Visszanyalt a fagyi Donald Tusknak – a tombolása csak megerősítette a jobboldali médiát

Zbigniew Ziobro 2015 és 2023 között nyolc éven át volt Lengyelország igazságügyi minisztere, és a kormányváltás után ő is a Donald Tusk vezette kormánykoalíció boszorkányüldözésének egyik áldozata lett. A rendőrség erőszakkal felfeszítette a lakásának az ajtaját, és házkutatást tartottak nála, majd bírósági eljárást indítottak ellene. Ziobrót mindeközben rosszindulatú daganatos betegséggel kezelték – többek között Belgiumban. „Amikor a kezelések után, egy nyílt sebbel tértem haza, a rendőrség által felforgatott otthonomba, ahová nap, mint nap bámészkodók jártak szelfizni, tudtam, hogy nem fogom feladni ezt a küzdelmet, és harcolni fogok mindaddig, amíg el nem számoltatjuk a rengeteg elkövetett törvénytelenség felelőseit” – nyilatkozta lapunknak Marcin Tulicki Taking Over című dokumentumfilmjének bemutatója után.

A filmben, amely a 2023-ban kormányra kerülő Donald Tusk vezette koalíció jogellenes „tisztogatási kísérleteit” mutatja be – kezdve a közmédia erőszakos elfoglalásától az ügyészek leváltásán át a politikai ellenfelek letartóztatásáig – Zbigniew Ziobro is feltűnik, és beszél az őt ért igazságtalan, de ami még fontosabb, jogellenes atrocitásokról.

Ziobro szerint minden rosszban van valami jó: Tusk politikai bosszúhadjárata megerősítette a jobboldal támogatottságát

A köztévé elleni támadás Ziobro szerint azért is volt sokkoló, mert Tuskék egy olyan határvonalat léptek át, amit korábban senki sem mert, és nem gondolták volna, hogy ezt valaha bárki meg fogja lépni.

„Egészen mostanáig egymást váltották a demokratikusan megválasztott kormányok, de mindkét oldal tiszteletben tartotta a demokrácia alapvető szabályait. Voltak határok, amikről mindenki tudta, hogy nem szabad őket átlépni. A 2023-ban megalakult kormánykoalíció viszont gyakorlatilag átgázolt ezeken a határokon, és lábbal tiporta a lengyel demokrácia alapvető eszméit. Erre eddig nem volt példa” – véleményezte az egykori miniszter a kormány eddigi tevékenységét. Hozzátette, bármennyire is sokkolta a konzervatív oldalt, ami történt, tisztában kell lenni azzal, hogy mára már ez lett a valóság, és ehhez kell alkalmazkodni.

„Miután alapjaiban csúfolták meg a demokráciát, nem tudhatjuk, hol van számukra a határ, meddig képesek elmenni” – mondta, és kiemelte a közmédia erőszakos átvételének esetét.

Ugyanakkor elismerte, jó dolgok is születtek abból, hogy Tusk kimutatta a foga fehérjét, többek között például pont a konzervatív média erősödött meg ezáltal.

– ismerte el, majd kiemelte – „az emberek elkezdtek adományozni a média számára, ami újdonság, mert korábban ezt nem tartották szükségesnek”. Hozzátette, ehhez persze az is kellett, hogy a szakmájukban valóban kiemelkedő újságírók dolgoztak a közmédiánál.

Összegezve, Tusk olyat tett, amire ő maga sem számított: aktivizálta a konzervatív jobboldalt, és ez vezetett később ahhoz is, hogy elvesztette az elnökválasztást.

– jelentette ki. 

A lengyelek nem kérnek a brüsszeli bábkormányból

Nemcsak a médiával és a politikusokkal szembeni igazságtalanságok verték ki a biztosítékot az embereknél, hanem az is, hogy a kormány, amely korábban a megosztott társadalom egyesítését, és rengeteg mást ígért, az ígéretei kilencven százalékát nem váltotta be. Sőt, az embereknek feltűnt, hogy Tusk nem is szándékozik betartani az ígéreteket, amelyek csupán a választások megnyerésére irányuló hazugságok voltak.

– foglalta össze a lengyelországi helyzetet, és figyelmeztetett, a magyar választóknak nagyon bölcsen kell szavazniuk, ha nem akarnak ugyanilyen helyzetbe kerülni.

„Kit választanak?” – tette fel a kérdést a közelgő magyarországi választásokkal kapcsolatban. – „Valakit, akinek több éves tapasztalata, szakértelme van, vagy vállalják a kockázatot egy brüsszeli bábbal?”

Elmondta, a brüsszeli vezetés kommunikációja és hozzáállása a lengyelországi helyzethez magáért beszél: inkább elfordulnak, és szemet hunynak afelett a jogtalanság mellett, amit a mostani kormány művel. Sőt, Tusk Brüsszel jóváhagyásával tevékenykedik egy központi Egyesült Európai Unió megvalósításán.

Ugyanakkor nem tart attól, hogy ha a Jog és Igazságosság Párt (PiS) megnyeri a következő választást, Brüsszel tovább büntetné Lengyelországot.

„Amit eddig rosszul csináltunk, hogy nem léptünk fel elég határozottan az Európai Unióval szemben. Egy olyan erős vezetőre van szükségünk, mint amilyen Magyarországnak van, és meg fogjuk védeni a nemzeti érdekeinket” – vetítette előre, és bizakodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az elkövetkező években az Európai Unió is sokat fog változni, és visszatalál ahhoz a feladatához, amiért eredetileg létrejött. 

„Tusk a félelmünkre spekulál, de már nem tud megfélemlíteni”

A minisztert arról is kérdeztük, Marcin Romanowskihoz hasonlóan képes lenne-e ő is elhagyni a hazáját, ha arra kényszerülne, vagy egyáltalán készül-e hasonló eshetőségre. Az interjú időpontjában még nem tudtuk, hogy kevesebb mint huszonnégy órán belül lengyel ügyészek kérvényezték a volt miniszter – jelenleg alsóházi képviselő – mentelmi jogának felfüggesztését, az igazságügyi miniszter pedig Ziobro letartóztatását követelte. Mivel a mentelmi jog felfüggesztéséről az alsóház szavaz, ahol Tusk szövetségesei vannak többségben, várhatóan a következő parlamenti ülés alkalmával jóvá is hagyják a kérelmet. Ha mindez megvalósul, akkor hamarosan hazatérve, akárcsak Romanowskit, őt is letartóztathatják.

„Nem is akarok azon gondolkodni, mi történne, ha letartóztatnának. Az ellenfél pont erre spekulál, én pedig nem fogok belemenni az ő játszmájukba. Továbbra is harcolni fogok az igazságért. Amikor a kezelések után, egy nyílt sebbel tértem haza, a rendőrség által felforgatott otthonomba, ahová nap, mint nap bámészkodók jártak szelfizni, tudtam, hogy nem fogom feladni ezt a küzdelmet, és harcolni fogok mindaddig, amíg el nem számoltatjuk a rengeteg elkövetett törvénytelenség felelőseit” – fogadkozott lapunknak még hétfőn, de ezt a kijelentését kedd délutáni megkeresésünkre sem akarta visszavonni.

Marcin Romanowski ügyével kapcsolatban elmondta, Tusk célja az volt, hogy „bilincsbe verve” mutassa meg választóinak politikai ellenfeleit, egyfajta sikersztoriként értékelve a kormányváltást.

– kommentálta.

A volt igazságügyi miniszter-helyettes külföldre menekülését is pedig a kommunista időkhöz hasonlította, amikor szintén sok politikus és aktivista kényszerült elhagyni az országot, és külföldről folytatták a törvénytelenségek elleni küzdelmet.

Nyitókép: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP