Most minden kiderült: döntött az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós forrásokról

Kijött a 2025-ös jogállamiság jelentés.

Egészen elképesztő, más országokat hogyan mutat be az EB jogállamisági jelentése és ahhoz képest mi a valóság.
Ahogy arról korábban beszámoltunk: az Európai Bizottság (EB) kedden hozta nyilvánosságra a tagországok jogállamisági helyzetét bemutató éves összeállítását, amely Magyarországgal kapcsolatban megállapította: összességében nem történt előrelépés, sőt a helyzet tovább romlott.
Azt is megállapították, hogy mindennek tekintetében az EU továbbra is visszatartja a 6,3 milliárd eurós kohéziós forrásokat.
Megnéztük, más országokat hogyan mutat be az EB jogállamisági jelentése és ahhoz képest mi a valóság.
Ezt is ajánljuk a témában
Kijött a 2025-ös jogállamiság jelentés.
Az EB szerint Lengyelországban például jelentős erőfeszítéseket tettek a jogállamiságról szóló cselekvési terv végrehajtása érdekében, hogy kezeljék az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos, régóta fennálló aggályokat.
Azt is megfogalmazták, hogy „A médiatörvény tervezett reformja a médiaszabályozó pártatlanságával és függetlenségével, valamint tágabb értelemben a közszolgálati média függetlenségével és pluralizmusával kapcsolatos aggályokat hivatott kezelni.”
A jelentés azt is hangoztatta, hogy „további erőfeszítések történtek a működési engedélyek odaítélési folyamatának megerősítésére, valamint a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének biztosítására”.
Továbbá azt is megállapították, hogy „csökkent a politikailag elfogult médiatartalom, és az állami reklámkiadások egyenletesebben oszlanak meg”.
A lengyelek egy jelentős része egészen másként éli meg, hogy Brüsszel-párti új kormány nekiment a lengyel közmédiának és a bírósági rendszernek.
Nemrég Ordo Iuris lengyel jogvédő nyilatkozott a Tusk-kormány törvénysértéseiről a Mandinernek. Mint mondta, Tuskék
egyszerűen erővel átvették az irányítást a közmédiában, nyíltan megsértve a törvényeket. Ez inkább egy puccshoz hasonlított.”.
Ezt is ajánljuk a témában
Tégláról téglára bontják le a jogállamiságot Lengyelországban, átlépnek a szabályokon, hullanak a fejek, régi intézményeket darálnak, darabolnak, de hol van ennek a vége? Tisztázzuk!
Iuris azt is elárulta:
Az új igazságügy-miniszter a kormányváltást követően sok bíróság vezetőjét, alelnökét egyszerűen leváltotta, sokszor szabálytalan procedúra során:
az adott bíróságok bírói tanácsától nem kért hozzájárulást, és vita esetén sok esetben az Országos Bírói Tanács véleményét sem kérte ki, egyszerűen ezek mellőzésével kinevezett új embereket”.
Hozzátette:
Donald Tusk kormánya nem ismeri el az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság egy részének a döntéseit, és ugyanígy a korábbi kormányzat által kinevezett bírák legitimitását sem.”
Februári interjúnkban a lengyel jogvédő elárulta, „a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Tusk-kormány támogatottsága 31 százalékra esett vissza januárra, míg a jobboldali ellenzéké 43 százalékra növekedett. Tizenhárom hónap kormányzás után ez a valóság – ez rosszabb eredmény, mint a PiS kormányon töltött nyolc éve során valaha elért legsúlyosabb mélypontja”.
Azóta komoly pofonnal figyelmeztették a kormányt a lengyel választók, amikor a PiS jelöltje mellett döntöttek az elnökválasztáson.
Ezt is ajánljuk a témában
Karol Nawrocki a Mandinernek adta első nemzetközi interjúját, melyben Ukrajna EU-tagságáról és a magyar-lengyel viszonyról is beszélt.
Az EB Romániát sem győzte dicsérni, keleti szomszédunk a jelentés szerint számos téren előrelépett, bár azt elismerték, hogy „A jogszabályok kiszámíthatatlansága, a sürgősségi kormányrendeletek gyakori alkalmazása, a jogszabályok minőségével kapcsolatos problémák” okoznak némi gondot. Azt is
megemlítették, hogy az elnökválasztást 2025-ben meg kellett ismételni, miután az Alkotmánybíróság a 2024-ben tartott első választási fordulót megsemmisítette, de ebből komolyab negatív következtetéseket nem vontak le.
Végül is „csak” arra derült fény, hogy a romániai jogász elit könnyedén semmissé teheti a népakaratot, ha az kellemetlen neki.
Kapcsolódó vélemény
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
„Németországban az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése továbbra is magas mind a közvélemény, mind a vállalatok körében. Az Alkotmánybíróság ellenálló képességének megerősítését célzó reformot fogadtak el, amely az Alkotmányban rögzítette a működésére és függetlenségére vonatkozó bizonyos biztosítékokat” – olvasható a jelentésben.
Egészen pontosan az történt, hogy
a már megbukott német kormánykoalíció még gyorsan a választások előtt belenyúlt az alkotmányba.
A Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston egy ezzel kapcsolatos cikkében rámutatott:
Németország már régóta hátrányban részesíti az alkotmányos berendezkedéssel szemben kritikus pártokat a demokratikus versengésben, jóllehet a versengő pártok jogi egyenlősége a tisztességes verseny alapja.
Mindenekelőtt fontos tény, hogy a német politikai pártokat a belső elhárítás, hivatalos nevén az Alkotmányvédelem, megfigyelés alatt tarthatja és ha aggodalomra okot adó tendenciákat azonosít, javaslatot tehet egy párt betiltására, amelyet az Alkotmánybíróság dönt el. Ez a szabály is erőteljes hatással bír a pártversenyre, de vannak még ennél is meglepőbbek”.
Kapcsolódó vélemény
Index.hu
Ha mindez nálunk történne, hogyan vélekednének a magyar jogállamiságról?
A Németország-szakértő úgy folytatta: „Decemberben módosították az alkotmányt, hogy a Szövetségi gyűlés (Bundestag) helyett a tartományi kormányokból álló Szövetségi Tanács (Bundesrat) is választhasson új alkotmánybírókat, ha a Bundestagban nem alakul ki egyetlen jelölt mellett sem kétharmados többség, ha tehát a rendszerkritikus pártok mandátumaránya meghaladja az egyharmadot. Szintén a 2021-ben megválasztott Bundestagban történt, hogy az akkor 10,4 százalékos mandátumaránnyal bíró AfD bizottsági elnökjelöltjeit és parlamenti alelnökjelöltjét, szakítva az addigi jogszokással, nem választotta meg a többi párt és ezt az Alkotmánybíróság helyben hagyta.
Végül azt is rögzítették a 2025-ös választás előtt, hogy egy párthoz közeli alapítvány csak akkor kaphat költségvetési támogatást, ha legalább három parlamenti ciklust végigdolgozott. Ennek egyetlen nyilvánvaló és elismert célja, hogy az AfD-közeli alapítvány 2029-ig ne juthasson hozzá közpénzhez.”
Megkérdőjelezhető hitelesség
Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a jelentés egy öt fős delegáció beszámolója alapján készült el, amelynek azonban megkérdőjelezhető a hitelessége, egyrészt a jelentéstevők személye, másrészt a látogatásuk alatt történt több furcsaság miatt.
A jelentéstevő az a zöldpárti Tineke Strik, akit az Alapjogokért Központ kinevezésekor „egy igazi keményvonalas globalistának” nevezett. Rajta kívül szintén csupa baloldali és liberális politikus volt a küldöttségben, illetve a Néppártból Michał Wawrykiewicz, aki köztudottan közel áll a magyarországi ellenzékhez. A lengyel politikus korábban beszédet is mondott a Tisza Párt rendezvényén, és nagy támogatója Magyar Péternek.
A LIBE-bizottság látogatása során – amellett, hogy többnyire ellenzéki médiumokkal és szervezetekkel találkozott –továbbá történt egy meglehetősen furcsa és botrányos incidens. A bizottsági tagok a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével, Lánczi Tamással folytatott tárgyalása során a delegációvezető megakadályozta, hogy videó- vagy hangfelvétel készüljön a megbeszélésről, amivel a hivatal szerint azt is gátolta, „hogy a magyar és az európai állampolgárok hiteles és pontos képet kaphassanak a Brüsszel által Magyarországgal szemben folytatott koncepciós eljárásról.”
Ezt is ajánljuk a témában
Nem csak LMBTQ-stratégiáról dönt a bizottság, de pellengérre állítják hazánkat is a botrányos LIBE-jelentésben.
Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP