Valami készül: Kína csendben felvásárolja az összes elérhető kőolajat, megroppanhat a világgazdaság, vérengzés várható a piacokon

Magyarországnak óriási szüksége lenne a Barátság-kőolajvezetékre.

A Reuters szerint már önmagában a pánik és a bizonytalanság is jelentős globális áremelkedést és ellátási bizonytalanságot generálhat.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb olajválságát hozhatja magával az iráni háború – írja vasárnap reggeli elemző cikkében a Reuters. Ahogy mi is megírtuk, az elemzők brutális hétre számítanak a világpiacon az Irán elleni izraeli–amerikai támadás, de még inkább a Hormuzi-szoros esetleges lezárása miatt. Magyarország energiaellátásához most minden eddiginél nagyobb szükség lenne a Barátság kőolajvezeték újraindulására.
Ezt is ajánljuk a témában

Magyarországnak óriási szüksége lenne a Barátság-kőolajvezetékre.

A cikk elején a Reuters felidézte: a konfliktus azt a térséget érinti, amely a világ legfontosabb olajtermelő régiója, és a globális olajkínálat mintegy 20 százalékáért felelős. A lap szerint a konfliktus következtében azonnal jelentős áremelkedés várható az olajpiacon, amelynek mértéke és tartóssága a háború hosszától és intenzitásától függ. Az már most látszik, hogy komoly zavarokat fog okozni az ellátásban.

A szakértők már hétfőtől meredek olajáremelkedéssel számolnak.
A cikk megjegyzi: a piaci befektetők már előre számoltak egy közel-keleti katonai eszkaláció lehetőségével, ezért az irányadó Brent típusú kőolaj ára az elmúlt hetekben hordónként mintegy 70 dollárra emelkedett, ami 2025 augusztusa óta a legmagasabb szint.
Donald Trump amerikai elnök elmondása szerint a szombati, magas rangú vezetőket célzó légicsapások célja az volt, hogy megszüntessék az Egyesült Államokat fenyegető kockázatot, és lehetőséget teremtsenek az iráni lakosság számára a politikai változásra.
Az iráni válaszcsapások következtében több jelentős olajexportőr országból jelentettek robbanásokat – köztük az Egyesült Arab Emírségekből és Kuvaitból. A világ második legnagyobb LNG-exportőre, Katar pedig elfogott egy rakétát. Robbanásokat hallottak Bahreinben és az iráni Harg-sziget (Kharg Island) közelében is, amely Irán kőolajexportjának mintegy 90 százalékát bonyolítja. Ugyanakkor az elmúlt napok hajózási adatai arra utalnak, hogy Teherán a tárolt olaj nagy részét már átrakodta tartályhajókra.
Egyelőre egyik országból sem közöltek megerősített információt jelentős olaj- vagy gázinfrastruktúra-károkról.
A szakértők kiemelték:
kulcsfontosságú a Hormuzi-szoros szerepe.
Bár korábban voltak jelentések arról, hogy Irán lezárta a szorost, a Reuters eddig nem tud fennakadásról a térség forgalmában, ahol naponta közel 20 millió hordónyi nyersolaj és finomított termék halad át. Ezért is nevezik a világ egyik legjelentősebb energiakereskedelmi útvonalának.
A lap hangsúlyozta: bár közvetlen fizikai károkról egyelőre nem tudni, a bizonytalanság és a fennálló veszély – hogy tartályhajók rekedhetnek az Öbölben – már önmagában is elég ahhoz, hogy a kereskedők alternatív útvonalak után nézzenek.
Már több nagy olajvállalatról is tudni, hogy ideiglenesen felfüggesztette a szállítást a szoroson keresztül.
Ez az óvatosság várhatóan addig fennmarad, amíg nem lesz nagyobb biztonság a tengeri útvonalak stabilitását illetően – írják.
Mindez a szállítási költségek további emelkedéséhez vezethet. A Közel-Keletről Kínába tartó, nagyon nagy nyersolajszállító hajók irányadó díjai az év eleje óta több mint háromszorosukra emelkedtek. Ez részben a megnövekedett kockázatnak köszönhető, részben pedig annak, hogy egyre kevesebb hajótulajdonos vállalja a térségbe való belépés kockázatát.
A Reuters szerint energiaellátási szempontból jelenleg a legfontosabb kérdés az, hogy a konfliktus közepette közvetlen célponttá válik-e az energiaszektor infrastruktúrája, és milyen gyorsan képes az amerikai hadsereg biztosítani az Öböl és a Hormuzi-szoros hajózási útvonalait.
Ezt is ajánljuk a témában

Most még nagyobb szükség lenne a Barátság kőolajvezetékre.

Összességében bár egyelőre nem tudni fizikai károkról, a geopolitikai kockázat és a bizonytalanság már önmagában is komoly áremelkedési és ellátási zavarokat vetít előre a globális energiapiacokon.
Nyitókép: Giuseppe CACACE / AFP