Az ország keleti és északi régióiban új gyorsforgalmi útszakaszok nyílnak meg jövőre.
Bár eddig úgy tűnt, hogy véget ért a magyar autópálya- és autóút-építési hullám, valójában 2026 is az átadások éve lesz: az ország keleti és északi régióiban új gyorsforgalmi szakaszok nyílnak meg, az M49‑es, M100‑as, M1-es és M4‑es projektek pedig majd egyszerre teszik kényelmesebbé, biztonságosabbá és modernebbé a hazai közlekedést – írja a Világgazdaság. Több fontos szakasz átadása mellett új projektek is indulnak, a meglévő beruházásokon pedig jövőre indul el a munka legfontosabb része.
Az M49‑es gyorsforgalmi út az ország északkeleti részén hoz létre hosszú ideje hiányzó gyorsforgalmi kapcsolatot Románia felé. A Duna Aszfalt látványos ütemben dolgozik a Mátészalka–Ököritófülpös szakaszon, ahol már felfestett burkolat és aszfaltozás is látható. Az új sztráda hiánypótló szerepet tölt be, hiszen a térség eddig gyorsforgalmi kapcsolat nélkül maradt, és most az M3‑as autópályát köti össze közvetlenül a román határ közelében lévő Szatmárnémetivel, Csengeren át.
Gyakorlatilag elkészült az első 10 kilométeren az M49-es. A Mátészalka–Ököritófülpös szakasz keleti részén már a befejező munkák zajlanak.
Az egyik legfontosabb mérföldkő az M4-es autóút 34 kilométeres szakasza, amely Törökszentmiklós és Kisújszállás között készült el. A beruházást december végén ünnepélyesen átadták – meghaladva az eredeti ütemtervet – így ez a szakasz hivatalosan már forgalomba állt, de 2026 lesz az első teljes év, amikor az infrastruktúra ténylegesen közlekedők rendelkezésére áll.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor az idén már több útadón beszélt arról, hogy a kormány célja az, hogy az M44-es és az M47-es autóutak fejlesztésével a Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági térség jöjjön létre.
Az M1‑es autópálya Budapest és Győr közötti szakaszának hatalmas bővítése a modern hazai közlekedés egyik legnagyobb fejlesztése lesz: az út 2-szer 2 sávból 2-szer 3 sávossá válik, intelligens forgalomirányítással és a pihenőhelyek korszerűsítésével együtt.
Az M1-es Budapest-Győr szakaszának átépítésén éjjel-nappal dolgoznak.
A 2025 szeptemberében elindított projekt kiváló ütemben halad, és várhatóan 2026-ban végzik el rajta a legfontosabb munkálatokat. A fejlesztés több fázisban éri el a teljesen háromsávos állapotot, és 2028–2029 körül várható a beruházás lezárása.
Az M100-as projekt célja, hogy Esztergomot közvetlenül is bekapcsolja az M1‑es hálózatba. Bár a teljes átadás inkább a későbbi évekre várható, 2026 tavaszán már elindulhatnak az építési munkálatok, és a kivitelezés különböző ütemei.
Ez az útszakasz nem csupán egy egyszerű bekötő út lesz: már az előkészítő munkák során meg kell teremteni például egy új Duna‑hídhoz kapcsolódó csomópontokat is, ami komoly mérnöki kihívás.
Jövőre nem feltétlenül az „áttörések évét” fogja átélni a magyar közlekedés, hatalmas új hálózatokkal: több fejlesztés már régebben elindult, vagy nem egyetlen dátumhoz kötődik.
Viszont az átadott új szakaszok és az elinduló építkezések miatt az autózás Magyarországon valóban új szintre fog lépni – értékelte a Világgazdaság.
Nyitókép: MTI/Kacsúr Tamás
Magyarország már nincs egyedül Brüsszelben.
Át kellett vizsgálni két, Magyarországra tartó gyorsvonatot.
Gulyás Virág, a Mandiner munkatársa több külföldivel is beszélgetett Budapest utcáin, akik mind-mind pozitívan nyilatkoztak a Magyarországon tapasztaltakról.
A legfontosabb: vegyél egy nagy levegőt, és tudatosítsd magadban, hogy ők is emberek – még ha nem is olyan értékesek, mint te. Veczán Zoltán írása.
Röviden a lényeg.
Orbán Viktor az idén már több útadón beszélt arról, hogy a kormány célja az, hogy az M44-es és az M47-es autóutak fejlesztésével a Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági térség jöjjön létre.
Kiborult.
A 2022-es, valóban kínos Scissor Sisters-fiaskó óta Pulaiék adják a legmoderáltabb prognózisokat.
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
