Szorul a hurok az ukránok nyaka körül – egyetlen választása maradt Zelenszkijnek

„Mindannyiunkat megrázott az időzítés. Százhalombattáról már tudni véljük, hogy az AV-3-as desztillációs üzem valószínűleg baleset miatt gyulladhatott ki. Viszont, hogy a súlyát érzékeljük, ez a szíve a finomításnak a MOL-üzemben. Ezzel pedig lényegében egy időben történt a romániai robbanás is, amiről igazán értékelhető iparági hírek nem érkeztek. Annyit tudunk csak, amit a híradásokban látunk, olvasunk. Mindezek mellett pedig viszonylag friss értesülés, hogy Bajorországban is lángol egy hulladékfeldolgozó üzem” – mondta el a Mandiner megkeresésére Tóth Máté az olajfinomítókban történt robbanások kapcsán.

Az energiajogász arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a három eset, ez a „furcsa csillagállás” valahol elgondolkodtató, mert ilyen események időben egymástól távol sem történnek túl gyakran, nemhogy egyszerre. 

De mindenesetre érdekes, hogy akkor történnek mindezek, mikor a budapesti békecsúcs szervezésének a célegyenesében vagyunk. Sőt, mint kiderült aktívak a titkosszolgálatok is, hiszen orosz értesülés szerint a brit és az ukrán titkosszolgálat a Török Áramlat gázvezetéket nézegetik, keresik azt a pontot, ahol esetleg robbantani lehet. „Mert egy magányosan álldogáló kompresszorállomás könnyebb célpont, mint bármi a háborús front közelében” – mutatott rá.

Vagy a frontok fagynak be vagy Ukrajna fagy meg

A szakértő ezután hangsúlyozta, hogy három érve is van arra, hogy miért hozhatja el valóban az orosz-ukrán háború lezárását Donald Trump és Vlagyimir Putyin magyarországi találkozója. „A liberális sajtónak szokása, hogy lehülyézze Trumpot. Ennek apropója most az, hogy kijelentette, ha nem ér véget a háború, akkor az egyet jelent Ukrajna megsemmisülésével. Pedig a helyzet a következő: vagy a frontok fagynak be vagy Ukrajna meg” – húzta alá, így tehát tulajdonképpen egyetlen választása marad Volodimir Zelenszkijnek.

Ezt a gondolatát Tóth bővebben is kifejtette. Elhangzott többek között, hogy négymilliárd köbméternyi gázra lenne szüksége télen Ukrajnának. „Ez kétmilliárd dollár, és már most sincs nekik sem elegendő pénz- és energiaforrásuk. S még nem kezdődött el a tél. Arról nem beszélve, hogy Ukrajna elveszítette a távhőtermelő kapacitásának a 70 százalékát: 

„A harmadik pedig a villany. A háború sújtotta országnak hajdan volt 38 gigawattnyi villamosenergia termelő kapacitása, de ennek a kétharmada elment. S télen keleti szomszédunk villamosenergia igénye az 18 gigawatt. S mindezt csak importból tudják fedezni, de a vezetékes hálózatok közben nem alkalmasok arra, hogy ennyi villanyt behozzanak. Ráadásul a két nagy atomerőművet is le kell szabályozniuk, sokszor le kell őket venni a hálózatról” – sorolta az energiajogász.

Tóth Máté ezt a gondolatmenetét azzal zárta, hogy a fentiek is azt bizonyítják, hogy 

Magyarország jelenleg is diverzifikál

A szakértő végül reagált az Energiaügyi Minisztérium oldalán megjelent Nemzeti Energia- és Klímaterv legújabb verziójára is, melyben többek között arról írnak, hogy mekkora kockázatot jelent az orosz importnak való kitettség, és hogy ezen mindenképp változtatni kell.

„Az orosz energiaimport az amerikai LNG-szállítmányokkal szemben, ha csak az orosz felet nézzük és kivesszük a közvetítőket, akkor a legbiztosabb import. Ez a minisztériumi közlemény tehát ennek látszólag ellentmondani látszik, ám azért szó sincs ilyesmiről, mert közben, de közben látjuk az ukrán fél magatartását a szállítási infrastruktúrával kapcsolatban. Ez alapvetően veszélyezteti a beszerzését, és itt a rizikófaktor is” – idézte fel az elmúlt hónapok történéseit. 

Majd megjegyezte, hogy a minisztérium lépései tökéletesek, ami a diverzifikáció (kockázat csökkentése – szerk.) felé tett lépéseket illeti, és kiemelte Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes munkáját.
„Magyarország jelenleg is diverzifikál. Szemben azzal az elképesztő, rosszindulatú keretezéssel, hogy Magyarország nem a megfelelő ütemben válik le az orosz energia hordozókról, – kőolaj és földgáz – ez nem igaz. 

Utóbbinál a lakossági igényt majdhogy nem itthonról is ki tudjuk elégíteni” – cáfolta meg a baloldali narratívát Tóth. 

A szakértő továbbá arról is beszélt, hogy kőolajat jelenleg is két irányból vásárolunk – a Barátság- és az Adria-kőolajvezetéken keresztül. Míg földgázt a török kereskedőtől is vásárol Magyarország, éves szinten 750 millió köbmétert, de Horvátországból és Ausztriából is hoz be gázt. Sőt, az azeri gázmezőkbe is bevásárolta magát. „A diverzifikáció tehát nem egy derült égből jött megállapítás. Valójában ez egy folyamatban lévő jelenségnek a láttamozása, és nem a kezdete” – szögezte le Tóth Máté.

Fotó: TOM BRENNER / AFP