Orbán Viktor az idén már több útadón beszélt arról, hogy a kormány célja az, hogy az M44-es és az M47-es autóutak fejlesztésével a Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági térség jöjjön létre.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, december 22-én, hétfőn átadták az M4-es autóút vadonatúj, 34 kilométeres szakaszát Törökszentmiklós és Kisújszállás között.
Az ünnepélyes átadón Orbán Viktor miniszterelnök beszédében emlékeztetett,
2010-ben a gyorsforgalmi utak hossza 1273 kilométer volt, és ez 2025-re – 35 kilométer híján – 2000 kilométerre emelkedett.
De mint elhangzott, az utóbbi években ezek mellé felépítettek még 8 Duna- és Tisza-hidat, és most már mind a 22 megyei jogú város elérhető gyorsforgalmi úton. Mindent egybevetve, immár a magyar emberek 90 százaléka félóra autóút távolságra lakik valamely sztrádától, és a jövőben ez az időintervallum akár 20 percre is csökkenhet – tette hozzá a kormányfő.
Ezt is ajánljuk a témában
Folytatódott az országépítés. Az M4-es autóút vadonatúj, 34 kilométeres szakaszát adták át december 22-én, hétfőn Törökszentmiklós és Kisújszállás között. Orbán Viktor az átadón kiemelte, az egyedüli polgári közösség, melynek van Alföld-programja az a Fidesz.
A Világgazdaság még egy májusi összeállításában arról írt, hogy „valódi autópálya nagyhatalommá” nőtte ki magát az évek alatt Magyarország:
2023-ban 1870 km hosszú autópálya-hálózattal rendelkeztünk, szemben a hazánknál fejlettebb Ausztriával, ahol ez a szám mindössze 1749 km
– derült ki az Eurostat 2023-as adataiból.
A cikkben megjegyezték, hogy Magyarországon ha van, ami politikai ciklusokon átívelő, sikeres programnak tekinthető, az mindenképpen az autópálya és gyorsforgalmi utak építése. Ugyanakkor felhívták arra a figyelmet, hogy ebben is történt némi korrekció a legutóbbi kormányváltás óta. 2010 óta ugyanis döntően az autópályáknál alacsonyabb rendű utak épültek.
A Világgazdaság kiemelte, nagyságrendileg is mintegy 700 kilométerrel bővült a hazai gyorsforgalmi hálózat az elmúlt tizenöt évben, így megépült
– sorolták.
A lap arra is rámutatott, hogy tavasszal egy több évtizedes álom vált valóra az M44-es autóút befejezésével. A több mint 500 milliárdba kerülő beruházásnak köszönhetően Békéscsaba bekapcsolódott a gyorsforgalmi vérkeringésbe, így már végig gyorsforgalmin lehet közlekedni Békéscsaba és Budapest vagy Békéscsaba és Szeged között.
Ezt is ajánljuk a témában
Idén indult hazánk legnagyobb projektjei, amire már hosszú évek óta várunk.
A Mandiner is foglalkozott vele nemrég, hogy azonban itt még nincs megállás. Nyáron, hosszú várakozás után kezdetét vette az M1-es autópálya bővítése. A legnagyobb terhelés alatt álló, az osztrák határt az M0-val és a fővárossal összekötő útszakasz, ha minden jól megy, pár éven belül elkészül, és végig hatsávossá válik egy teljesen megújult aszfaltcsíkon.
A fejlesztés az M1-esen nem ér véget, hiszen úgynevezett intelligens leállósávokkal bővítik az útszakaszt, amelyek szükség esetén további sávként nyithatók meg,
így a jövőben akár 2×4 sávos forgalom is biztosítható a Budapest és Győr közötti szakaszon.
Az M1-es mellett a másik legfontosabb autópályánk a horvát-szlovén határ felé és onnan vissza a fővárosba haladó M7-es, ahol szintén nagy megújulást hozott a 2025-ös év. Szeptember 1-jétől azonban mind a tervezett, mind a nyári időszakra felfüggesztett munkavégzés is kezdetét vette. A munkálatok során több pihenőt és csomópontot is felújítanak. Októberben emelték be az új velencei gyalogos-kerékpáros híd utolsó két elemét is.
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatása szerint a régi híd felújítása, az elvégzett műszaki vizsgálatok szerint drágább lett volna, mint egy új megépítése, és a szerkezet műszaki állapotán túl, az is az elbontása mellett szólt, hogy az M7-es autópálya 2027-ben induló bővítése során, a kiszélesített pálya már nem férne el alatta.
Ezt is ajánljuk a témában
Idén indult hazánk legnagyobb projektjei, amire már hosszú évek óta várunk.
A már említett M44-es gyorsforgalmi út átadásakor a kormányfő további nagy közútfejlesztési terveket vázolt fel. Ezen építkezések során a fentebb említett M1-es és M7-es mellett az M3-as autópályát is háromsávosra bővítik, valamint
megépítik az M8-as autópályát is, aminek köszönhetően Budapest érintése nélkül lehet majd utazni Nyugat- és Kelet-Magyarország között.
A miniszterelnök ekkor tárgyalt Szarvas Péter békéscsabai polgármesterrel, akivel egyeztettek az M47-es autóút Békéscsaba és Debrecen közötti szakaszának megépítésével összefüggő feladatokról. Orbán viktor ekkor kiemelte:
a kormány célja, hogy az M44-es és az M47-es autóutak fejlesztésével a Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági teret hozzon létre.
Erről a december végi útátadón is beszélt, megjegyezve, hogy hogy ha majd elérnek Berettyóújfaluig, és ha a románok is elvégzik a szükséges munkálatokat, akkor ott majd fel lehet közvetlenül hajtani a Nagyvárad-Kolozsávár felé vezető gyorsforgalmi utakra. „Ez azt jelenti a legóvatosabb becslések szerint is, hogy így a Budapest-Kolozsvár távolság másfél órával rövidebb lesz” – hangzott el Kenderes mellett.
Nyitókép: Lázár János Facebook-oldala
A Tisza elnöke nem találja azt az eszközt, amivel pártja kitörhetne előző évi gödréből.
Az elemző kiemelte, az adatok nem támasztják alá azt a tényt, hogy a főváros élhetetlen.
Több száz fotó mesél egy új kötetben azokról a kulturális beruházásokról, amelyek az utóbbi időben Budapestet szépítik, és – a politikai sárdobálás ellenére – osztatlan sikert élveznek.
A Tisza elnökének mindenre van ideje, főleg kommentelgetni.
A beszélgetésben szó esik újságírói etikáról, politikai megítélésről, Orbán Viktor személyes oldaláról, a Varga Judit-interjú utóéletéről, valamint arról is, miért tartja veszélyesnek a tapasztalatlan politikai messiásvárást.
Magyar Péter sorra próbált rászervezni Orbán Viktor rendezvényeire, ám Erdélytől Győrig ugyanaz lett az eredmény: üres terek és kínos magyarázkodás.
Szakértők világították meg a változások okát.
Ki lopta el? Igen, ő, Magyar Péter. És még pofátlan is.
Tovább erősítették a katonák és rendőrök jelenlétét az olasz főváros központi vasútállomásánál.
