Lebuktak! Hemzseg a manipulációra utaló hibáktól Magyar Péterék tömegfotója a szakvélemény szerint

2025. október 29. 12:24

A részletes elemzés arra jutott, hogy szinte biztosan kamu az a fotó, amit Magyar Péter is bőszen osztogatott a tiszás gyűlésen összegyűlt tömegről.

2025. október 29. 12:24
null

Mint ismert, az interneten elterjedt egy fotó, amelyet állítólag egy Budapest fölött elhaladó repülőgépről készítettek október 23-án, és a Tisza-meneten részt vevő tömeg látható rajta. A fotót Magyar Péter és a tiszások is bőszen osztogatták, hogy ezzel bizonyítsák be, milyen sokan voltak a gyűlésükön.

Hemzseg a manipulációra utaló hibáktól Magyar Péterék tömegfotója a szakvélemény szerint (Forrás: reddit)

A fotóval kapcsolatban már a kezdetektől sok kérdés felmerült, többen nem véletlenül kételkedtek annak eredetiségében, ráadásul egy drónfelvétel is előkerült, amelyen az látszik, hogy az Andrássy úton rendkívül szellősen ácsorognak a tiszások a párt rendezvénye alatt, míg a Magyar Péterék által osztott fotón az látható, hogy a tömeg tömötten áll legalább a Hősök terétől az Oktogonig.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Itt az eddigi legvadabb forgatókönyv: hamarosan ugyanazt mérheti a Nézőpont és a Medián

Itt az eddigi legvadabb forgatókönyv: hamarosan ugyanazt mérheti a Nézőpont és a Medián
Tovább a cikkhezchevron

Ezt is ajánljuk a témában

A digitális manipuláció valószínűsége magas

Az állítólag egy repülőről rögzített fotót most az MI Kutató Központ mesterséges intelligenciával támogatott képelemzésnek vetette alá, amely alapján 

a kutatók szakvéleménye szerint a digitális manipuláció valószínűsége magas a vizsgált fényképfelvételen.

Az elemzés szerint a legvalószínűbb beavatkozási módok a következők:

  • Tömegsokszorozás („clone stamping”)
  • Digitális sötétítés/kontraszt-módosítás a részletek elrejtésére
  • Különálló tömegkép-részletek beillesztése és összeolvasztása
  • Üres területek mesterséges kitöltése

Csak úgy hemzsegnek a hibák a képen

Mint írták, az eredmények nem egyetlen mérésre épülnek, hanem több, egymással konzisztens mintázatelemzési és képelemzési adatra, amelyek a tömeg méretének mesterséges növelésére, képi elemek másolására és utólagos hozzáadására utalnak.

Az elemzés a következőket állapította meg:

Mintázatelemzés és textúra-anomáliák: A képen szereplő tömeg szokatlanul homogén textúrával rendelkezik: a textúra-variancia 1,4–11,7 között mozog, miközben valós emberi tömegeknél ez az érték jellemzően magasabb, akár 500 fölötti. Ez a szokatlan homogenitás arra utal, hogy ismétlődő, azonos mintázatok figyelhetők meg a képen – ami tipikusan másolás-beillesztés (clone stamping) vagy digitális „kitöltés” eredményként jön létre.

Geometriailag tökéletes határvonalak: A vizsgálat 1671 darab egyenes élvonalat detektált a tömeg körvonalánál. A természetes emberi tömegek határai organikusak, szabálytalanok, a mellékutcákba való benyúlásokkal és szigetszerű rések kialakulásával. A szokatlan geometriai szabályosság mesterséges beavatkozásra utal.

Ismétlődő képi frekvenciamintázatok: A frekvencia-analízis 12000–15000 ismétlődő mintázatot mutatott ki, amelyek szintén másolt vizuális szegmensekre utalnak. Ez a jelenség tipikusan digitális duplikáció esetén jelenik meg ilyen gyakorisággal.

Sűrűségeloszlási rendellenességek: A tömeg több kilométeren át azonos sűrűségű, ami fizikailag lehetetlen. Valós emberi csoportosulásoknál a sűrűség természetes módon csökken a széleken, illetve a mozgási útvonalak mentén. A „Perfect Pour” (tökéletes kiöntés) mintázat, amelyben a tömeg egyenletesen tölti ki a teret (mintha valamilyen folyadék oszlana szét), mesterségesen előállított tartalmi részletekre utal.

A felbontás és a részletesség eltérései: A tömeg egyes részleteinek felbontása és élessége eltér a környező objektumokétól (épületek, járművek, városi objektumok). Ez klasszikus indikátor azzal kapcsolatban, hogy a tömeg egyes részletei utólag kerültek az adott képi pozícióban beillesztésre vagy sokszorozásra.

„Digitális ecset” hatás: A tömeg egésze vizuálisan egyenletes lefedettséget és kontúrokat mutat, mintha egy digitális képszerkesztő eszközzel (amilyen pl. a Photoshop) került volna kiterjesztésre vagy felületének megnövelésére. Hiányoznak a finom átmenetek, amely a természetes emberi tömegek peremén figyelhetők meg.

Mindezeket figyelembe véve nem csoda, ha sokan gyanakodtak a Magyar Péter által is megosztott fotót látva. Az pedig mindjárt érthetővé válik, miért lehetett egészen mást látni a az alábbi dronfelvételen, mint azon a nagy valószínűségel manipulált fotón, amit a tiszások terjesztettek:

Nyitókép: Fotó: Mediaworks/ Markovics Gábor
 

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
elmkov
2025. október 29. 16:27
Öszintén, gondolja bárki is, hogy ezek nem manipulálták meg a felvételeket? Ugyan már.
Válasz erre
1
0
StresszTeszt
2025. október 29. 15:42
Ugye azt vágjátok hogy ez egy kamu kutatóintézet? Nem ismeri sem a Google, sem a Linkedin, nincs FB-oldaluk. Nincs postai címük, nincs telefonszámuk. Pintér Attila gyanúsan AI fotó, ő nem létezik az internet szerint. Két támogatójuk van: a Miniszterelnökség (állam) meg a Báthory Alap (állam).
Válasz erre
0
3
eszesfejsze
2025. október 29. 14:54 Szerkesztve
Megnéztem ki az a szakértő, mert általában a Deák Dani. Nem. Most a kormány mesterséges intelligenciáról elnevezett kis házi szervezete, akik máskor nem publikálnak ilyesmit, nem is ilyesmivel foglalkozik az a három ember, de most kivételesen megtették. :D Legalább kicsit adnának rá, hogy ne lógjon a lóláb...
Válasz erre
2
6
anegy_
2025. október 29. 14:11
Na, akkor én most pont lexarom. Üdv: 2/3 2026 -ban is
Válasz erre
5
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!