Olyan intézkedést tartalmaz a Tisza Pártnak tulajdonított megszorítás, amire eddig csak az MSZP-SZDSZ kormány volt képes. Megszüntetnék a GYED-et, ezzel az édesanyáktól vennék el az őket megillető pénzt.
Az családoktól venne el havi szinten több százezer forint értékű, őket megillető ellátást a Magyar Péter pártjának tulajdonított, „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című megszorítócsomag – derült ki a dokumentum részleteiből. A közelmúltban az Index által nyilvánosságra hozott, több mint 600 oldalas szakértői programban ugyanis többek közt a gyermekgondozási díj – hétköznapi nevén a GYED – megszüntetése is ott van a tervek között. Ilyen mértékű, családokat érintő megszorító lépésre a rendszerváltoztatás óta egyedül az első MSZP-SZDSZ kormány által bevezetett Bokros-csomag volt képes 1995-ben.
A Bokros-csomagnak nevezett brutális, a magyar emberek életét megnehezítő megszorítás a baloldali kormányok legemlékezetesebb intézkedése volt. Többek közt szerepelt benne a szülési szabadságon lévő édesanyák (vagy édesapák) fizetése helyett az állam által biztosított gyermekgondozási díj megszüntetése is, amely óriási terhet tett a családokra. Ezt tűzné ki feladatként az az állítólag a Tisza Párt holdudvarához tartozó – de legalábbis őket támogató – baloldali „szakértők” által összeállított dokumentum, amelyről korábban a Mandineren is beszámoltunk. Kísért a baloldali múlt...
Ezt is ajánljuk a témában
A több száz oldalas „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet szerint évente 1300 milliárd forint többletbevételt szednének be adó- és járulékemelésekkel.
De menjünk sorban! Mi is az a gyermekgondozási díj, amelynek a megszüntetésére készülnek? Az 1985-ben bevezetett GYED a szülést követően gyermeküket otthon nevelő édesanyáknak biztosította a döntésük következtében kieső fizetésük egy részét. Az édesanyák eleinte a gyermek egy éves koráig, a szülést megelőző munkaviszonyuk időtartama alapján bérük 65-75 százalékát kapták meg az államtól ily módon. A GYED-et 1987-től a gyermekek két éves koráig vehették igénybe az édesanyák.
A GYED-et a Horn Gyula vezette balliberális kormányzat 1995-ben a Bokros-csomaggal megszüntette. 2000-ben az első Orbán-kormány vezette be megint a gyermeküket otthon nevelő édesanyáknak járó családtámogatási intézkedést, majd 2014-től, ismét a Fidesz-KDNP-kormány további kedvezményekkel bővítette.
Jelenleg a GYED a csecsemőgondozási díj (CSED) időtartamának (168 nap) lejártát követően a gyermek 2., ikergyermekek estén a gyermekek 3. születésnapjáig, havi szinten folyósítható, biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás, amelynek összege a szülő keresetének 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
Idén, azaz 2025. január 1-jétől a GYED maximális havi összege bruttó 407 120 ft
(a minimálbér kétszeresének 70 százaléka).
GYED-re az a szülő jogosult, aki
Az Orbán kormány 2014-ben elfogadta támogatás GYED Extra néven ismertté vált bővítéseit, amely szerint, amennyiben
Magyarországon a bruttó átlagkereset idén szeptemberben 687 100 forint volt. Ez alapján jelenleg egy idén július 1-jén született gyermek korábban legalább másfél évet munkaviszonyban töltő, ekkora keresettel rendelkező édesanyja a gyermek születését követő első fél évben bruttó 687 100, azaz nettó 584 035 forint CSED-re ezután pedig bruttó 407 120, azaz nettó 305 340 forint összegű GYED-re jogosult a gyermek 2 éves koráig.
Amennyiben a GYED-et igénylő szülő családi adókedvezményt is érvényesít, ez az összeg természetesen a gyerekek számának függvényében még jóval magasabb is lehet. (A GYED bruttó összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak, azaz a GYED-en töltött idő is szolgálati időnek minősül, ami lényeges lesz a nyugdíjba menetel szempontjából.)
2025 júliusától a GYED és a CSED után sem kell személyi-jövedelemadót fizetni,
azaz a gyermekgondozási díj szinte megegyezik a kedvezményezett bruttó fizetésével. A GYED-ben részesülő szülőknek nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük.
Ezt is ajánljuk a témában
Dálnoki Áron egyetért „Péterrel” abban, hogy „nem szabad részleteket” elárulni a tervekről.
A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a megszorítócsomag nyilvánosságra kerülését követően azonnal letagadta, hogy a közük lenne a dologhoz. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy amint korábban több ügyben is, előbb-utóbb kiderül, hogy nem egészen az az igazság amit korábban mondtak. Először
Felcsuti Péter közgazdász ismerte el, hogy valódi a Tisza Párt augusztusban nyilvánosságra került adóreformja megszorítási terve.
Felcsuti részletezte a Tisza-adó háromkulcsos rendszerét, amely állítása szerint előremutató volt.
Kapcsolódó vélemény
Még 136 nap oszt’ mehetnek Kijevbe arany budit takarítani!
Ezt is ajánljuk a témában
A párt gazdasági kabinetje háromkulcsos progresszív szja bevezetését javasolja, amelynek értelmében már az átlagbér is a 22 százalékos kulcs alá esne.
Később egy másik régi baloldali szereplő, Lengyel László is elismerte, hogy dolgozott azon, hogy Magyar Péteréknek legyen egy pártprogramja, beleértve a gazdaságra vonatkozó terveket is. De a párt gazdasági munkacsoportjának az emlékezetes etyeki fórumon ismertté vált vezetője, a tanulmányait épp a Bokros-csomag idején megkezdő Dálnoki Áron is elmondta, hogy készítik a gazdasági programot, amelynek részleteit azonban szerinte nem szabad közzétenni.
„Írjuk a kormányprogramot, nekem van szerencsém a gazdaságfejlesztési kormányprogramban részt venni” – jelentette ki Dálnoki, aki egy interjúban pedig úgy fogalmazott, hogy
egyetértek Péterrel abban, hogy nem szabad részleteket (…), mert képzeljétek el, mennyire szétkapnák.
Ezt is ajánljuk a témában
Dálnoki Áron egyetért „Péterrel” abban, hogy „nem szabad részleteket” elárulni a tervekről.
Az mindenki számára világos, hogy miért nem szeretné a Tisza Párt, hogy egy ilyen program a választás előtt nyilvánosságra kerüljön, ily módon teljesen érthető a tagadás is. Mindez azonban érdekesen árnyalja az egy ideje háttérbe szorított tiszás alelnök és EP-képviselő, Tarr Zoltán szavait. A Tisza Párt politikusa az emlékezetes etyeki fórumon leleplezte Magyar Péterék brutális adóemelési terveit, és a többkulcsos személyi-jövedelemadó bevezetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Most nem lehet erről beszélgetni”, majd hozzátette,
választást kell nyerni, és utána mindent lehet.
Tarr Zoltán később úgy fogalmazott, „Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk”. Íme Tarr és Dálnoki Etyeken!
Amennyiben mindez még mindig nem lenne elég, jó néhány baloldali holdudvarhoz tartozó „szakértő” elszólta magát az adóemelésről.
Ezt is ajánljuk a témában
Ismert, a „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” címet viselő dokumentum radikális adó- és közteherviselési átalakítást vázol fel.
Ezt is ajánljuk a témában
Összeszedtük, miket mondtak az adóemelésről a Tiszához köthető szakértők, tanácsadók.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Maradjunk annyiban, hogy Viktória Strompová számára mindaddig egyáltalán nem volt fontos a magyar állampolgárság, amíg nem akart a Tisza Párt színeiben országgyűlési képviselőjelölt lenni.
Sem a miniszterelnök, sem Lázár János nem jött zavarba.
A liberális politikusnak nincs túl sok önálló gondolata. Az Ismerős Arcok énekese velősen reagált Magyar Péter akciójára.
Érdemes egymás mellé tenni a számokat.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
