„A nyugat-európai nagyobb kluboknál is így működik” – minden téren új időszámítás kezdődött Újpesten

Hazatért?
Igen, azért nagyon szép tizenegy évet töltöttem Újpesten – válaszolta Balajcza Szabolcs a Mandinernek. – Korábban nem nagyon volt megkeresésem a klubtól, december közepén gyorsultak fel az események: leültünk és nagyon gyorsan megállapodtunk.

Bántotta amúgy, hogy korábban nem keresték?
Egyáltalán nem, nem is azért mondtam. A Puskás Akadémiánál is jól éreztem magam, köszönöm nekik a lehetőséget! Elég jól sikerült ez az öt és fél év szakmai szempontból, ráadásul teret kaptam, önjáró lehettem, kipróbálhattam az ötleteimet.

Nehezen engedték el Felcsútról?
Nehezen, rá is mentek az ünnepek. Huszonharmadikán beszéltem velük először a lehetséges szerződésbontásról, marasztaltak volna. Január harmadikán jöttem el végül, majd elbúcsúztam a stábtól. 

Milyen volt újra edzésbe állni a Megyeri úton? Na nem játékosként, hanem edzőként.
Nagyon jó! Szombat délelőtt megtörtént a szerződésbontás a Puskással, délután már meg is tartottam az első edzésemet Újpesten. Azt még el kell mondanom, hogy a korábbi kapusedző, Elbert András is itt maradt, ketten csináljuk, csak én lettem a vezető. Én kértem, hogy így legyen, mert a nyugat-európai nagyobb kluboknál ez már így működik. Hozzám tartoznak az utánpótlásunkban dolgozó kapusedzők is, így teljes rálátásom van az egyesület kapusaira. Ez azért jó, mert ha majd kapusprobléma lesz Újpesten, akkor szeretném saját nevelésű kapussal megoldani. Ez persze nem két hét és még csak nem is öt hónap, inkább évek, de ez az elképzelésem tetszett a vezetőségnek is.

Felcsúton ez sikerült, elég Tóth Balázsra vagy Pécsi Árminra gondolni. Előbbi már a magyar válogatottban is védett, utóbbi pedig Liverpoolba igazolt. Ez az igazi elismerés egy kapusedzőnek?
Inkább az a legnagyobb elismerés, hogy folyamatosan kapcsolatban vagyok velük és örülünk egymás sikereinek. 

• Ármin kétnaponta ír üzenetet, 
• Balázs szintén. 

Például, hogy küldjek már neki edzésvideókat, mert bizsereg tőle a bőre, ha láthatja őket. Egyébként ez nem csak az én munkám eredménye, sok másé is benne van.

Mi a titka annak, hogy ennyit fejlődtek a kezei alatt? Követi a nemzetközi trendeket?
Követem, de van egy saját irányvonalam is. Sokat halljuk, hogy manapság a kapusnak lábbal jónak kell lennie. Ez igaz, de elsősorban meg kell fognia a labdát. Figyelni kell arra is, hogy a mai generáció teljesen más, mint a korábbiak, nem bírják úgy a monotonitást. 

Élvezniük kell ahhoz, hogy ne unjanak bele abba, amit csinálnak. Ha látják, hogy felkészült vagy és van eredménye a munkának, akkor teljes mellszélességgel melletted állnak és meghálálják a bizalmat.

Kapushelyzet Újpesten

Azt mondta, Felcsúton kipróbálhatta az ötleteit. Ezeket Újpesten is tudja kamatoztatni?
Igen, mert ezek nem kísérletezgetések voltak és minden jól is sült el. Megvan a vízióm, ami mentén dolgozni fogok. Az első napok tapasztalata alapján azt mondhatom, hogy működik is, fogékonyak rá Újpesten. Hosszú távú szerződést kötöttünk, úgyhogy nem kapkodunk, de tudom, hogy Újpesten kell az eredmény is. Remélem, ehhez hozzá tudok majd tenni a kapusaimmal. 

Ősszel Riccardo Piscitelli és Banai Dávid védte az Újpest kapuját. Mit gondol a teljesítményükről?
Ez egy kölcsönhatás. Egy kapus teljesítménye meg tudja határozni a csapatét, és igaz ez fordítva is. Mondjuk úgy: remélem, tavasszal jobb lesz a csapat és a kapusok teljesítménye. Nem volt egyébként rossz, de tudunk még rajtuk javítani.

Az NSO elemzése szerint Piscitelli az ősszel több mint hárommal, míg Banai több mint másfél góllal kapott többet, mint ami a kapura tartó lövések minőségéből következett volna. Ezen kell dolgozni?
Mindenképpen dolgozni kell rajta a védelemmel együtt. Lehet egyébként nézni ezeket a statisztikákat meg az xG-ket, de én elsősorban a videóelemzésnek és a mérkőzés utáni elemzésnek hiszek. Ha a kapusok jobban helyezkednek és jobb döntéseket hoznak, akkor hatékonyabbak is lesznek. Ez nem megy egyik napról a másikra, de lehet rajta alakítani. Csak egy példa: Markek Tamás már majdnem harmincéves volt, amikor Csákvárról Felcsútra került, és előtte még nem is védett az NB I-ben, aztán az ősz legjobb kapusa lett. Be tudtam lőni a megfelelő pozícióját, az edzéseken döntéshozatalokra kényszerítettem, és rengeteget fejlődött ennyi idősen is. Majd Tóth Balázs visszatért a sérüléséből, de még mindig Tomi maradt a kapuban.

Az a hír járja, hogy szereti rendesen meghajtani a kapusait.
Meghajtom én őket, igen, de ez inkább minőségi munka. Gyorsak és dinamikusak az edzéseim, de szerintem egy meccsen sincs lassú vetődés vagy kijövetel. Nincsenek azért agyonhajtva, minden patikamérlegen van, de a jókedv mellett valóban fókuszáltnak kell lenni. 

Nemcsak a pályán foglalkozom velük egyébként, kicsit a pszichológusuk is vagyok, és beszélgetek velük dietetikai, valamint erőnléti dolgokról, de a pihenésről is.

A szurkolók nagyon örültek, hogy Dárdai Pál lett a sportigazgató. Az ő neve garancia, hogy Újpesten normális szakmai keretek között lehet dolgozni kapusedzőként is?
Pali munkáját én eddig csak kívülről ismertem. Már a neve is garancia lett volna, de amit eddig Újpesten tapasztaltam, az még inkább biztosít róla. 

Én nagyon bízom Paliban, meggyőzött a munkamániájával már néhány nap alatt is.

Végül egy megkerülhetetlen téma Újpesten: a derbi. Utoljára tíz éve győzték le a Fradit, akkor egy bizonyos Balajcza Szabolcs állt a kapuban, aki nem kapott gólt. Mindenféle hosszú távú építkezésen és felemelkedésen túl, mennyire hiányzik már Újpesten egy derbigyőzelem?
Nagyon. De ha ez már úgyis a végszó, akkor legyen elég annyi: tíz évvel ezelőtt én álltam a kapuban, most pedig ott ülök a kispadon…

Nyitókép: Újpest FC