„Amit ti folytattok, az politikai tevékenység civil álruhában” – összecsapott Lánczi és Ligeti a Tranziton (VIDEÓ)

Nyitóképünkön Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője. Fotó: Képernyőfotó/Facebook 

„Hazánkra az új világrendben olyan új típusú fenyegetések is leselkednek, amelyekre korábban nem volt példa. Hogyan alakul a nemzeti szuverenitás megőrzése a globalizáció korában, különös tekintettel az olyan tényezőkre, mint az uniós tagság, nemzetközi szerződések, valamint a gazdasági és politikai nyomások. Mik a szuverenitásvédelem határai?” – olvasható Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója közti beszélgetés beharangozójában. 

Először Ligeti Miklós kapott szót, aki elsősorban a magyar nép és a kormány közötti kapcsolatra tette a hangsúlyt. 

„Szuverén-e az a nép, szuverén-e az a polgár, akit a saját választott kormánya nem tekint partnernek, nem tekint kellően felelősnek?”– tette fel a kérdést Ligeti Miklós. „Hiszen kérés és felhatalmazás nélkül elveszi a pénzét, eltitkolja, hogy mire költi, és nem tekinti annyira felnőtt polgárnak, hogy akár érdeklődésére választ adjon. A magyar nép a saját kormányával szemben nem rendelkezik azzal az autoritással és szuverenitással, ami ahhoz kellene, hogy számon kérje elszámoltassa. A magyarok nem rendelkeznek megfelelő információkkal ahhoz, hogy el tudják döntetni: jobb hely lett-e Magyarország 2010 óta vagy sem” – jelentette ki. 

Lánczi Tamás szerint 

– hangsúlyozta a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. „Egy olyan szervezetnek a képviselője vonja kétségbe a legitim magyar kormánynak a legitim voltát, amely mögött viszont semmilyen legitimáció nincsen. Az a politikai tevékenység, amelyet a Transparency végez – és ez az egyik fő-fő probléma – egy olyan külföldről finanszírozott, részben, nagyobb részben külföldről finanszírozott tevékenységet végez, amely viszont semmilyen legitimációval nem rendelkezik” – állította Lánczi. 

 – szúrt oda a Transparency igazgatójának Lánczi Tamás. Ligeti erre kijelentette, hogy elavult felfogás az, hogy a korrupció elleni küzdelem az a hatalom privilégiuma.

„Miért fontos az amerikai adófizetőknek, hogy Magyarországon küzdjenek a korrupció ellen?” – tette fel a kérdést Lánczi Tamás majd hozzátette: 

Ligeti Miklós azzal reagált, hogy a „külföldi finanszírozás egy nagyon csalafinta dolog.”

„Mi boldogan finanszíroztatnánk magunkat, örülnénk, ha mondjuk az Alapjogokért Központ hátterében meghúzódó Jogállam és Igazságosság Kft-hez hasonlóan mi is kapnánk évi három és fél milliárd forintot a Batthyányi Lajos alapítványtól” – jegyezte meg Ligeti Miklós. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint ugyanakkor Transparency International ugyanazt gondolná a magyarországi korrupcióról, ha nem Amerikától kapná a finanszírozását. 

Magyarország nem jut hozzá a neki járó uniós forrásokhoz. Lánczi Tamás szerint a korrupció érzékelését mérő index ebben az esetben azt jelenti, hogy „megkérdeztem már Soros által irányított szervezeteket és az ő véleményükre alapozva korrupciós érzékelésről állítotok ki bizonyítványt. Ez egy szubjektív dolog, mert az érzékelésen alapul, nem a valódi korrupciót méri. Olyan személyekhez fordultok, akik a ti álláspontotokat képviselik, a jelenlegi kormánnyal elvi alapon szemben állnak és nagyon súlyos milliárdokat áldoznak rá, hogy a magyar kormány tevékenységét aláássátok. Valójában ez nem a korrupcióról szól, hanem szubjektív érzékelés. Az index osztrák megalkotója is elmondta, nem alkalmas a korrupció valós mérésére” – mutatott rá Lánczi.

A Transparency nem kérdez meg másokat – mutatott rá a jogi igazgató. Szerinte ők csak összenézik az IMF és a Világbank, valamint más intézmények felméréseit. A korrupcióérzékelési index azt méri, hogy mennyire hiteles és megbízható az egyes kormányok korrupcióellenes tevékenysége. Tagadta, hogy befolyásolja a szervezet korrupciós felmérését, hogy például a holland nagykövetség több ezer euróval támogatja, amely a valóságban ez konferenciák szervezésére jár.

A beszélgetés zárásaként Lánczi Tamás emlékeztetett, a Transparency nem válaszolt a Szuverenitásvédelmi Hivatal kérdéseire, például a Brüsszellel való együttműködésről, szerződésekről, melyeket nem hozzák nyilvánosságra. Ligeti azzal védekezett, ezek polgárjogi szerződések, amelyeket nem lehet nyilvánosságra hozni, mire Lánczi rámutatott: a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak kell elküldeni ezeket, nem hozzák nyilvánosságra.

– tette fel a kérdést Lánczi, aki kiemelte: most egy állami szervvel megy szembe a szervezet, nem egy másik civil szervezettel. 

– emelte ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője. Hozzátette: válaszolnia kell a Transparencynek a feltett kérdésekre, a vizsgálat célja pontosan az, hogy amit el akarnak titkolni, fel legyen tárva. Ligeti Miklós szerint szereptévesztésben van a Szuverenitásvédelmi Hivatal, működése pedig alaptörvény-ellenes. Visszautasította azt a vádat, hogy a Transparency International külföldi NGO lenne, Ligeti Miklós szerint a szervezet magyar civil szervezet.

Lánczi ismét rámutatott, a Transparency a saját véleményét hangsúlyozza és a saját véleménye szerint támadja a hivatalt.