Donald Trump néhány nappal ezelőtt egy posztjában előrevetítette, hogy hivatalba lépése napján új védővámot vetne ki a Mexikóból, Kanadából és Kínából érkező árukra. Mi lehet az újabb vámháború következménye? Mi várható Peking részéről?
A sikernek ára van. A diplomáciai sikernek pláne.
Peking közölte az egész világgal, hogy nem véletlenül az Egyesült Államok első számú kihívója.
A BYD már a hollandiai központ Magyarországra hozatalát is felvetette.
A Munkáspárt elnöke szerint „a szocializmus nemcsak a múlt, hanem a jövő is”.
Várható, hogy Kína egyes uniós tagállamok elleni célzott csapásokkal válaszol a Brüsszel által kivetendő büntetővámokra. Aggódnia elsősorban azoknak kell, akik megszavazták az Európai Bizottság javaslatát. Magyarország nem volt köztük.
Szépen becsomagolták a hírt, ám a tények nem támasztják alá a narratívát.
Oroszország jót nevetett Brüsszel és Kína kereskedelmi konfliktusán, és egy remek húzással nagyot kaszál a helyzeten.
A miniszterelnök többek között kínai befektetésekről akar tárgyalni Olaszországban, és odacsábítana egy kínai autógyártót is. Kapott is előbb egy szép jogállamisági jelentést a nyakába Brüsszelből.
Ugyanazt a taktikát követik Nyugaton is a kínai szerződésekért.
A fenyegetések után Kína új stratégiát alkalmaz: ha Németország segít neki az elektromos járművekre kivetett EU-s büntetővámok eltörlésében, ő is csökkenti az európai luxusautókra vonatkozó beviteli tarifákat. Kényszerű, de érthető szövetség születhet.
Most robban majd be igazán a kereskedelmi háború az Európai Unió és Kína között. Hogy Brüsszel mennyire nem gondolta át, mit jelentett extravámokat kivetni a kínai elektromos autókra, azt jól jelzi, hogy – tartva a bosszútól – máris tárgyalásokat kezdeményezett Pekinggel.
Válaszul a kínai elektromos autók ellen bevezetett extravámokra, Peking dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Unióból származó sertéshús behozatalával kapcsolatban. Nem boldogok az európai húskészítők.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin újabb pekingi látogatása előtt nyilatkozott a kínai állami hírügynökségnek.
A kínai elnök látogatása óta egyre önkritikusabbak Nyugaton.
Csak két állam fontosabb szövetségese Pekingnek.
Európán túlmutató hatása lehet a szoros szövetségnek.
A kommunista elitbe született, de saját politikusi rátermettsége is kellett ahhoz, hogy Kína elnöki székéig emelkedjen – és ott is maradjon. Portrénk Hszi Csin-pingről.
Luxusajándékok után súlyos kritika.
