Németország eldöntötte: szakítani akar ezzel a nagyhatalommal

A Wall Street Journal arról ír: Németország és Kína két évtizeden át csodás házasságban élt, mindketten bőségesen profitáltak a fellendülő globális kereskedelemből: Németország szállította azokat a gépeket, amelyekre Kínának szüksége volt a világ többi részére szánt fogyasztási cikkek gyártásához. Most Kínának már nincs szüksége Németországra – és Németország most már válni akar.

Évtizedek óta először a német vállalkozások és politikusok megkérdőjelezik a korlátlan szabadkereskedelmet. 

Friedrich Merz német kancellár a múlt hónapban kijelentette, hogy Berlin meg fogja védeni a hazai acélgyártókat a kínai versenytársaktól. Kormánya szigorította a kínai alkatrészek helyi mobilhálózatokban való betiltását, és jelezte, hogy támogatja az „európai termékeket vásároljunk” kitételeket a közbeszerzési pályázatokon.

Merz kancellár újonnan létrehozott Nemzetbiztonsági Tanácsa foglalkozott Kína kritikus ásványkincsek feletti dominanciájának stratégiai kockázataival is. Jelenleg a diverzifikációs intézkedéseken dolgoznak.

A Wall Street Journal hangsúlyozza: Németország elidegenedése Kínától már egy ideje folyamatban van. Az alacsony termelési költségek, a gyenge jüan és az állami támogatások révén 

nemcsak Kínában, hanem más piacokon, beleértve Európát is.

Az időzítésnek azonban köze van Trump amerikai elnökhöz is. Az olcsó kínai áruk hulláma, a vegyi anyagoktól az autóalkatrészekig, idén elkezdte elárasztani Európát, miután a kínaiak visszapattantak az Egyesült Államok új vámfaláról, mondják közgazdászok és üzleti vezetők.

Ennek eredményeként egy olyan ország, amely egykor a gazdasági liberalizmus zászlóvivője volt, maga is támogatni kezdi a vámok, a szabályozási akadályok és más protekcionista intézkedések bevezetését, amelyeket a német politikusok és vezetők régebben félrevezetőnek vagy, ami még rosszabb, „franciának” minősítettek.

„Németország mozgásban van, és tudatában van az őt is érintő egyensúlyhiányoknak” – mondta Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben. „Kína az európai ipari és innovációs modell szívébe szúr.”

A fejlemények jól mutatják, 

Németország fordulata azonban még nem érte el gazdasága minden szegletét. Minél nagyobb egy vállalat kínai kitettsége, annál nehezebb számára a pálya megváltoztatása. Egyes autógyártók és vegyipari termelők továbbra is jelentős összegeket fektetnek be Kínában.

A Német Iparszövetség 2019-ben egy jelentésben elvetette Kína-barát álláspontját, és a keleti országot „rendszerszintű versenytársnak” nevezte. Idén a gépgyártók szövetsége, a VDMA – exportorientált üzleti vállalatok, amelyek a német gazdaság gerincét alkotják – tisztességtelen versennyel vádolta Kínát. Dömpingellenes intézkedéseket és szankciókat követelnek az európai jogszabályokat figyelmen kívül hagyó kínai exportőrökkel szemben.

„Szabadkereskedők vagyunk, de a tisztességtelen kereskedelempolitikát már nem lehet tolerálni” – mondta Oliver Richtberg, a VDMA külkereskedelmi vezetője. „Ha Kína nem játszik tisztességesen, nekünk kell lépnünk.”

A német kormány a jövőre tervezett új gazdaságbiztonsági stratégia mellett „olyan projekteken dolgozik, amelyek a Kínával való kereskedés növekvő gazdasági, technológiai és biztonságpolitikai kockázatait kezelik” – mondta a tanácskozásokkal ismerkedő német tisztviselő.

Johann Wadephul német külügyminiszter első kínai útja során ebben a hónapban elmondta, hogy az európai vállalatoknak jobb hozzáférésre van szükségük a kínai piachoz és az ország által termelt erőforrásokhoz.

„A hangnemváltás... egészen figyelemre méltó” – mondta Andreas Fulda, a Nottinghami Egyetem politikatudományi professzora és egy nemrég megjelent, Németországról és Kínáról szóló könyv szerzője.

derül ki a Rhodium agytröszt hamarosan megjelenő jelentéséből.

Németország vezető szerepe a vegyi anyagok és a közúti járművek terén mára papírvékonyságúra csökkent, és messze lemarad Kína mögött az elektromos berendezések piacán.

A trend gyorsul: 2025 második negyedévében a kézi sebességváltók importja Kínából csaknem háromszorosára nőtt a Német Gazdasági Intézet agytrösztje szerint. A német autógyártók kínai piaci részesedése közben két év alatt a feléről a harmadára csökkent.

Németország áru- és szolgáltatáskereskedelmi hiánya Kínával várhatóan eléri a rekordot jelentő 88 milliárd eurót idén, ami körülbelül 102 milliárd dollárnak felel meg a német kormányzati adatok szerint.

Ez mély sebeket hagyott maga után. Németország feldolgozóipari termelése 14%-kal esett vissza a 2017-es csúcs óta. Az Ernst & Young tanácsadó cég adatai szerint az ipari szektor munkahelyeinek közel 5%-át szüntette meg 2019 óta. Az autóipar ugyanezen időszak alatt mintegy 13%-ot veszített pozícióiból.

Az egyik vállalat, amely érzi a hőséget, a Herrenknecht. A családi tulajdonban lévő vállalkozás a világ legkifinomultabb alagútfúró gépeit gyártja és üzemelteti. Az akár 18 méter magas kotrógépek miniatűr gyárak, amelyek a legkeményebb sziklákon is át tudnak ásni magukat, miközben csöveket, kábeleket és burkolatokat fektetnek le. Amikor Kína elkezdte felemelkedni a világhatalommá, a helyi hatóságok a Herrenknechthez fordultak legnagyobb infrastrukturális projektjeikhez. Most, egy sor felvásárlás után, a kínai riválisok uralják a globális piacot. „Egyre növekvő versenynyomás alatt állunk, különösen az államilag támogatott kínai beszállítók részéről” – mondta Anja Heckendorf szóvivő.

A vállalat most új piacokat kutat, például Indiát, és nagyobb és összetettebb projektekre összpontosít. Ugyanakkor a kínai riválisok dömpingellenes vizsgálatát, valamint a helyi beszállítókat előnyben részesítő „Európa Első” megközelítést szorgalmaz a közbeszerzési eljárásokban – mondta Heckendorf.

„Európa továbbra is nyitott a kínai befektetésekre, de a döntéshozók azt szeretnék, hogy Európa ténylegesen profitáljon ebből” – mondta Noah Barkin, a Rhodium elemzője. A kérdés az, hogy Kína beleegyezik-e ebbe – és ha nem, akkor Európa hajlandó-e lezárni piacát Kína előtt.

Barkin azt mondja, nem zárhatja ki, hogy Németország visszatérjen az általa „Sanghaj-szindrómának” nevezett jelenséghez – miszerint Kína megnyugtatásának rövid távú előnyeit részesíti előnyben a hosszú távú kockázatok ellenére. Ez akkor történhet meg, ha Berlin úgy dönt, hogy támogatásra van szüksége egy kiszámíthatatlan Trump ellen.

Norbert Röttgen német konzervatív törvényhozó és külpolitikai szakértő, kifejtette a dilemmát. „Csökkentenünk kell a Kínától való függőségünket” – mondta. „De ha az Egyesült Államok cserbenhagy minket, az hatással lesz arra, hogyan definiáljuk a Kínával való kapcsolatunkat.”

Fotón: Friedrich Merz német kancellár (Adam BERRY, AFP)