„Megértettem a népbíróság gyakorlatát, amelynek nem az igazság megállapítása, hanem a kollektív megtorlás volt a célja.”
Történelmi értékkel bíró feljegyzéseknek gyakran osztályrésze, hogy évtizedekig lappanganak kéziratban, mígnem egy mondanivalójukat és jelentőségüket felismerő szerkesztő közzéteszi őket. Nem volt ez másként azon dokumentum esetében sem, amelyet Emlékkönyv a Gyűjtőből, 1947-ből címmel publikált nemrégiben a Széchenyi-díjas történész, Szakály Sándor, akinek az eredeti anyagot 1989-ben adományozta Lám Béla, a Magyar Királyi Csendőrség egykori főhadnagya.
A kis könyvecske fakszimilében, azaz hasonmás kiadványban adja vissza azon harminckilenc személy gondolatait és benyomásait, akik 1947-ben a Budapesti Országos Börtönben, avagy közismertebb nevén a Gyűjtőben raboskodtak. A mindinkább kibontakozó kommunista diktatúra árnyékában vártak a sorsukra. Voltak közöttük bűnösök és ártatlanok. Mindössze egyet mentett fel belőlük az ellene folyó tárgyalás során a népbíróság. Hetet kivégeztek, nyolcat életfogytig tartó kényszermunkára, illetve fegyházra ítéltek, a többiek pedig különböző hosszúságú szabadságvesztést kaptak. Miként a könyv alaphangját megadó idézet is hirdeti a „népellenes bűntettek” elkövetése miatt tízévnyi fegyházbüntetésre ítélt Piukovich József néhai országgyűlési képviselőtől és főispántól:
„megértettem a népbíróság gyakorlatát, amelynek nem az igazság megállapítása, hanem a kollektív megtorlás volt a célja”.
Valamennyiük politikai alapon került rács mögé, noha a legkülönfélébb világnézetű, politikai felfogású emberek voltak. Eltérő volt az életkoruk és a társadalmi hátterük is, hiszen a rabság keserű kenyerét fogyasztotta mások mellett Homolay Zoltán egyetemi hallgató és Balogh Miklós órabéres betanított munkás, de Donáth György korábbi parlamenti képviselő, illetőleg dálnoki Veress Lajos vezérezredes is.
A kézzel írt és többeknél börtönrajzzal is ellátott üzenetek megrendítő erejű olvasmányok. Az 1949-ben felakasztott László Dezső vezérezredes például úgy fogalmazott, hogy az „egész életemre szóló, magam kigondolta jelmondat: Hinni, bízni, akarni! Életem során sok mindenen mentem keresztül, egyedüli támaszom volt a hit, a bizalom, az akarat. Sokféleképpen magyaráztam magamnak és másoknak e szavak tartalmát és értékét, de bármiként is magyaráztam 36 éven át, a vezértengely: Isten, haza, család mindmáig megmaradt, és amíg a jó Isten éltet, meg is marad. Ezt ajánlom minden magyar bajtársamnak, különösen most, amikor az egész világ emberisége Isten küldötte megpróbáltatások súlya alatt nyög. Istenbe vetett hit, bizalom és isteni akarat segíthet csak az emberiségen”.
A kötet legelején, Szakály Sándor ajánlójában az olvasható, hogy a „hadifogságot, internálást, kényszermunkatáborokat, kitelepítést, szovjetunióbeli és magyarországi fogházakat, börtönöket, fegyházakat megjárt és azokat túlélt néhai idős barátaim emlékének”. Tegyük hozzá, hogy rajtuk kívül mindazok figyelmébe ajánlható a kötet, akik emlékezni és másokat emlékeztetni kívánnak a vérzivataros magyar 20. századra.
Szakály Sándor (szerk.): Emlékkönyv a Gyűjtőből, 1947-ből. Budapest, 2025, Facultas Cognoscendi Akadémia Alapítvány
A szerző az MCC Történettudományi Műhelyének vezetője
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
A külföldi munkaerő korlátozása miatt elmaradhat a Master Good 120 milliárd forintos beruházása. Ha a terv megvalósul, a Master Good kénytelen lesz csökkenteni a termelési volumenét, ami az árbevétel és a nyereség visszaesését vonja maga után.
De ki őrzi majd az őrzők őrzőjét?
Hogy ezek után ki nézi hülyének a saját szavazótáborát, azt a képzeletre bízom.
Az elvándorlók leszármazottai most közös munkába kezdtek, és szinte mozgalommá szerveződtek. Bakos Rékával, az Óhazából az Újvilágba közösségi örökségprogram igazgatójával beszélgettünk.
A keresztény alapokra, patriotizmusra épülő, a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó Európa feléledése lesz számunkra az a „niceai zsinat”, ami értelmet ad az eddigi küzdelemnek.
Az értékes műemléképület látogatására betervezett hétvégi vezetett túrákat is törölték.
Dróntámadás érte a Volgográdi terület Kotovo körzetét is.
Tényleg Gál Kinga néni a megújulás?
