Világbékét nem, de stratégia stabilitást hozhat Trump pekingi látogatása – szakértőt kérdeztünk

Donald Trump kilenc év után újra elrepült Pekingbe, ahol egy háromnapos látogatáson vett részt. Az elmúlt években turbulens volt a két ország kapcsolata, amin sokat rontott az amerikaiak által kezdeményezett kereskedelmi háború, amely kihatott a világgazdaságra is. A látogatással kapcsolatban Horváth Levente Kína-szakértő, az MCC Ázsiai–Magyar Kapcsolatok Irodájának vezetője a Mandinernek elmondta: eredményes volt a találkozó, hiszen hosszú idő után az amerikai-kínai kapcsolatokat egy új, konstruktív stratégiai stabilitáson alapuló együttműködésre helyezték. 

 – jelentette ki a szakértő. Horváth Levente hozzátette: a kínaiak „történelminek” nevezték a találkozót, és az amerikaiak is fel tudnak mutatni gazdasági eredményeket, például azt, hogy Kína rendelt 200 Boeinget, és 25 millió tonna szójababot. 

A Kína-szakértő szerint egy ilyen találkozótól nem várható, hogy elhozza a világbékét, de a 9 órán át tartó tárgyalások az jelentős eredmény, különös tekintettel arra, hogy már ki van tűzve a folytatás. 

Kína szerint a világ

A Hormuzi-szoros blokádja is szóba került a találkozón, amellyel kapcsolatban a Fehér Ház úgy nyilatkozott, hogy a kínaiak egyetértettek azzal, hogy nyitva kell tartani az útvonalat. Horváth Levente elmondta: Kína nem választ oldalt sem ebben, sem más katonai konfliktusokban. A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy alig egy héttel az amerikai elnök látogatása előtt fogadták az iráni külügyminisztert Pekingben. 

A nyugati média szereti összemosni, hogy alakult egy Irán, Orosz, Észak-Korea, Kína tengely. De Kína nem így gondolkozik: neki nincsenek szövetségesei, nem tart föl szövetségi rendszert, hanem együttműködéseket és partnerségeket. A másik pedig, hogy Kínának az egész közel-keleti régió nagyon fontos, nem csak Iránnal, de Szaúd-Arábiával és más közel-keleti országokban is szoros gazdasági együttműködésben van energetika, innováció, AI és persze a nyersanyagok terén is” – magyarázta a Kína-szakértő. Tehát Kínának az lenne az érdeke, hogy a háború véget érjen.  

Kína az orosz-ukrán háborúban sem tartja magát az oroszok szövetségesének, és Ukrajnának is küld segélyt. Horváth Levente elmondta: Peking azt hirdeti, hogy ezt békés úton le kell ülni és diplomáciai úton kell megbeszélni a konfliktusokat. 

Tajvanban a helyzet változatlan

Az amerikai sajtóban már meg is jelentek az első írások azzal kapcsolatban, hogy a találkozót követően nőtt vagy csökkent-e annak az esélye, hogy Kína katonai erővel megszállja Tajvant. A szakértő elmondta: az amerikaiak legalább húsz éve jósolják ezt, de soha nem történt meg. 

Kína 75 éve azt képviseli, hogy Tajvan az egyszer része lesz a területének, és nem ismeri el független országként. 

„Az Amerikai Egyesült Államok több nemzetközi dokumentumban elfogadta az egy-Kína elvét, csak ugye az Amerika a kettős értelmezhetőségi külpolitikát folytatja, tehát így is lehet érteni, meg úgy is lehet érteni. A nyugati médiában, főleg Amerikában rendszeresen írják és mondják, hogy mikor fogja megtámadni éppen Kína Tajvant. Én 20 éve foglalkozom Kínával, és azóta már nagyon sok ilyen dátum volt, de még egyszer sem jött be, hogy Kína tényleg támadna” – mondta a szakértő. 

Kína sokkal inkább a gazdasági és poltikai együttműködésen keresztül próbálja közelebb húzni Tajvant. Hozzátette: Tajvan legnagyobb gazdasági kereskedelmi partnere Kína. Tajvanon a legnagyobb befektetők kínaiak.

 Mikor megérkezett az amerikai elnök és az első találkozó volt, akkor Hszi leszögezte, hogy nekik Tajvan ez egy kulcskérdés. Marco Rubio meg Donald Trump is az elején azt mondták, hogy igazából meghallgatták a kínaiak álláspontját, aztán mentek tovább tárgyalni más dolgokról” – mondta a szakértő. 

Horváth Levente elmondta: Trump szokatlanul diplomatikus volt Pekingben. 

„Ha megnézzük Donald Trumpnak a megnyilvánulásait és az egész jelenlétét ott Pekingben, akkor egy sokkal visszafogottabb Donald Trumpot láthatunk, mint amit megszoktunk. Nem táncolt, nem ölelgetett, nem lökdösődött, még a pohár köszöntőjét is felolvasta, hogy még véletlenül se mondjon valami nem odaillőt, vagy valami félreértelmezhető mondatot”.

A szokatlan visszfogottság ellenére az eredményekkel kapcsolatban még várni kell. 

És a kínai médiában is a kínaiak is mindig mondják, hogy igazából nem a szavak a lényeg, hanem a tettek, és várják is, hogy az amerikaiak ténylegesen egy ilyen kölcsönös tisztelet jegyében folytassák az együttműködést” – magyarázta a Kína-szakértő. 

A héten már jön is a következő fontos látogató: Vlagyimir Putyin orosz elnök érkezik Kínába. 

Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP