Megnéztük, mit ír a lengyel, a román és a német jogállamisági jelentés – bár ne tettük volna

Ahogy arról korábban beszámoltunk: az Európai Bizottság (EB) kedden hozta nyilvánosságra a tagországok jogállamisági helyzetét bemutató éves összeállítását, amely Magyarországgal kapcsolatban megállapította: összességében nem történt előrelépés, sőt a helyzet tovább romlott.

Megnéztük, más országokat hogyan mutat be az EB jogállamisági jelentése és ahhoz képest mi a valóság.

Lengyelország puccshoz hasonlító folyamatain lelkendeznek

Az EB szerint Lengyelországban például jelentős erőfeszítéseket tettek a jogállamiságról szóló cselekvési terv végrehajtása érdekében, hogy kezeljék az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos, régóta fennálló aggályokat.

Azt is megfogalmazták, hogy „A médiatörvény tervezett reformja a médiaszabályozó pártatlanságával és függetlenségével, valamint tágabb értelemben a közszolgálati média függetlenségével és pluralizmusával kapcsolatos aggályokat hivatott kezelni.”

A jelentés azt is hangoztatta, hogy „további erőfeszítések történtek a működési engedélyek odaítélési folyamatának megerősítésére, valamint a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének biztosítására”.

Továbbá azt is megállapították, hogy „csökkent a politikailag elfogult médiatartalom, és az állami reklámkiadások egyenletesebben oszlanak meg”.

Nemrég Ordo Iuris lengyel jogvédő nyilatkozott a Tusk-kormány törvénysértéseiről a Mandinernek. Mint mondta, Tuskék 

Iuris azt is elárulta: 

az adott bíróságok bírói tanácsától nem kért hozzájárulást, és vita esetén sok esetben az Országos Bírói Tanács véleményét sem kérte ki, egyszerűen ezek mellőzésével kinevezett új embereket”.

Hozzátette: 

Februári interjúnkban a lengyel jogvédő elárulta, „a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Tusk-kormány támogatottsága 31 százalékra esett vissza januárra, míg a jobboldali ellenzéké 43 százalékra növekedett. Tizenhárom hónap kormányzás után ez a valóság – ez rosszabb eredmény, mint a PiS kormányon töltött nyolc éve során valaha elért legsúlyosabb mélypontja”. 

Azóta komoly pofonnal figyelmeztették a kormányt a lengyel választók, amikor a PiS jelöltje mellett döntöttek az elnökválasztáson.

Romániában csak megsemmisítettek egy kellemetlen választási eredményt, semmi komoly…

Az EB Romániát sem győzte dicsérni, keleti szomszédunk a jelentés szerint számos téren előrelépett, bár azt elismerték, hogy „A jogszabályok kiszámíthatatlansága, a sürgősségi kormányrendeletek gyakori alkalmazása, a jogszabályok minőségével kapcsolatos problémák” okoznak némi gondot. Azt is 

Végül is „csak” arra derült fény, hogy a romániai jogász elit könnyedén semmissé teheti a népakaratot, ha az kellemetlen neki.

Az bukott német kormánykoalíció nyúl bele az alkotmányba, mire az EB: pozitív „reform” történt

„Németországban az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése továbbra is magas mind a közvélemény, mind a vállalatok körében. Az Alkotmánybíróság ellenálló képességének megerősítését célzó reformot fogadtak el, amely az Alkotmányban rögzítette a működésére és függetlenségére vonatkozó bizonyos biztosítékokat” – olvasható a jelentésben.

Egészen pontosan az történt, hogy 

A Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston egy ezzel kapcsolatos cikkében rámutatott: 

Mindenekelőtt fontos tény, hogy a német politikai pártokat a belső elhárítás, hivatalos nevén az Alkotmányvédelem, megfigyelés alatt tarthatja és ha aggodalomra okot adó tendenciákat azonosít, javaslatot tehet egy párt betiltására, amelyet az Alkotmánybíróság dönt el. Ez a szabály is erőteljes hatással bír a pártversenyre, de vannak még ennél is meglepőbbek”.

A Németország-szakértő úgy folytatta: „Decemberben módosították az alkotmányt, hogy a Szövetségi gyűlés (Bundestag) helyett a tartományi kormányokból álló Szövetségi Tanács (Bundesrat) is választhasson új alkotmánybírókat, ha a Bundestagban nem alakul ki egyetlen jelölt mellett sem kétharmados többség, ha tehát a rendszerkritikus pártok mandátumaránya meghaladja az egyharmadot. Szintén a 2021-ben megválasztott Bundestagban történt, hogy az akkor 10,4 százalékos mandátumaránnyal bíró AfD bizottsági elnökjelöltjeit és parlamenti alelnökjelöltjét, szakítva az addigi jogszokással, nem választotta meg a többi párt és ezt az Alkotmánybíróság helyben hagyta. 

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP