Ez tényleg olyan, mint egy puccs – lengyel jogvédő a Tusk-kormány törvénysértéseiről a Mandinernek

Követjük a lengyel fejleményeket, de a legtöbbünk nincs pontosan tisztában a konkrét tényekkel, adatokkal. Hány közéleti személyt fogtak perbe, amióta Donald Tusk átvette a kormányzást?

Egy katolikus papot, Olszewski atyát és két volt igazságügyi minisztériumi tisztségviselőt vettek őrizetbe először, ez tavaly húsvét előtt történt. Hét hónappal később óvadék ellenében szabadulhattak feltételesen, a vád ellenük közpénzekkel való hivatali visszaélés.

Adam Bodnar igazságügy-miniszter új főügyészt nevezett ki – jogtalanul, mert nem kapott ehhez államfői hozzájárulást –, aki létrehozott egy különleges ügyészi testületet az úgynevezett korrupciós ügyek kivizsgálására. A Jog és Igazságosság (PiS) párt-vezette kormányzatban Marcin Romanowski igazságügyminiszter-helyettes alá tartozott 

így kapott pénzt Olszewski atya alapítványa is. Az ügyészek megállapították, hogy ezek az alapítványok nem lettek volna jogosultak állami támogatásra, de míg jogi érveket alig hoztak fel, a Tusk-kormány az ügyet átpolitizálta, nyilvánosan elrettentő példaként hangoztatta.

Aztán őrizetbe vettek két parlamenti képviselőt, Mariusz Kamińskit és Maciej Wąsikot (pedig mentelmi jogukat a szejm sosem vonta vissza) – mindketten korábban a Korrupcióellenes Hivatal (CBA) vezetői, illetve miniszterek voltak Mateusz Morawiecki kabinetjében. 2024 januárjában börtönbüntetést szabtak ki rájuk hatósági visszaélések miatt, annak ellenére, hogy az államfő korábban elnöki kegyelemben részesítette őket. Duda elnök erre újra kegyelmet adott nekik, így két hét múlva szabadulhattak. Ugyanakkor a legfelsőbb bírósági ítélet ellenére képviselői mandátumuktól mégis megfosztották őket.

Rajtuk kívül még négy volt állami tisztségviselőt fogtak perbe, a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok megsértésével vádolják őket, és tudomásom szerint volt több rendőrségi razzia több más olyan intézmény vezetőjénél, amelyek a korábbi kormányzat idején ilyen állami támogatást kaptak. Fontos megjegyezni, hogy 

a jelek szerint a rendőrség kifejezetten ezekre a szervezetekre koncentrált.

Nehéz megítélni, hogy a sok eljárás az állam normális védekező mechanizmusa, vagyis megbünteti a korrupciót, vagy a Tusk-kormány a hatóságokat politikai leszámolásra használja ellenfelei ellen. Mi a bizonyíték, hogy mindenki ártatlan volt?

Ennek bizonyítására találták fel a tisztességes eljárás intézményét. Ugyanakkor ezen esetekben a speciális ügyészi testület egy év vizsgálódás után is bizonyítékokat gyűjt, és a mai napig nem mutatott be érdemleges bizonyítékokat a bíróság előtt arra vonatkozólag, hogy az igazságügyi alap pénzeivel bárki visszaélt volna.

Marcin Romanowski a lapunknak adott interjújában elmondta: jelenleg nincs esélye egy tisztességes eljárásra Lengyelországban. Ez egy politikai nyilatkozat volt, vagy valóban ez a jogi helyzet?

Az új igazságügy-miniszter a kormányváltást követően sok bíróság vezetőjét, alelnökét egyszerűen leváltotta, sokszor szabálytalan procedúra során: az adott bíróságok bírói tanácsától nem kért hozzájárulást, és vita esetén sok esetben az Országos Bírói Tanács véleményét sem kérte ki, egyszerűen ezek mellőzésével kinevezett új embereket.

A másik problémás dolog az, hogy 

és ugyanígy a korábbi kormányzat által kinevezett bírák legitimitását sem.

Ezért röviden az a válaszom, hogy igen, Romanowski úrnak sajnos minden oka megvan arra, hogy kételkedjen abban, hogy otthon tisztességes eljárásban bírálnák el az ügyét.

Romanowski politikai menedéket kapott Magyarországon. A lengyelek hogyan látják a magyar kormány kritikus hozzáállását a jelenlegi lengyel eseményekhez?

A lengyel közvélemény szélsőségesen megosztott. A Tusk-kormány hívei a magyar döntést nagyon elítélték, míg a lengyel ellenzék hangosan üdvözölte. Az én véleményem az – függetlenül attól, hogy mit gondolok Romanowski úrról –, hogy 

 és reálisan lássa, milyen problémák vannak a demokráciával és a jogállamisággal Lengyelországban.

Az EU a jogállamisági anomáliákat nagyítóval nézi. Ha Romanowski állítása igaz, akkor Brüsszel miért nem jelzi a fenntartásait Varsónak?

Mindannyian tudjuk, hogy a jogállamisági ügyeknek igazából nem sok közük van a valódi jogállami kérdésekhez. Ezeket a vitás ügyeket Brüsszel a neki nem tetsző kormányzatok meggyengítésére használta, ha ezen kormányok ellenálltak a brüsszeli ideológiai elvárásoknak, és akadályozták az EU központosítását.

Lengyelország esetében csupán az a tény elég volt az addig zárolt uniós támogatások újbóli folyósításához, hogy Donald Tusk lett a kormányfő. Kormányának nem kellett azonnal átültetnie az elvárt reformokat, és a mai napig nem teljesítette a feltételeket, a pénzcsapok mégis megnyíltak.

Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor a múlt héten helyben hagyta a Bizottság intézkedését, amely súlyos bírságokat szabott ki a kötelezettségszegési eljárás során Lengyelországra.

A bíróság a döntésével azt demonstrálta, hogy értékelése szerint egy tagállami kormány maga választotta kormányzási elvei fölött ő egyedül ítélkezhet, ahhoz nem kell kikérnie az adott állam Alkotmánybíróságának vagy Legfelsőbb Bíróságának véleményét. A bírságot az EUB jogszerűnek találta, vagyis fenntartotta az uniós vélelmet.

Itt azonban fontos megjegyezni, hogy az uniós alapszerződések nem biztosítanak ilyen jogköröket az Európai Unió Bírósága számára. Viszont az Európai Parlament 2023 novemberében arról határozott, hogy az alapszerződések ezen passzusait finomhangolják – eszerint valóban létrejöhet az a helyzet, hogy az EUB-nak mégis jogköre keletkezik erre.

Egy ellentmondás: a PiS politikusai most arra panaszkodnak, hogy a Tusk-kormány politikai befolyása alatt tartja a bírósági rendszert, miközben részben éppen a PiS-kormány ilyen gyakorlata miatt fagyasztotta be anno a pénzeket Brüsszel...

Lehet arról vitatkozni, hogy a PiS-vezette koalíciós kormány mit tett jól, és mit nem. 

Hogy ez sikerült-e, az más kérdés, de a PiS-t folyamatosan az a vád éri, hogy megsértette a törvény szellemét, miközben a jelenlegi balos-liberális kormány sokkal beljebb van már: a törvény betűjét sem tartják be. Jogi szakvéleményeket rendelnek, a szejmben határozatokat hoznak, és ezeket mind a jogszabályok, mind az alkotmány fölé emelik.

A másik ellentmondásos terület a média: a vád szerint a PiS-kormányzat a közmédiát saját szócsöveként használta, és amikor a Tusk-kormány ugyanezt teszi, akkor a lengyel jobboldal a sajtószabadság megsértését emlegeti.

Ugyanezt tudom mondani: óriási különbség van aközött, ami a korábbi kormányzat idején történt, és aközött, ami most. A PiS-vezette Egyesült Jobboldalnak koalícióként abszolút többsége volt a parlamentben, Duda államfő szintén ebből a pártcsaládból érkezett, ezért ennek birtokában a kormány gyorsan tudott jogszabályokat alkotni, és így törvényesen átalakítani a közmédiát, amely – megjegyzem – 2015-ben még teljesen a korábbi Tusk-kabinet politikai befolyása alatt állt. A balliberális koalíció, amely 2023 decemberében vette át a kormányzást, pontosan tudta, hogy 

hanem egyszerűen erővel átvették az irányítást a közmédiában, nyíltan megsértve a törvényeket. Ez inkább egy puccshoz hasonlított.

Nagyon fontos szempont, hogy ezeket a jelenségeket a lengyel társadalom maga hogyan látja és értelmezi. Miként?

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Tusk-kormány támogatottsága 31 százalékra esett vissza januárra, míg a jobboldali ellenzéké 43 százalékra növekedett. Tizenhárom hónap kormányzás után ez a valóság – 

Mit jelentenek a „militáns demokrácia” és az „átmeneti igazságosság” kifejezések, amelyeket a Tusk-kormányzat emberei gyakran emlegetnek?

A „militáns demokrácia” kifejezést Donald Tusk és Adam Bodnar is előszeretettel használja. A koncepciót az 1930-as években egy bizonyos Karl Loewenstein – egy Amerikába emigrált zsidó származású német úr – találta ki, a lényege, hogy a liberális demokráciák néha kivételes, adott esetben alkotmányellenes eszközöket is bevethetnek olyan személyek, szervezeteket, politikai pártok ellen, amelyek súlyosan fenyegetik a rendszer elveit, fennmaradását.

Tavaly szeptemberben a lengyel szenátusban rendeztek egy jogi konferenciát, amelyen felszólalt Donald Tusk is. A kormányfő elmondta, hogy bizony neki is kellett egy-két, kívülről akár törvénytelennek látszó intézkedést hoznia, mert Lengyelország ma már „militáns demokrácia”. Más szavakkal: 

– ez pedig precedens nélküli a rendszerváltás óta.

Az „átmeneti igazságosság” koncepciót már a harmadik Tusk-kormány megalakulása előtt hangoztatta Bodnar miniszter. Ez egy, az 1990-es években megszületett elmélet, amelyet a gyors és radikális rendszerváltások ihlettek. Például a közép- és kelet-európai rendszerváltás, vagy a dél-amerikai katonai diktatúrák bukásai. Ebből kiindulva a jelenlegi lengyel kormányzat azt magyarázza, hogy a történelmi párhuzamosságok alapján a PiS-rezsim bukása után is egy átmeneti időszak zajlik, amikor is a szükséges korrekciókat el kell végezni, a volt tisztségviselőket el kell számoltatni, és kivételes eszközökkel helyre kell állítani a jogállamot, a demokráciát.

„Ne legyen kétségünk afelől, hog ez a lengyel kísérlet mintául szolgál majd más országok konzervatív kormányainak levadászásához Európában” – írta ki nemrég a Facebook-oldalára. Ez tehát egy nagyobb kép része?

Ez a napnál világosabb. Meg kell nézni, milyen lejáratókampány ment Donald Trump ellen, és milyen retorikát használtak ellene a Biden-ciklus alatt. Ehhez hasonlóan a baloldali-liberális narratíva Európában is a „populista jobb” erősödéséről beszél (ebbe beleértik a PiS-t és a Fideszt is), amely szerintük nagy veszélyt jelent a demokráciára.

Vannak árulkodó jelek: az Európai Bizottság az új uniós elvek alapján erősíteni akarja a cenzúrát; Thierry Breton biztos a romániai elnökválasztás eredményének megsemmisítését követően arról beszélt, hogy ha ezt meg tudták tenni Romániában, akkor Németországban is megteszik majd, ha kell; vagy Ursula von der Leyen tavaly májusi beszéde, amelyben a Lengyelország ellen zajló 

Ha a Tusk-kormány tetszési indexe hanyatlik, akkor a demokrácia szabályai szerint választáson a lengyel nép majd leválthatja. Májusban elnökválasztás lesz – milyen esélye van a PiS-jelöltjének?

Jelen állás szerint kisebb támogatottsága van, mint a balliberális kormány jelöltjének, a varsói polgármester Rafał Trzaskowskinak, de a konzervatív Karol Nawrocki támogatottsága azért szépen araszolgat felfelé. Vannak felmérések, amelyek azt mutatják, hogy ha ketten jutnak be a második fordulóba, ott neki lehet nagyobb esélye.

Ugyanakkor vannak jelek, hogy ez az elnökválasztás nem lesz teljesen demokratikus és törvényes voksolás. A kampányfinanszírozás körül botrány van: a Tusk-kormány visszatartja az állami pénzeket a PiS-től, míg más pártoknak juttat a költségvetés – annak ellenére, hogy ezt elítélte a Legfelsőbb Bíróság közügyi tanácsa. A Tusk-kormány nem ismeri el a bírói tanács legitimitását, mivel tagjait a PiS-kormány idején nevezték ki. Vannak félelmek, hogy miután Andrzej Duda államfői mandátuma nyáron lejár, a kormány egy átmeneti periódust enged majd, amely során Szymon Hołowniát, a szejm elnöke tölti majd be ideiglenesen az államfő szerepét, és 

Mindezeket észben tartva, talán nem meglepő, hogy az Alkotmánybíróság elnöke államcsíny előkészítésével vádolta meg Donald Tuskot, a kormányt és a parlament két kamarájának elnökeit.

fotó: Gyurkovits Tamás

--