Mráz Ágoston Sámuel üzent Török Gábornak: Felháborító, határozottan visszautasítom, várjuk a bocsánatkérését!

Nem akárhonnan „reklámozták” a Mandiner műsorát.

December óta Peking az egyik legnagyobb hadgyakorlatát tartja Tajvan körül, s Tokió és Washington is aktivizálódik a térségben. Miért kulcsfontosságú ez a sziget az ázsiai és a globális biztonság szempontjából, és milyen forgatókönyvek alakíthatják a következő éveket?

Miközben Európa az ukrajnai háborúra és a belső gazdasági kihívásokra figyel, a Távol-Keleten egyre nagyobb a feszültség. November óta látványosan romlott Kína és Japán viszonya, és ez már nem csupán regionális ügy: a világgazdaság működését és a nemzetközi biztonsági egyensúlyt is érintheti. Tajvan helyzete ebben az összefüggésben messze túlmutat egy sziget sorsán, hiszen itt érnek össze a nagyhatalmi érdekek, bennük hangsúlyosan a globális csúcstechnológiai fölényért folyó verseny.
A Tajvani-szoros az év utolsó napjaiban került a figyelem középpontjába, amikor Igazságküldetés 2025 néven

Peking nagyszabású hadgyakorlatot indított a sziget körül.
Hadihajókat, vadászgépeket, drónokat és rakétarendszereket vetett be, tengeri blokádot és célzott csapásokat modellező forgatókönyveket gyakorolt. A manőverek egyik fő célja a kulcsfontosságú tajvani kikötők elszigetelésének szimulálása volt. A nagyhatalom mindezt egyértelmű jelzésnek szánta, elsősorban az Egyesült Államok és Japán számára, hogy kész erőt is felmutatni érdekei érvényesítéséhez.