Születések száma jobb, mint az uniós átlag, viszont a halálozások sajnos még mindig magasabbak, mint a blokk többségében.
Az Eurostat kiadta interaktív demogáfiai térképének 2025-ös változatát, amelyből érdekes adatok derülnek ki.
2024. január 1-jén az Európai Unióban (EU) 449 millió ember élt, ami 0,4%-os növekedést jelent a 2023. január 1-jén regisztrált 448 millióhoz képest.
A növekedés azonban nem a természetes szaporulatnak, hanem az ukrán menekülteknek köszönhető – derül ki az Eurostat adataiból.
A 2004. január 1-jétől 2024. január 1-jéig tartó 20 éves időszakban az EU teljes népessége 432,8 millióról 449,2 millióra nőtt, ami 4%-os növekedést jelent. Ebben az időszakban 19 EU-tagállam népessége nőtt, 8 pedig csökkenést regisztrált. A legnagyobb relatív csökkenés Lettországban (−18%), Bulgáriában (−17%), Litvániában (−15%) és Romániában (−11%) volt megfigyelhető.
Az 1000 főre jutó halálozások számát jelenti, 2023-ban az EU-ban 10,8 volt. A legmagasabb arányokat Bulgáriában (15,7 halálozás 1000 főre), Lettországban (14,9) és Magyarországon (13,7) figyelték meg, tehát ebben nem áll jól az ország.
A születési ráta Magyarországon az átlag felett van 1000 főre 9,3 élve születés jut, ami magasabb, mint az uniós 8,2 vagy a romániai 8,4, vagy akár ausztriai 9,1-es ráta.
Az egyfőre jutó gyermekek száma még nem érte el a 2-őt, de 2024-ben már 1,55 volt, ami magasabb, mint az uniós 1,38 átlag.
Az EU-n belül nagy az elvándorlás, de Magyarország a környező országokhoz képest jól áll.
Összesen 382 ezer magyar állampolgár él más uniós tagországban. A legnagyobb diaszpórája Romániának van: 3 millió román él külföldön.
Második Olaszország másfélmillió kivándorlóval, harmadik pedig Lengyelország szintén közel másfélmillióval.
2023-ban az EU-országok több mint 1,1 millió embernek adtak állampolgárságot. A szíriaiak (108 000, azaz 10,2%), a marokkóiak (106 000, azaz 10,1%) és az albánok (44 000, azaz 4,2%) voltak az EU-országok állampolgárságának három legnagyobb kedvezményezettjei.
Ezt is ajánljuk a témában
Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka szerint Ukrajna nem reménykedhet a nemzetközileg elismert, 1991-es határainak visszaállításában.
Köszönetet mondott a magyar közösségnek és elmondta, hogy Románia az ő országuk is.
Kelemen Hunor pozitívan nyilatkozott a leendő elnökről: olyan embernek írta le, aki véghez viszi, amit eltervezett, és akivel lehet együtt dolgozni, még ha másképp látnak is dolgokat. Veczán Zoltán írása.
Legalább 14 uniós ország közös nyilatkozatban bírálja a magyar kormányt a jogállamiság helyzete, az alapjogok korlátozása és a Pride betiltása miatt.
A bukás nem borítékolható, de az biztos, hogy rendkívül nehéz dolga lesz a megújulás ígéretével elnöki széket nyerő Nicușor Dannak.
Erdélyt és Partiumot ennyire magától értetődően „román földnek” azok a román szélsőjobboldaliak nevezik, akik szerint Székelyföld nem létezik.
Tudom, jólfizetatóni, négy láb jó, kettő meg rossz, de azért mégis, egy komoly teljesítményt mindeddig elszámoltam neki.
Az RMDSZ elleni támadások mögött nem közösségi érdek, hanem kizárólag politikai önérdek áll – értékelt Pászkán Zsolt.
