Az átadások éve lesz 2026: ezek a beruházások teszik könnyebbé az életünket
2025. december 29. 13:05
Az ország keleti és északi régióiban új gyorsforgalmi útszakaszok nyílnak meg jövőre.
2025. december 29. 13:05
5 p
7
1
9
Mentés
Bár eddig úgy tűnt, hogy véget ért a magyar autópálya- és autóút-építési hullám, valójában 2026 is az átadások éve lesz: az ország keleti és északi régióiban új gyorsforgalmi szakaszok nyílnak meg, az M49‑es, M100‑as, M1-es és M4‑es projektek pedig majd egyszerre teszik kényelmesebbé, biztonságosabbá és modernebbé a hazai közlekedést – írja a Világgazdaság. Több fontos szakasz átadása mellett új projektek is indulnak, a meglévő beruházásokon pedig jövőre indul el a munka legfontosabb része.
Az M49‑es gyorsforgalmi út az ország északkeleti részén hoz létre hosszú ideje hiányzó gyorsforgalmi kapcsolatot Románia felé. A Duna Aszfalt látványos ütemben dolgozik a Mátészalka–Ököritófülpös szakaszon, ahol már felfestett burkolat és aszfaltozás is látható. Az új sztráda hiánypótló szerepet tölt be, hiszen a térség eddig gyorsforgalmi kapcsolat nélkül maradt, és most az M3‑as autópályát köti össze közvetlenül a román határ közelében lévő Szatmárnémetivel, Csengeren át.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Fordulat jöhet a kampányban: napokon belül mindent megváltoztathat a kiszivárgott bizonyíték
Gyakorlatilag elkészült az első 10 kilométeren az M49-es. A Mátészalka–Ököritófülpös szakasz keleti részén már a befejező munkák zajlanak.
Az egyik legfontosabb mérföldkő az M4-es autóút 34 kilométeres szakasza, amely Törökszentmiklós és Kisújszállás között készült el. A beruházást december végén ünnepélyesen átadták – meghaladva az eredeti ütemtervet – így ez a szakasz hivatalosan már forgalomba állt, de 2026 lesz az első teljes év, amikor az infrastruktúra ténylegesen közlekedők rendelkezésére áll.
Orbán Viktor az idén már több útadón beszélt arról, hogy a kormány célja az, hogy az M44-es és az M47-es autóutak fejlesztésével a Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági térség jöjjön létre.
Az M1‑es autópálya Budapest és Győr közötti szakaszának hatalmas bővítése a modern hazai közlekedés egyik legnagyobb fejlesztése lesz: az út 2-szer 2 sávból 2-szer 3 sávossá válik, intelligens forgalomirányítással és a pihenőhelyek korszerűsítésével együtt.
Az M1-es Budapest-Győr szakaszának átépítésén éjjel-nappal dolgoznak.
A 2025 szeptemberében elindított projekt kiváló ütemben halad, és várhatóan 2026-ban végzik el rajta a legfontosabb munkálatokat. A fejlesztés több fázisban éri el a teljesen háromsávos állapotot, és 2028–2029 körül várható a beruházás lezárása.
Az M100-as projekt célja, hogy Esztergomot közvetlenül is bekapcsolja az M1‑es hálózatba. Bár a teljes átadás inkább a későbbi évekre várható, 2026 tavaszán már elindulhatnak az építési munkálatok, és a kivitelezés különböző ütemei.
Ez az útszakasz nem csupán egy egyszerű bekötő út lesz: már az előkészítő munkák során meg kell teremteni például egy új Duna‑hídhoz kapcsolódó csomópontokat is, ami komoly mérnöki kihívás.
Jövőre nem feltétlenül az „áttörések évét” fogja átélni a magyar közlekedés, hatalmas új hálózatokkal: több fejlesztés már régebben elindult, vagy nem egyetlen dátumhoz kötődik.
Viszont az átadott új szakaszok és az elinduló építkezések miatt az autózás Magyarországon valóban új szintre fog lépni – értékelte a Világgazdaság.
Nyitókép: MTI/Kacsúr Tamás
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték
A legtekintélyesebb német lap is kénytelen volt fejet hajtani a valóság előtt: a Frankfurter Allgemeine Zeitung döbbent elemzésben ismeri el, hogy Orbán Viktor politikai zsenialitásával egy „nagyon okos, nagyon ravasz és rendkívül veszélyes” nemzetközi hálózatot épített fel, amelynek középpontjában Budapest áll.
Egyik szemem sír, a másik nevet, mert szerintem erőn felül költ az állam autópályákra. Bármelyik közép-európai országnál hosszabb a hálózat és ezt sajnos nem bírja fenntartani a befolyt útdíj, ezért kellett koncesszorokat bevonni és hitelből elvégeztetni az évtizedes lemaradásokat az felújításban és a fejlesztésben. A befolyt útdíj nagy része meg megy a koncesszoroknak a törlesztésre és továbbra sem jut elég pénz a lelakott és korszerűtlen alsóbbrendű hálózatra.
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!