Ahogy a töröknek sem adtuk oda Budát – úgy a balos közvélemény-kutatóknak sem adjuk a valóságot

Az ellenzéki közvélemény-kutatók kénytelenek belenyugodni, hogy elmúltak a mézeshetek. A tavasz végén, nyár elején ért véget az az időszak, amikor a legmagasabb volt azok aránya, akik hittek a kormányváltás lehetőségében. A valóság azonban felkente a falra a kutatókat, akik mindinkább kénytelenek belátni, hogy nem oda Buda. 

Magyar Péter az az ember, akit a valóság méltatlannak ítél arra, hogy az érdekében tartósan összefogjanak a magyaroknak rosszat akaró közvélemény-kutatók. Az összefogás pozitív kicsengésű szó. Ám a rosszakarat érdekében, egy nemzet túlnyomó többségének szándékával szemben történő összefogás negatívba fordul át, és a valótlanság sötét bugyrába tolja őket, ahova nem fűlik a foguk önként bemenni. A kényszer azonban nagy úr. 

Egyre többen mondanak már közülük Pojácának kevésbé tetsző dolgokat arról, hogy erősödik a Fidesz, a Tisza vesztett a lendületéből. Kéri László tiszás tanácsadó egyenesen kimondta, hogy 

Magyar persze ebből semmit nem akar meghallani. Biztos benne, hogy „nagyon-nagyon” nyernek áprilisban. Egyenesen kijelenti: „készek a kormányzásra.” Egy lószart, mama, mondaná a Böszme. Ezért hergeli tovább a szektásait, hogy mint a szemellenzős bányalovak, ne nézzenek félre, csak húzzák vakon a szekeret.

Be kell vallanom, nem szeretnék bányaló lenni, ahogy nem is vagyok. Sőt, mindenkit szeretnék lebeszélni erről a kevés babérral kecsegtető feladatról. Ennek ugyanis az lesz a következménye, ahogy Nagy Attila Tibor baloldali politikai elemző is fogalmaz:

,Tüntetések lesznek és több héten át tartó – zavargásokkal tarkított – nyugtalan időszak következhet. Pojáca politikai tejtestvére, Hadházy, aki kedden megtartotta újabb kudarcba fulladt tüntetését, amely a drasztikus adóemelésről beszámoló Bors különszáma miatt szerveződött és dőlt az érdektelenség dugájába, ennek ellenére kijelentette: „Ha a hatalom nyíltan tiporja még a saját maga alkotta törvényeket is, akkor békésen, elszántan és határozottan mi is átléphetünk bizonyos határokat.”

Készülnek tehát a bukásra, készülnek zavargások kirobbantására, amelyeknek erejüket túltupírozó, folyamatos hazugságaikkal maguk ágyaznak meg. A készülődésben benne van persze a fenyegetés is. Annak mantrázása, hogy a Fidesz veresége esetén nem fogja átadni a hatalmat. Ezt a bolsik és a szélbalos SZDSZ-esek 1993 óta ismételgetik minden szóba jöhető választás előtt, noha ilyesmire egyszer sem került sor. 

Medgyessy és Gyurcsány is csalással győzött annak idején. Medgyessyék újraszámolás helyett gyorsan bezúzták a szavazatokat, a Böszmének pedig Joachin Almunia spanyol, szocialista gyökerű uniós alelnök falazott, hogy ne derüljön ki Magyarország valóságos gazdasági helyzete, ami után jöttek is csőstül a megszorítások. Ezek az úri fiúk ennek ellenére Boross Péter miniszterelnököt, aki a huhogások ellenére természetesen szintén rendben átadta a hatalmat Horn Gyulának, következetesen hóbagolyozták. Eszükbe sem jutott, hogy ezt nem illő és nem méltó.

Vagy jöhet az O1G-zés, a „mocskos fideszezés”, végül a halállal való fenyegetés, ami lehet lámpavasra akasztás, fideszesek IFA-platóra hányása vagy a miniszterelnök lelövéssel történő fenyegetése, ahogy azt Majka volt kegyes előadni a színpadon. Korábban Tóth Bertalan volt MSZP-s kampányfőnök a Facebookon olyan képet tett közzé, amely főbe lőve ábrázolja a kormányfőt, és amelyen az felirat olvasható, hogy „Keresd a hibát! Én nem találtam”.

Egy szó, mint száz, a lényeget Pojáca mondta ki. Őt idézte tegnap reggel Deutsch Tamás az Igazság órájában: „Rosszul áll a szénám, vereséget fogok szenvedni, s néven nevezte, kik viselik az ő bizonyosan bekövetkező vereségéért a felelősséget.” Rajta kívül mindenki, természetesen. Az agyhalott tiszás politikusok, a büdösszájú választópolgárok, meg az alkotmánybíróktól a titkosszolgákon át a köztársasági elnökig mindenki más.

***

(Fotó: Hatházi Tamás MTI/MTVA)

***