Megnéztük, mit ír a lengyel, a román és a német jogállamisági jelentés – bár ne tettük volna

2025. július 09. 15:24

Egészen elképesztő, más országokat hogyan mutat be az EB jogállamisági jelentése és ahhoz képest mi a valóság.

2025. július 09. 15:24
null

Ahogy arról korábban beszámoltunk: az Európai Bizottság (EB) kedden hozta nyilvánosságra a tagországok jogállamisági helyzetét bemutató éves összeállítását, amely Magyarországgal kapcsolatban megállapította: összességében nem történt előrelépés, sőt a helyzet tovább romlott.

Azt is megállapították, hogy mindennek tekintetében az EU továbbra is visszatartja a 6,3 milliárd eurós kohéziós forrásokat.

Megnéztük, más országokat hogyan mutat be az EB jogállamisági jelentése és ahhoz képest mi a valóság.

Ezt is ajánljuk a témában

Lengyelország puccshoz hasonlító folyamatain lelkendeznek

Az EB szerint Lengyelországban például jelentős erőfeszítéseket tettek a jogállamiságról szóló cselekvési terv végrehajtása érdekében, hogy kezeljék az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos, régóta fennálló aggályokat.

Azt is megfogalmazták, hogy „A médiatörvény tervezett reformja a médiaszabályozó pártatlanságával és függetlenségével, valamint tágabb értelemben a közszolgálati média függetlenségével és pluralizmusával kapcsolatos aggályokat hivatott kezelni.”

A jelentés azt is hangoztatta, hogy „további erőfeszítések történtek a működési engedélyek odaítélési folyamatának megerősítésére, valamint a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének biztosítására”.

Továbbá azt is megállapították, hogy „csökkent a politikailag elfogult médiatartalom, és az állami reklámkiadások egyenletesebben oszlanak meg”.

A lengyelek egy jelentős része egészen másként éli meg, hogy Brüsszel-párti új kormány nekiment a lengyel közmédiának és a bírósági rendszernek.

Nemrég Ordo Iuris lengyel jogvédő nyilatkozott a Tusk-kormány törvénysértéseiről a Mandinernek. Mint mondta, Tuskék 

egyszerűen erővel átvették az irányítást a közmédiában, nyíltan megsértve a törvényeket. Ez inkább egy puccshoz hasonlított.”.

Ezt is ajánljuk a témában

Iuris azt is elárulta: 

Az új igazságügy-miniszter a kormányváltást követően sok bíróság vezetőjét, alelnökét egyszerűen leváltotta, sokszor szabálytalan procedúra során: 

az adott bíróságok bírói tanácsától nem kért hozzájárulást, és vita esetén sok esetben az Országos Bírói Tanács véleményét sem kérte ki, egyszerűen ezek mellőzésével kinevezett új embereket”.

Hozzátette: 

Donald Tusk kormánya nem ismeri el az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság egy részének a döntéseit, és ugyanígy a korábbi kormányzat által kinevezett bírák legitimitását sem.”

Februári interjúnkban a lengyel jogvédő elárulta, „a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Tusk-kormány támogatottsága 31 százalékra esett vissza januárra, míg a jobboldali ellenzéké 43 százalékra növekedett. Tizenhárom hónap kormányzás után ez a valóság – ez rosszabb eredmény, mint a PiS kormányon töltött nyolc éve során valaha elért legsúlyosabb mélypontja”. 

Azóta komoly pofonnal figyelmeztették a kormányt a lengyel választók, amikor a PiS jelöltje mellett döntöttek az elnökválasztáson.

Ezt is ajánljuk a témában

Romániában csak megsemmisítettek egy kellemetlen választási eredményt, semmi komoly…

Az EB Romániát sem győzte dicsérni, keleti szomszédunk a jelentés szerint számos téren előrelépett, bár azt elismerték, hogy „A jogszabályok kiszámíthatatlansága, a sürgősségi kormányrendeletek gyakori alkalmazása, a jogszabályok minőségével kapcsolatos problémák” okoznak némi gondot. Azt is 

megemlítették, hogy az elnökválasztást 2025-ben meg kellett ismételni, miután az Alkotmánybíróság a 2024-ben tartott első választási fordulót megsemmisítette, de ebből komolyab negatív következtetéseket nem vontak le. 

Végül is „csak” arra derült fény, hogy a romániai jogász elit könnyedén semmissé teheti a népakaratot, ha az kellemetlen neki.

Kapcsolódó vélemény

undefined

Schiffer András

Facebook

Idézőjel

Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.

Az bukott német kormánykoalíció nyúl bele az alkotmányba, mire az EB: pozitív „reform” történt

„Németországban az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése továbbra is magas mind a közvélemény, mind a vállalatok körében. Az Alkotmánybíróság ellenálló képességének megerősítését célzó reformot fogadtak el, amely az Alkotmányban rögzítette a működésére és függetlenségére vonatkozó bizonyos biztosítékokat” – olvasható a jelentésben.

Egészen pontosan az történt, hogy 

a már megbukott német kormánykoalíció még gyorsan a választások előtt belenyúlt az alkotmányba.

A Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston egy ezzel kapcsolatos cikkében rámutatott: 

Németország már régóta hátrányban részesíti az alkotmányos berendezkedéssel szemben kritikus pártokat a demokratikus versengésben, jóllehet a versengő pártok jogi egyenlősége a tisztességes verseny alapja. 

Mindenekelőtt fontos tény, hogy a német politikai pártokat a belső elhárítás, hivatalos nevén az Alkotmányvédelem, megfigyelés alatt tarthatja és ha aggodalomra okot adó tendenciákat azonosít, javaslatot tehet egy párt betiltására, amelyet az Alkotmánybíróság dönt el. Ez a szabály is erőteljes hatással bír a pártversenyre, de vannak még ennél is meglepőbbek”.

Kapcsolódó vélemény

undefined

Mráz Ágoston Sámuel

Index.hu

Idézőjel

Ha mindez nálunk történne, hogyan vélekednének a magyar jogállamiságról?

A Németország-szakértő úgy folytatta: „Decemberben módosították az alkotmányt, hogy a Szövetségi gyűlés (Bundestag) helyett a tartományi kormányokból álló Szövetségi Tanács (Bundesrat) is választhasson új alkotmánybírókat, ha a Bundestagban nem alakul ki egyetlen jelölt mellett sem kétharmados többség, ha tehát a rendszerkritikus pártok mandátumaránya meghaladja az egyharmadot. Szintén a 2021-ben megválasztott Bundestagban történt, hogy az akkor 10,4 százalékos mandátumaránnyal bíró AfD bizottsági elnökjelöltjeit és parlamenti alelnökjelöltjét, szakítva az addigi jogszokással, nem választotta meg a többi párt és ezt az Alkotmánybíróság helyben hagyta. 

Végül azt is rögzítették a 2025-ös választás előtt, hogy egy párthoz közeli alapítvány csak akkor kaphat költségvetési támogatást, ha legalább három parlamenti ciklust végigdolgozott. Ennek egyetlen nyilvánvaló és elismert célja, hogy az AfD-közeli alapítvány 2029-ig ne juthasson hozzá közpénzhez.”

Megkérdőjelezhető hitelesség

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a jelentés egy öt fős delegáció beszámolója alapján készült el, amelynek azonban megkérdőjelezhető a hitelessége, egyrészt a jelentéstevők személye, másrészt a látogatásuk alatt történt több furcsaság miatt.

A jelentéstevő az a zöldpárti Tineke Strik, akit az Alapjogokért Központ kinevezésekor „egy igazi keményvonalas globalistának” nevezett. Rajta kívül szintén csupa baloldali és liberális politikus volt a küldöttségben, illetve a Néppártból Michał Wawrykiewicz, aki köztudottan közel áll a magyarországi ellenzékhez. A lengyel politikus korábban beszédet is mondott a Tisza Párt rendezvényén, és nagy támogatója Magyar Péternek.

A LIBE-bizottság látogatása során – amellett, hogy többnyire ellenzéki médiumokkal és szervezetekkel találkozott –továbbá történt egy meglehetősen furcsa és botrányos incidens. A bizottsági tagok a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével, Lánczi Tamással folytatott tárgyalása során a delegációvezető megakadályozta, hogy videó- vagy hangfelvétel készüljön a megbeszélésről, amivel a hivatal szerint azt is gátolta, „hogy a magyar és az európai állampolgárok hiteles és pontos képet kaphassanak a Brüsszel által Magyarországgal szemben folytatott koncepciós eljárásról.”

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csahos-2
2025. július 09. 17:45
A legfontosabb, hogy nem csatlakoztunk az Eu ügyészséghez, mert ellfogult. Azt a kis pénzt amit a NER megkap, mindíg kritizálják!
orokkuruc-2
2025. július 09. 17:38
de nem értem. Nemgój EUpatkányok azt lovagolják meg, hogy tényleg egyértelműnek vélt szavaknak új jelentést adnak, majd pedig nem engedik semmiképen definiálni írásban, ami ahhoz vezet, hogy olyasmit kérhetnek számon, amit sehol sem írtak le. Szómágia. Nézzetek utána, gój-e!
balbako_
2025. július 09. 17:05
Már nem is a lóláb lóg ki, hanem maga a Sátán teljes valójában mutatkozik meg.
tunktunktunk-2
2025. július 09. 16:38
Ebbol nagyon ugy tunik, hogy Orban feketelistas Eggyel tobb ok megszabadulni tole. Vegul is mit ert el, europai joletet ? Csak a kiscsaladjanak, nem a magyaroknak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!