Hszi Csin-ping olcsó zöldtechnológiákkal és globális MI-szabványokkal építi Kína befolyását a fejlődő világban. Peking alternatívát kínál Washingtonnal szemben, miközben hosszú távú gazdasági és geopolitikai előnyöket szerez.
Nem titok, hogy Kína ma a világ legnagyobb megújulóenergia-termelője: nap- és szélenergia-kapacitása idén már megközelítheti az 1700 gigawattot – ez jóval több, mint az Európai Unió és az Egyesült Államok 1100 gigawatt körüli együttes teljesítménye, bár lakosságarányosan még vezet a Nyugat, de már nem sokáig. A kínai zöldforradalom azonban nem áll meg a határoknál: Peking a világ napelempaneljeinek 80, az elektromos autók akkumulátorainak 70 százalékát gyártja.
Hszi javaslata egyszerű:
Kína alacsony árú, gyorsan telepíthető zöldtechnológiákat kínál az ázsiai-csendes-óceáni régió fejlődő országainak. A Fülöp-szigetek, Thaiföld vagy Indonézia számára ez vonzó ajánlat.
Miért fizetnének többet a nyugati technológiákért, amikor olcsóbb kínai alternatíva áll rendelkezésre?
Ez a stratégia azonban messze túlmutat a kereskedelmen. Kína az Egy övezet, egy út (BRI) kezdeményezés keretében már most hatalmas összegeket fektet be a régió infrastruktúrájába. Malajziában 5G-hálózatokat épít, Thaiföldön okosvárosprojekteket finanszíroz. Gyakorlatilag globális vezetők a zöldtechnológiák és az elektromos járművek terén is.
A Nyugat problémája az, hogy ezek a beruházások geopolitikailag is látványosan terjesztik Kína hatalmát: sok esetben a kínai hitelek olyan feltételekkel járnak, amelyekből nehéz kiszállni. Srí Lanka esete erős figyelmeztetés: amikor az ország nem tudta törleszteni a kínai kölcsönöket, Peking 99 évre bérbe vette Hambantota stratégiai kikötőjét.
Ráadásul a zöldtechnológiák exportja ugyanezt a mintát követi. Az országok, amelyek kínai infrastruktúrára építenek, végső soron technológiai és pénzügyi függőségbe kerülhetnek – figyelmeztet a Reuters anyaga. Hosszú távon ez politikai lojalitást is jelent: nehéz kritizálni Kínát, ha az ország energiarendszere és kommunikációs infrastruktúrája kínai napelemeken, szélparkokon és kínai 5G-technológián múlik.
Van itt némi képmutatás is. Kína energiatermelésének 59 százaléka még mindig szénből származik, ezért a világ szén-dioxid-kibocsátásának 30 százalékáért felel. Mégis zöldnagyhatalomként pozicionálja magát külföldön. A fejlődő világ számára ez persze másodlagos kérdés, számukra Kína az a „pragmatikus partner”, amely nem moralizál, nem követel reformokat, hanem csak üzletet kínál.. Tavaly Kína zöldtechnológia-exportja jóval meghaladta a 150 milliárd dollárt (ez a teljes magyar költségvetés éves bevételeinek több mint másfélszerese) – és ezzel nemcsak pénzt, hanem globális befolyást is szerzett.
A kínai vezető másik nagy bejelentése a World Artificial Intelligence Cooperation Organization (WAIACO) létrehozásának javaslata volt. Ez olyan új nemzetközi szervezet lenne, amely harmonizálná a mesterséges intelligencia globális szabályozását, etikai irányelveket dolgozna ki, illetve biztosítaná, hogy az MI-technológia minden ország számára elérhető legyen – különösen a fejlődő világ számára. Ez a javaslat elsőre jól hangzik. Az MI valóban forradalmasíthatja a gazdaságot, de a technológia koncentráltsága aggodalomra ad okot, mivel az Egyesült Államok és néhány európai ország uralja a piacot. Kína azt ígéri, hogy megváltoztatja ezt.
Azonban a WAIACO is felfogható geopolitikai eszközként, hiszen az Egyesült Államok az MI-t nemzetbiztonsági prioritásként kezeli. Washington exportkorlátozásokat vezetett be – például tiltja a legmodernebb chiptechnológiák értékesítését Kínának –, és szövetségesekkel együtt próbálja megőrizni a technológiai fölényét.
Hszi Csin-ping válasza erre az úgynevezett „nyitott együttműködés”, amely nyitottság azonban jól meghatározott kereteken belül működne: Kína koordinálná a szabályozást, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy kínai szabványok és értékek terjednének el.
A gazdasági logika mindenesetre ugyanaz, mint a zöldtechnológiáknál. Az ázsiai-csendes-óceáni régió számos fejlődő országa nem rendelkezik kapacitással saját MI-infrastruktúra kiépítésére. Kína itt beruházásokkal léphet be: finanszírozza az adatközpontokat, szállítja az algoritmusokat, kiképezi a szakembereket. Az infrastruktúra a kínai technológiai óriáscégek, például a Huawei, az Alibaba, a Tencent és a ZTE megoldásai révén épül ki, sőt példák már most is vannak:
a BRI keretében Kína amolyan „digitális selyemutat” épít, amely az 5G-hálózatoktól a felhőszolgáltatásokig mindent tartalmaz.
Vietnám, Indonézia, Thaiföld – ezek az országok kínai technológiára építik a digitális jövőjüket.
És itt jön a csapda: aki egyszer kínai szabványokat adoptál, nehezen térhet át másra. A kínai cégek ugyanis hosszú távú piaci részesedést szereznek. A globális MI-piac 2030-ra 15,7 ezermilliárd dollárosra nőhet, Kína pedig jó úton halad, hogy ebből hatalmas szeletet szerezzen meg.
A kínai elnök beszéde egyértelmű üzenetet küldött: országa készen áll vezetni a technológiai forradalmakat – de a saját feltételeivel. A zöldtechnológiák és a mesterséges intelligencia területén Peking nem egyszerűen versenyez Washingtonnal, hanem alternatív világrendet épít.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Maxim Shemetov / POOL / AFP
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Csáki annak a belterjes, nagykörúton belüli művészközegnek a tagja, amely teljesen uralni akarja a magyar kulturális életet.
Egyre népszerűbb az a bizarr alkalmazás, amely a magányos fiatalok félelmeire épít.
A generatív AI modelleknek Magyarországon is számos felhasználója van.
A harmadik epizód egyfajta átmeneti résznek is tekinthető: Nagoyából indulunk, de a legtöbbet Setoban időzünk, majd Jokohamában fejezzük be.
December óta Peking az egyik legnagyobb hadgyakorlatát tartja Tajvan körül, s Tokió és Washington is aktivizálódik a térségben. Miért kulcsfontosságú ez a sziget az ázsiai és a globális biztonság szempontjából, és milyen forgatókönyvek alakíthatják a következő éveket?
Ezek voltak vasárnap a Mandiner legolvasottabb hírei.
A Szomszédok egykori sztárjai személyes emlékekkel búcsúztak a felejthetetlen Gábor Gábort alakító Koltai Jánostól.
Orbán-ellenes puccsot terveztek.
