Így újul meg Magyarország: rá sem lehet ismerni hazánkra ezek után

Rég nem látott fejlődés történt a hazai utakon az idei évben. Ahogy az várható volt, hosszú, ínséges várakozással teli időszak után megindult nyáron az M1-es autópálya bővítése. A legnagyobb terhelés alatt álló, az osztrák határt az M0-val és a fővárossal összekötő útszakasz, ha minden jól megy, pár éven belül elkészül, és végig hatsávossá válik egy teljesen megújult aszfaltcsíkon.

Szeptember 1-jével hivatalosan is megkezdődtek az M1-es autópálya bővítési munkálatai az M0-ás csomópont és a Concó pihenő között. Várhatóan az M0–Bicske rész 2028. augusztus 31-éig, míg a Bicske–Concó szakasz 2029. augusztus 31-éig készül el, a Concó és Hegyeshalom közti további részeket egy későbbi ütemben bővítik.

Így változik meg az M1-es autópálya

A fejlesztés az M1-esen nem ér véget, hiszen úgynevezett intelligens leállósávokkal bővítik az útszakaszt, amelyek szükség esetén további sávként nyithatók meg, így a jövőben akár 2×4 sávos forgalom is biztosítható a Budapest és Győr közötti szakaszon.

A hivatalos tájékoztatás alapján a projekt során a bővítés mellett 72 hidat vagy aluljárót építenek át, 11 csomópontot korszerűsítenek, 4 új csomópont is megépül, valamint 6 komplex pihenőhelyet teljesen átépítenek, több száz új kamionparkoló létesül, bővítik a mérnökségi telepeket, és zajvédő falak épülnek ki hosszabb szakaszokon. 

Fejlődik a nyugat

Az M1-es mellett a másik legfontosabb autópályánk a horvát-szlovén határ felé és onnan vissza a fővárosba haladó M7-es, ahol szintén nagy megújulást hozott a 2025-ös év. Bár a nyári időszakban az M0 és Balatonvilágos közötti szakaszon augusztus 31-ig felfüggesztették a felújítási munkálatokat, az addig elvégzett felújításokat még befejezték, de újabb nem került megkezdésre. Szeptember 1-jétől azonban mind a tervezett, mind a nyári időszakra felfüggesztett munkavégzés is kezdetét vette.

A munkálatok során több pihenőt és csomópontot is felújítanak. Októberben emelték be az új velencei gyalogos-kerékpáros híd utolsó két elemét is. A 193 tonnás, 80 méter hosszú híd szerkezetét 8 elemben szállították a helyszínre, ezeket kettesével összeillesztették, így a beemelések alkalmával 2-2 elemet, azaz összesen 4 elemet kellett a helyére daruzni.

A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatása szerint a régi híd felújítása, az elvégzett műszaki vizsgálatok szerint drágább lett volna, mint egy új megépítése, és a szerkezet műszaki állapotán túl, az is az elbontása mellett szólt, hogy az M7-es autópálya 2027-ben induló bővítése során, a kiszélesített pálya már nem férne el alatta.

Régóta várt lehetőség Kelet előtt

Nagy örömhírt kaptak tavasszal az ország délkeleti régiójában élők: Orbán Viktor vezetésével adták át az M44-es gyorsforgalmi út, az M5-ös autópályát és Szentkirályt összekötő több mint 30 kilométer hosszú új szakaszát, amelynek köszönhetően Kecskeméttől immár Békéscsabáig kétszer kétsávon közlekedhetnek az autósok. 

Az M44-es gyorsforgalmi út építési munkálatai 2016-ban kezdődtek, majd 

• az első, a Tiszakürt és Kondoros közötti 61 kilométer hosszú szakasz 2019-ben, 
• míg a Kondoros és Békéscsaba közötti 17,6 kilométeres szakasz egy évvel később épült meg.
• Az új tiszaugi Tisza-hidat is magába foglaló Lakitelek és Tiszakürt közötti 10 kilométeres út 2021-ben, 
• 2024-ben pedig a Szentkirály és Lakitelek közötti 4,6 kilométer hosszú szakasz készült el.

Az M5-ös autópálya és Szentkirály közötti legújabb szakaszon egy kétszer két forgalmi sávos, leállósáv nélküli autóút épült, amely csatlakozik az M44-es autóút Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszához. A beruházásnak köszönhetően összeköttetés valósult meg az M5-ös autópályától, Kecskemét térségétől Békéscsaba felé, ezzel csatlakoztatva a Békés vármegyei megyeszékhelyet a gyorsforgalmi úthálózatba.

Orbán Viktor az átadón arról beszélt, hogy régi adósságát törlesztette a kormány az új szakasz átadásával. Szavai szerint hosszú évtizedekig mostoha része volt ez Magyarországnak, se akarat, se pénz nem volt arra, hogy bekössék az ország közlekedési és gazdasági vérkeringésébe, pedig a kommunizmus megdöntésében és Magyarország függetlenségének visszaszerzésében döntő szerepet játszó települések találhatók itt.

Békéscsabáról Budapestre ugyan már közvetlen az összeköttetés, de fordítva még nem, Orbán Viktor szavai szerint a viharsarokba vezető szakasz talán jövőre lesz kész.

– mondta Orbán az átadón.

A kormányfő már ekkor is vázolta a nagy közútfejlesztési terveket, amelyek során a fentebb említett M1-es és M7-es mellett az M3-as autópályát is háromsávosra bővítik, valamint megépítik az M8-as autópályát is, aminek köszönhetően Budapest érintése nélkül lehet majd utazni Nyugat- és Kelet-Magyarország között.

A miniszterelnök ekkor tárgyalt Szarvas Péter békéscsabai polgármesterrel, akivel egyeztettek az M47-es autóút Békéscsaba és Debrecen közötti szakaszának megépítésével összefüggő feladatokról. A miniszterelnök kiemelte: a kormány célja, hogy az M44-es és az M47-es autóutak fejlesztésével a Békéscsaba-Debrecen-Nagyszalonta háromszögben egy új gazdasági teret hozzon létre.

Lendületben Kelet-Magyarország

Már a végső simítások zajlanak az M4-es autópályán, amelynek legújabb szakaszát a jövő év elején adhatják át. Az M4-es gyorsforgalmi út Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszát az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában épül meg, a kivitelezést a Duna Aszfalt Projekt Zrt. végzi. A megvalósuló munkálatok során összesen 34,29 kilométerrel bővül a korábban a fővárostól Törökszentmiklósig kiépített M4-es.

A hidak, pihenők és kapcsolódó közutak, illetve földutak is magas készültségi foknál tartanak. A projekt átadása 2026 első negyedévében várható.

A beruházás három fő egységből áll:

• Törökszentmiklós elkerülő szakasz négysávosra bővítése (8,1 km)
• Kisújszállás elkerülő szakasz négysávosítása (8,7 km)
• a két város közötti új nyomvonal építése négy sávon (17,5 km)

„A Strabag átbaszott bennünket”

Emlékezetesek lettek Lázár János szavai. Mint ismert, az M30-as autópályát Miskolc térségében található szakaszát 2024 februárjában kellett teljesen lezárni, miután a pályatest alatt komoly szerkezeti problémák jelentkeztek.

Bár a terv az volt, hogy a forgalom 2025. október 31-én indulhat újra az érintett szakaszon, ez nem történt meg. Az építési és közlekedési tárca minisztere a Facebook-oldalára kitett videóban azt mondta, az ominózus szakasz eleve a Strabag hibája miatt süllyedt meg és a cég azt vállalta, hogy ezt 10 hónap alatt kijavítja.

 – mondta Lázár, aki szerint a Strabag a választópolgárokat bünteti és szórakozik a kormánnyal. 

Lázár szerint ez a pénzről szól, mivel a Strabag mohó volt, a nagyobb profit érdekében kihagyta a megfelelő műszaki megoldást, ennek lett következménye a süllyedés, ám a cég most az adófizetők pénzéből szeretné kijavítani a saját hibáját.

– mondta Lázár.

Gyorsabb szakasz

Jó hírt kaptak a budapesti agglomerációban élők is, hiszen az M3-as autópálya főváros felé vezető oldalán a 13-as és a 21-es kilométerek között, két rétegben újult meg a pálya külső és belső sávja. Az év elején a kötő- és a kopóréteget is kicserélte a fenntartó MKIF.

A kivitelezés végével a tervezettnél 4 nappal hamarabb adták vissza a forgalomnak a pályaszakaszt – derül ki a társaság Facebook-posztjából.

Nyitókép: MKIF