Nekiesett Trumpnak Kína Tajvan miatt, soha nem látott hadgyakorlat indult – Oroszország is beszállna

„Igazság Misszió 2025” néven összhaderőnemi hadgyakorlatot indított hétfőn Kína Tajvan körül – közölte honlapján a kínai Népi Felszabadító Hadsereg. Közleményükben azt írják: a szárazföldi erők, a haditengerészet, a légierő és a rakétázók közösen gyakorolják majd a víz-levegő készenléti járőrözést, kikötők és stratégiai fontosságú területek blokádját, valamint a „minden dimenzióra kiterjedő elrettentést a szigetláncon kívül”.

Ki készül „külső beavatkozásra”?

Abból, amit Kína külső beavatkozásnak tekint, két súlyos epizódnak is tanúi lehettünk az elmúlt időszakban. Az egyik Japánhoz kapcsolódik: november elején Szanae Takaicsi japán miniszterelnök a második világháború óta nem látott diplomáciai feszültséget váltott ki a két ország között, amikor a japán parlamentben kijelentette, hogy ha Kína hadihajókkal, katonai erővel megtámadja Tajvant, az „túlélést fenyegető helyzetet” jelentene Japán számára.

A kínai vezetés heteken keresztül napirenden tartotta az ügyet és a legszigorúbban elítélte Szanae kijelentéseit. Kína oszakai konzulja, Hszüe Csi-an a miniszterelnöki kijelentést úgy kommentálta: „A mocskos fejet, amely előbújik, le kell vágni”.

A másik ügy, melyet Kína beavatkozásnak tekint, az Egyesült Államok és Tajvan közötti fegyvervásárlási megállapodás: Donald Trump elnök kormánya december 18-án jelentette be, hogy 11,1 milliárd dollár értékben fegyvert adnak el Tajvannak, köztük HIMARS-ot, rakétavetőket, Javelineket és Altius drónokat.

Az Egyesült Államok régóta készíti fel Tajvant arra, hogy asszimetrikus hadviselés keretében mozgékonyabb, kisebb, modernebb, célzottabb és olcsóbb fegyverekkel tudja egy támadás esetén valamelyest ellensúlyozni a népi Kína brutális mennyiségi fölényét. Laj Csing-tö tajvani elnök, a két fő tajvani párt közül a Népköztársasággal kevésbé baráti viszonyt előirányzó Demokratikus Néppárt (DPP) politikusa 2026-2033 között negyvenmilliárd dolláros haderőfejlesztési programot jelentett be, ennek részei az amerikai fegyverek is. A megállapodásra még az amerikai Kongresszusnak is áldását kell adnia, ám ebben a tekintetben az amerikai politika meglehetősen egységes.

Csattan a kínai gigaszankció

Nem számít kongresszusi akadályokra Kína sem. A Népköztársaság december 26-ával léptette életbe ellenintézkedéseit, melyek keretében szankciókat vetett ki a tranzakcióban érintett összes amerikai hadiipari vállalatra (köztük a Boeingre, a Northrop Gummanra, a Teal Drones-ra és a Reconcraftra). Esetlegesen Kínában tartott vagyonukat befagyasztják, a velük való üzletkötést minden kínai természetes és jogi személynek megtiltják, a vállalatok vezetőinek pedig tilos lesz Kína területére lépniük, ideértve Hongkongot és Makaót is.

s „mindegy, milyen fejlett fegyvereket adnak el Tajvannak, ez nem fogja visszafordítani Kína újraegyesítésének elkerülhetetlenségét”. December 18-án a kínai Államtanács Tajvani Ügyek Irodájának szóvivője, Zsang Han is nyilatkozott. Ő úgy fogalmazott: a DPP vezette kormány „puskaporos hordóvá” és „lőszerlerakattá” változtatja Tajvant, az állampolgárokat pedig a tajvani függetlenség érdekében „ágyútöltelékként” használná – a párt tehát „a béke megzavarója”, „bajkeverő” és „háborúszító”. „Az emberek Tajvan minden szegletében ráébrednek majd a DPP-s kormány azon szándékára, hogy elárulják Tajvant és háborút provokáljanak ki” – fogalmazott Zsang.

Háborúba menne-e Tajvanért Oroszország?

Újdonság, hogy az egyre feszültebb helyzetben Oroszország a szokottnál egyértelműbb Kína-párti üzenetet küldött, és kilátásba helyezte azt is, hogy a tajvani helyzet eszkalációja esetén kész volna akár katonai beavatkozásra. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASzSz hírügynökségnek adott interjújában ismertette az eddigi orosz álláspontot – Tajvan Kína elválaszthatatlan része, a Népköztársaság belügye, melynek megoldására Pekingnek minden joga megvan –, majd hozzátette: „Ami a Tajvani-öbölben a helyzet esetleges eszkalációját illeti, az ilyen helyzetekben teendők rendje szerepel a Kínai Népköztársasággal a jószomszédi viszonyról, barátságról és együttműködésről szóló, 2001. július 16-i, a kétoldalú kapcsolatokat megalapozó szerződésben.

Shanaka Anslem Perera ausztrál biztonságpolitikai szakértő az X-en úgy fogalmazott: a hadgyakorlattal Peking „már nem csupán Tajpejt figyelmezteti, hanem Tokiót is, és ezáltal minden regionális hatalmat, amely azon gondolkodik, hogy beavatkozzon-e egy tajvani helyzetben”. Chris Schmitz amerikai biztonságpolitikai szakértő pedig a kínai hadgyakorlat öt zónájának elhelyezkedését elemezve hasonló következtetésre jut.

• Az első zóna alkalmas Tajvan központja, Tajpej közvetlen megtámadására és elvágására Japán Jonaguni-szigeteitől, valamint az Okinawa szigetén található Kadena légibázisról érkező esetleges amerikai segítségtől.
• A második zóna elvágná Tajvantól a hozzá tatozó Macu- és Kinmen-szigeteket, valamint blokkolná a Taojüan repülőteret és a hozzá közeli kikötőt, melyek Tajvan legfontosabb közlekedési csomópontjai.
• A harmadik zónában a Penghü-szigetek elfoglalását gyakorolhatja a kínai haderő, ahol Tajvan fontos katonai eszközeit sejtik.
• A négyes zóna Kaohsziung kikötőjét és a Tajvani-öböl déli részét blokkolja, az ötös pedig a Fülöp-szigetekről választja le a szigetet.

A zónák földrajzi elhelyezkedését a kínai állami média az alábbi képpel illusztrálja:

A hadgyakorlat kockázata, hogy nem biztos, hogy a gyakorlatot követően visszamennek Kínába a katonák – az orosz-ukrán háború is a Zapad 2021 hadgyakorlat „folytatásaként” tört ki 2022 februárjában. Kína eddigi Tajvan körüli hadgyakorlatai eddig mindig békésen zárultak, erre most is jó esély mutatkozik.

Nagy kérdés, hogy az újraegyesítés állandó hangsúlyozása valódi kínai cselekvési szándékot tükröz – vagy pedig a szerb-koszovói helyzethez hasonlóan elsősorban belpolitikai célja van, illetve arra irányul, hogy a tajvani de facto hatóságok ne próbálkozzanak a Nyugat felé való további közeledéssel, függetlenségük jogi elismertetésével, a status quo megváltoztatásával. A Nyugat Kínát, Kína a tajvani belpolitika bizonyos erőit vádolja a status quo megváltoztatásának szándékával.

Nyitókép: ALEXANDER KAZAKOV/POOL/AFP