Körömszakadtáig Kárpátaljáért – jelentés a brüsszeli „frontról”

Hogy hogy áll Kárpátalja és a kárpátaljai magyarok reputációja Brüsszelben? 

Bár Ukrajna ún. demokratizálásával, az Európai Unióhoz való közeledésével arányosan szűkültek a kisebbségi jogok az országban, köztük a kárpátaljai magyar közösség jogai is, a magyar kormány jópár eszközzel igyekszik felhívni a figyelmet minderre, és időnként sikerrel is jár. 

A másik reménykeltő helyzet, hogy jelenleg is van kárpátaljai magyar származású EP-képviselő a Fidesz-KDNP EP-delegációjában, aki napirenden tartja a kérdést. Ő az Ungvár melletti Palló faluban született Ferenc Viktória, aki tavaly nyáron szerzett mandátumot a kormánypártok listáján, és aki másfél éve szívós küzdelemben igyekszik képviselni szűkebb hazáját, Kárpátalját.

„Az Európai Parlamentben általánosságban nem sokat tudnak Kárpátaljáról, a kárpátaljai magyarság valós helyzetéről” – mondja lapunknak az EP-képviselő. 

„Minden nap teszünk valamit, hogy áthatoljunk a közöny falán, ami a kárpátaljai magyarokat övezi Brüsszelben” – fűzi hozzá a politikus. Például ilyen terep a Minority Intergroup, ami egy frakciók közötti csoportosulás, ahol katalánok, baszkok, finnországi svédek, és számos más nemzeti kisebbség képviselteti magát. A Kisebbségi Munkacsoport lehetőséget teremt arra, hogy informális, pártokon átívelő fórumként, felhívjuk a figyelmet az Ukrajnában tapasztalt kisebbségi jogszűkítésekre és politikai támogatást építhessünk az ügyeink köré.

Kárpátalja kapcsán befogják a fülüket

Ugyanakkor, teszi hozzá a politikus, Ukrajna európai uniós csatlakozását folyamatosan napirenden tartják az Európai Parlament szinte összes szakbizottságban a költségvetéstől a kultúráig, ezért a Fidesz delegációjának van lehetősége szót emelni a kárpátaljai magyarok jogfosztásairól, így valamelyest ellensúlyozni tudják az ukrán kormány és az elfogult brüsszeli bürokraták állításait. De ezzel egyedül vannak. 

Más kérdés, hogy hogyan reagálnak a probléma ismételt felvetésére azok, akik annak szőnyeg alá söprésében érdekeltek. „A balliberális fősodor az EP-ben, idesorolva az Európai Néppártot is, Ukrajna gyorsított csatlakozásában érdekelt, ezért minden olyan kiállásomat, amelyben az Ukrajnában tapasztalt emberi vagy kisebbségi jogok problémájára hívom fel a figyelmet, kritikával illetik. 

– árulja el a képviselőasszony. 

És ez jellemzi az uniós politika egészét. Többek között Marta Kos bővítési biztos tevékenységét is, aki a közelmúltban Kárpátaljára is ellátogatott, hogy helyben tájékozódjon a nemzeti kisebbségek helyzetéről. „Természetesen mindent rendben talált” – idézi ironikusan Ferenc Viktória. 

Kos asszony elmondta, hogy lehetősége volt mind a húsz kisebbségi csoport képviselőivel találkozni, akik tagjai az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Társadalmi Szervezeteinek Tanácsának, és közülük senki sem emelt kifogást a kisebbségi jogokkal kapcsolatban. Ukrajna teljesítette a „házi feladatát”, nyugtázta.  „Holott tudjuk, hogy az említett Tanácsban a kárpátaljai magyarok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nem kapott helyet” – mutat rá a visszásságra a képviselőasszony. Ennek ellenére a KMKSZ képviselői – az oktatási kérdésekben kompetens Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, tovább Csernicskó István a Rákóczi Egyetem rektora – megjelentek az ülésen, azonban a felszólalás lehetőségét megtagadták tőlük. 

„Már számos alkalommal kezdeményeztem személyes találkozót a biztos asszonnyal, hogy tárgyaljunk a kárpátaljai magyar közösség helyzetéről, azonban folyamatosan elzárkózik ezektől a megkeresésektől. Ez is bizonyítja, hogy nem érdekelt a valós helyzet megismerésében, ahogy az EP-képviselők többsége, ő is elhatárolódik a párbeszédtől, ha az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzete a téma.” 

Ennél már csak az a nagyobb arcátlanság Ferenc Viktória szerint, hogy az Európai Unió vezető tisztségviselői azzal érvelnek, hogy majd az EU-n belül védik meg a kisebbségi jogokat, ezért nem fontos ezt Ukrajna esetében a csatlakozási klaszterek megnyitása előtt rendezni. De a Romániában és Szlovákiában élő magyarok példáján láthatjuk, hogy ez mennyire korlátozottan valósul meg – sorolja a képviselő. Hiszen a nemzeti kisebbségek ügye nem az EU hatáskörébe tartozik, az tagállami hatáskör. „Az Európai Unión belül nem létezik egy átfogó, az őshonos nemzeti kisebbségeket védő jogháló, és minden olyan törekvést megakadályoznak, amivel ezt megteremthetnénk.  Ezt bizonyítja a Minority SafePack vagy a nemzeti régiók megerősítését célzó polgári kezdeményezések elutasítása is.” 

Az uniós tisztviselők a kisebbségi jogok mellett való kiállást, azt hogy Magyarország szót emel több mint százezer ember alapvető emberi jogai érdekében, a magyar kormány kampányeszközének tekintik – mutat rá a politikus – „a múlt héten például a német néppárti EP-képviselő, Michael Gahler, az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság ülésén, 

Ráadásul azt is kimondta, nyíltan, szemtől szembe, hogy nagyon várja, hogy egy olyan kormánya legyen Magyarországnak, aki nem fogja akadályozni Ukrajna uniós csatlakozását. Vagyis arra apellált, hogy ha a Tisza Párt alakít kormányt, akkor már senki sem lesz, aki problémának tekinteni majd Ukrajna nemzeti kisebbségeket érintő jogszűkítéseit”.

A képviselő felidézi Tarr Zoltán mondatait arról, hogy uniós pénzből kéne ukránul taníttatni a magyar meg más nemzetiségi gyerekeket Ukrajnában.

 „Nem azzal van a baj, hogy megtanuljanak ukránul – mert ez hasznos és régi kérése a kárpátaljai magyar közösséget képviselő szervezeteknek, – hanem azzal, hogy ez egy olyan fórum történt, ahol a magyar nyelvet kiszorító ukrán küldöttség jelenlétében elsősorban a magyar közösség jogaiért kellett volna kiállni, 

Kiemelkedően fontos, teszi hozzá Ferenc Viktória, hogy „a kárpátaljai magyar közösség ügyéről most tárgyaljunk és emeljünk szót, hiszen, ha most nem vagyunk határozottak, félő később már nem lesz rá lehetőségünk. Hiszen az uniós balliberális fősodor az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat félretéve, 

Azonban, mint kifejti, a Fidesz–KDNP EP-delegációja továbbra is kihasznál minden lehetőséget – plenáris és bizottsági felszólalások, a Bizottság felé intézett írásbeli kérdések, informális egyeztetések formájában, – hogy a kárpátaljai magyarság helyzetét napirenden tartsák, legyen szó a kisebbségi jogokról, vagy a kárpátaljai magyar egyetemistákkal szembeni jogtalan bánásmódról az ukrán toborzóiroda részéről.

Különleges rendezvénnyel Kárpátaljáért

A kisebbségi jogokért való kiállása mellett Ferenc Viktória elmondja: munkájának fontos részét képezi a kulturális misszió is, ahol bemutathatja Kárpátalja, a kárpátaljai magyarság rendkívül gazdag kulturális örökségét, történelmi múltját, művészeti, zenei és gasztronómiai értékeit, hagyományait, valamint kárpátaljai magyar közösség régmúlt és jelenkori kihívásait. Erre többek között lehetőséget teremt a Brüsszeli Kárpátalja Nap, amely idén tizedik alkalommal kerül megrendezésre. 

„A Brüsszeli Kárpátalja Napot eredetileg Bocskor Andrea, korábbi EP-képviselő indította útnak, és a 2024-es választásokat követően örömmel vettem át tőle ezt a nemes feladatot. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a kárpátaljai magyar közösség Brüsszelben is megmutassa élő kultúráját, gazdag hagyományait és összetartását. Ezzel bizonyítjuk, hogy közösségünk nemcsak létezik, hanem virágzik, bármilyen kihívásokkal is kell szembenéznie” mondja, abban a reményben, hogy a közvéleményre is tudnak hatni. 

Az idei rendezvényre november 19-én kerül sor, és arra fókuszál, hogy hogyan éli meg a kárpátaljai magyar közösség a közel 4 éve tartó háború viszontagságait. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ebben a nehéz helyzetben a közösség ellenállóbbá váljon, és még ha nehéz is megőrizze lelki békéjét és hitét. A rendezvény fő üzenete az, hogy a háború okozta lelki és közösségi sebek gyógyításához a párbeszéd, a szakmai együttműködés és a kulturális összetartozás ereje egyaránt nélkülözhetetlen.

Nyitókép: Ferenc Viktória Facebook-oldala