Születések száma jobb, mint az uniós átlag, viszont a halálozások sajnos még mindig magasabbak, mint a blokk többségében.
Az Eurostat kiadta interaktív demogáfiai térképének 2025-ös változatát, amelyből érdekes adatok derülnek ki.
2024. január 1-jén az Európai Unióban (EU) 449 millió ember élt, ami 0,4%-os növekedést jelent a 2023. január 1-jén regisztrált 448 millióhoz képest.
A növekedés azonban nem a természetes szaporulatnak, hanem az ukrán menekülteknek köszönhető – derül ki az Eurostat adataiból.
A 2004. január 1-jétől 2024. január 1-jéig tartó 20 éves időszakban az EU teljes népessége 432,8 millióról 449,2 millióra nőtt, ami 4%-os növekedést jelent. Ebben az időszakban 19 EU-tagállam népessége nőtt, 8 pedig csökkenést regisztrált. A legnagyobb relatív csökkenés Lettországban (−18%), Bulgáriában (−17%), Litvániában (−15%) és Romániában (−11%) volt megfigyelhető.
Az 1000 főre jutó halálozások számát jelenti, 2023-ban az EU-ban 10,8 volt. A legmagasabb arányokat Bulgáriában (15,7 halálozás 1000 főre), Lettországban (14,9) és Magyarországon (13,7) figyelték meg, tehát ebben nem áll jól az ország.
A születési ráta Magyarországon az átlag felett van 1000 főre 9,3 élve születés jut, ami magasabb, mint az uniós 8,2 vagy a romániai 8,4, vagy akár ausztriai 9,1-es ráta.
Az egyfőre jutó gyermekek száma még nem érte el a 2-őt, de 2024-ben már 1,55 volt, ami magasabb, mint az uniós 1,38 átlag.
Az EU-n belül nagy az elvándorlás, de Magyarország a környező országokhoz képest jól áll.
Összesen 382 ezer magyar állampolgár él más uniós tagországban. A legnagyobb diaszpórája Romániának van: 3 millió román él külföldön.
Második Olaszország másfélmillió kivándorlóval, harmadik pedig Lengyelország szintén közel másfélmillióval.
2023-ban az EU-országok több mint 1,1 millió embernek adtak állampolgárságot. A szíriaiak (108 000, azaz 10,2%), a marokkóiak (106 000, azaz 10,1%) és az albánok (44 000, azaz 4,2%) voltak az EU-országok állampolgárságának három legnagyobb kedvezményezettjei.
Ezt is ajánljuk a témában
Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka szerint Ukrajna nem reménykedhet a nemzetközileg elismert, 1991-es határainak visszaállításában.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Románia a kormányozhatatlanság határán – lassan egy hónapja tart a bukaresti politikai bénultság, nem látszik a kiút, a magyargyűlölő szélsőségesek előretörése és eurómilliárdok elvesztése a tét.
A galaci incidens után Bukarest egy olyan rendelkezésre hivatkozott, amely rendkívüli egyeztetést tesz lehetővé a tagállamok között.
Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a történtek körülményeinek feltárásához szakértői munka szükséges.
Bekérették a román külügyiminisztériumba Oroszország bukaresti nagykövetét.
Az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezését sürgette a köztársasági elnök.
Magyarország korábbi miniszterelnöke a Romániában történt incidens kapcsán a Tisza-kormánynak is üzent.
A miniszterelnök az ellentüntetőnek úgy fogalmazott, „senki nem kíváncsi a hülye kérdéseire”.
A spanyol edzőkről is szót ejtett.
