása egyáltalán nem kirívó abban az összeállításban, amelyet a minap az ENSZ közölt az 1990 és 2023 közti demográfiai folyamatokról. Térképen mutatjuk, hogy hol, milyen arányú volt a népességfogyás, és hogy mi van a trendek hátterében.
Ha az elmúlt mintegy 30 évet népesedési szempontból elemezzük, azt láthatjuk, hogy 1990 és 2023 között a világ népessége több mint 50 százalékkal nőtt. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy ez a világ minden országára érvényes: a migráció irányai, a ki- és bevándorlás alapjaiban határozta meg az egyes nemzetek népességének alakulását. Sem a növekedés, sem a népességfogyás nem volt ugyanolyan ütemű.
A globális színtérről érdemes a fókuszt Európára helyezni. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy a kontinens népessége az egyes országok esetében milyen arányban változott 1990 és 2023 között, mindezt az ENSZ World Population Prospects 2024 kiadványának adataira alapozva.
A térképen kristálytisztán kirajzolódik, hogy a népességnövekedés és -csökkenés mennyire megoszlik Nyugat- és Kelet-Európában – az egykori vasfüggöny nyomvonalával néhol teljesen egybeesik.
A nyugati országokban jelentős növekedés volt tapasztalható, még akkor is, ha a születési arányszámok a fejlett gazdaságokra jellemzően csökkentek: népesség bővülése a régióba irányuló nagyarányú, sok esetben kellő szabályozás híján illegális migrációra utal.
Ha tovább böngésszük a térképet, azt láthatjuk, hogy Luxemburgban, Cipruson és Törökországban nőtt leginkább a népességszám, 1990 óta 74, 71, illetve 56 százalékkal. Itt azonban érdemes szűkíteni a fókuszt, és csupán az 1 millió főnél népesebb államokat górcső alá venni.
Ebben a tekintetben már Törökország, Írország (48 százalék) és Svájc (32 százalék) regisztrálta a legnagyobb növekedést.
Ha megnézzük azokat az államokat, ahol a népesség ez idő alatt fogyott, akkor jórészt Kelet-Európára kell tekintenünk. Oroszországban és a volt szovjet blokk több országában ma kevesebb ember él, mint 1990-ben, a berlini fal leomlásakor. A balkáni államokban szintén csökkenés tapasztalható, miután a térségből a jugoszláv háborúk után kivándorlási hullámok indultak meg. Ha sorrendet szeretnénk felállítani, Moldovában, Georgiában és Lettországban esett a legnagyobb arányban a népesség, 31, 30, illetve 29 százalékkal.
Az IMF becslései szerint 1990 és 2015 között közel 20 millió kelet-európai hagyta el a régiót, ami nagyjából megegyezik Csehország és Magyarország lakosságával.
***
Borítókép: Dreamstime
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Egyre inkább a szemünk előtt zajlik a globális hatalmi átrendeződés. A világrendszerváltás legnagyobb vesztese eddig Európa, ám Brüsszel továbbra is azzal van elfoglalva, hogy politikai súlyt adjon az uniós elitnek szinte azonnal behódoló Magyar Péternek. Orbán Viktor eközben meghirdette a gazdasági semlegességet.
Mondhatnánk, hogy micsoda dolog ez, Európában háború dúl, ez az ember meg közben elrejtőzik a világ elől, a havasokba menekül, és naphosszat csak kirándulgat meg olvas.
Sajtóértesülések szerint egy több mint hét éve húzódó jogi ügyre került pont nemrég, amely több száz millió forintot is elvihet a csatornától.
p
3
0
6
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 638 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csapláros
2024. augusztus 19. 14:17
Tasi János 2024. augusztus 19. 12:13 ..."De qrwajól néz ki ez a kubai utca!"... Látszik, hogy valamikor módos népek építették, amit a mostaniak is tisztelni igyekeznek...
"Oroszországban és a volt szovjet blokk több országában ma kevesebb ember él, mint 1990-ben, a berlini fal leomlásakor."
Mert a rendszerváltó rendszerek sem képesek európai életszínvonalat biztosítani a polgáraiknak, mint kommunizmus, miközben a határzárat lebontották. Az embereknek csak egy életük van. A jobb élet reménye vonzza őket.
Közép-kelet Európában középtávon sem lesz jobb. Nyugat-Európát csakis úgy érheti utol, hogy Nyugat-Európa lezülleszti magát.
50 év és Kína felé fognak vándorolni a bevándorlók. Kína pár millió bevándorlót feltűnés nélkül képes elnyelni.