„Fokozódhat az ukrán nyomás, de Magyarország mindenre felkészült” – Bóka János a Zelenszkij-tervről

Második alkalommal szervezték meg az iCon Sopron gazdaságpolitikai konferenciát, Konferencia a határon címmel február 27-e és március 1-je között. 

Farkas Ciprián, Sopron város polgármestere köszöntőjében ismertette a jelenlévőkkel, milyen is manapság Sopron városa. Elhangzott, hogy Sopron kapcsán a legtöbbeknek a „leghűségesebb város” jelző jut eszébe. 1921-ben az elődök egy népszavazáson arról foglaltak állást, hogy Magyarországhoz kívánnak tartozni. „Kvázi a szuverenitásuk védelméről és a szülőföldhöz való tartozásukról szavaztak” – mondta a városvezető.

Farkas azzal folytatta, hogy napjainkban Sopron egyik legnagyobb előnye és egyben hátránya is, hogy közel van Ausztriához. „A soproniak nem szeretik hallani, hogy a város Bécs agglomerációja, ugyanakkor ez a helyzet. Az aktív korú lakosság 33 százaléka Ausztriába jár dolgozni: reggel beülnek az autóba, ott dolgoznak, ott adóznak, majd hazajönnek. Jól élnek a helyiek, és magas igényeket támasztanak a helyi vezetéssel szemben” – tette hozzá.

A polgármester felidézte, hogy a Modern Városok Programnak köszönhetően Sopron sokat fejlődött az elmúlt években: az M85-ös út a jövőbe vezet, felépült egy új uszoda, és újjászületett az óváros is. 

– hangzott el.

A következőkben a helyi gazdaság erősítése a cél. Ebben partnerük a GYSEV és a logisztikai ágazat, amely visszacsalogathatja a soproniakat, és adóbevételeket generálhat. A magyar kormányra eddig is számíthattak, és remélik, hogy ez a jövőben is így lesz. „Hiszünk abban, hogy várost, országot építeni csak békében és biztonságban lehet” – zárta gondolatait Farkas Ciprián.

Fokozódhat az ukrán nyomás

A polgármesteri köszöntőt követően Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel Hortay Olivér, a Századvég üzletág-igazgatója beszélgetett Magyarország szuverenitásáról az Európai Unióban. Négy témakört jártak körbe, ezek közül az első a Barátság kőolajvezeték ügye volt. Felidézték, hogy pénteken Robert Fico szlovák miniszterelnök beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amely után Zelenszkij kijelentette, hogy nem engedi oda sem a szlovák, sem a magyar szakértőket a vezeték sérült szakaszához, hogy ellenőrizzék a kompresszorállomást.

Bóka emlékeztetett, hogy január 27-én támadás érte a kőolajvezeték melletti tárolókapacitást, amely jelentős kárt szenvedett, ugyanakkor a vezeték már több hete alkalmas a kőolaj szállítására. 

 és a tényfeltáró missziók további blokkolása is megerősíti, hogy politikai ok húzódik meg a háttérben” – húzta alá a tárcavezető.

A miniszter megjegyezte, hogy az ukránok a kezdetek óta aktívan tevékenykednek Magyarország ellen, és ennek köze van az április 12-i választáshoz is.

Bóka János szerint, ha a történtek után az Európai Bizottság nem gyakorol nyomást az ukránokra annak érdekében, hogy álljanak el többek között attól is, hogy blokkolják a missziók felmérését, az azt fogja jelenteni, hogy az Unió az ukrán fél mellé áll, és ez morális és lojalitási kérdéseket egyaránt felvet – hangsúlyozta.

Hortay ezután rámutatott, hogy itt nemcsak egy brüsszeli–kijevi zsarolás szemtanúi lehetünk, de úgy tűnik, a horvátoknak is vannak érdekeik. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint ezek nem véletlen egybeesések. 

 – magyarázta.

Bóka felidézte, hogy a magyar–horvát energetikai viszony régóta terhelt, Zágráb pedig most „nyerészkedni akar”, és kizárólagos ellátói pozícióba akarja magát helyezni azzal, hogy csak az Adria vezetéken lehessen olajat szállítani a közép-európai térségbe.

Arra a kérdésre, hogy ki fogja hamarabb elrántani a kormányt ebben a helyzetben, a tárcavezető azt felelte, hogy Magyarország minden eszközt igénybe vett: 

• először a cégek és a kormányok közötti kétoldalú egyeztetésekkel igyekeztek orvosolni a helyzetet,
•  utána a Bizottsághoz fordultak, amely kijelentette, hogy nem fog nyomást gyakorolni. 
• Ezután nyúltak csak a politikai eszközökhöz. 

Előre tekintve Bóka János elmondta, hogy az ukránok fokozni fogják a nyomást a következő hetekben, de a magyarok ezeket a forgatókönyveket lemodellezték, így felkészültek minden eshetőségre.

Ez a legdurvább támadás a szuverenitás ellen

Elhangzott, hogy Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását az uniós állampolgárok jelentős százaléka nem támogatja, ugyanakkor az Európai Bizottság fordított felvételi eljárást alkalmazna, és már 2027. január 1-je is szóba került mint lehetséges időpont.

Bóka ennek kapcsán két abszurditásra hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy egy európai uniós intézmény vezetője nem mondhat olyat, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy ez az ország az Unió tagja legyen, de igaz ez a bővítésért felelős biztosra is. A szuverén tagállamoknak kell dönteniük arról, hogy kivel kívánnak egy gazdasági, politikai közösségbe tartozni – magyarázta.

A tárcavezető szerint az is abszurd, hogy valakit úgy akarnak felvenni, hogy nem teljesíti a feltételeket. „Olyan, mintha jogosítványokat osztogatnánk, aztán pár év múlva megnéznénk, hogyan áll a helyzet. Ez is bizonyítja, hogy háborús pszichózis uralkodik Brüsszelben” – szögezte le.

Bóka János azt is kiemelte, hogy 

 „Ha ezt meg lehet csinálni, bármit meg lehet csinálni. Ez pedig kihat a belpolitikai folyamatokra is” – jegyezte meg.

Végül arra is igyekezett választ adni, milyen lenne egy ideális Unió. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint az alapgondolat jó volt: együtt erősebbek vagyunk, és mindannyian megmaradhatunk annak, akik vagyunk, az európaiság pedig egy alulról felfelé épülő folyamat. 

Bóka János gondolatait azzal zárta, hogy az európai integrációt szuverén államok együttműködéseként tudja elképzelni; ha ez nem így történik, akkor birodalomépítésről beszélünk.

A vasút évtizede jöhet

A konferencia első szombati panelbeszélgetésében, amelyet a közlekedés és a logisztika jövőjéről folytattak a résztvevők, Mosóczi László Béla, a GYSEV Zrt. igazgatósági elnöke elmondta: cége számára fontos, hogy az átvett vonalakat integrálják, emellett folyamatosan igyekeznek orvosolni a munkaerőproblémát, és korszerű utastájékoztatást biztosítani. Jövőbeli terveik között szerepel a vasútállomásokon „bike and drive” parkolóhelyek létesítése is.

Hegyi Zsolt, a MÁV Csoport vezérigazgatója reagált a szolgáltatóval kapcsolatban folyamatosan felmerülő kritikákra. Azt felelte: „az ügyfélnek mindig igaza van”, és 

Hegyi szerint idehaza még nincs pontosan meghatározva, mit várnak el a vasúttól. Ehhez a vezérigazgató olyan kulcsszavakat említett, mint a megbízhatóság, illetve hogy a fejlesztéseknek kiszámíthatónak kell lenniük. „Például lehetne azzal kezdeni, hogy két év múlva a magyar vonalakon a vonatok nem haladhatnak 80 kilométer per óránál kevesebbel, újabb két év múlva pedig 120 kilométer per óránál kevesebbel. Ezt kellene kövesse a minőség fejlesztése.”

Végül arra a kérdésre, hogy a következő időszak mit hozhat a vasútnak, azt felelte: az előttünk álló tíz év valóban a vasúté lehet.

Németh Tamás, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) vezérigazgatója arról beszélt, hogy cégének egy tízéves, nagy ívű fejlesztést kell végrehajtania. Kitért arra is, hogy a magyar állam komoly elvárásokat támaszt velük szemben. Az MKIF által felügyelt szakaszokon olcsóbb és jobb szolgáltatást kell biztosítaniuk, mint más szektorbeli szolgáltatóknak.

Kerékgyártó János, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy 

 Így a közlekedés ki tudja szolgálni a társadalmi és gazdasági igényeket egyaránt.

Megjegyezte, hogy az átalakítások során szakpolitikai célokhoz rendelték hozzá az intézményrendszert és a szabályokat. Közben pedig olyan, sokakat érintő fejlesztéseket is bevezettek, mint az ország- vagy a vármegyebérlet.

Megfizethető termékekkel megvalósult a közlekedési rezsicsökkentés, így megfordult a trend: ismét népszerű lett a tömegközlekedés, ez pedig húzza magával a különböző fejlesztéseket is. Kerékgyártó ismertette, hogy a vármegyebérlet logikáját továbbfejlesztették, és a főváros mellett olyan városokra is kiterjesztették, mint Debrecen. Utóbbi térségben már zajlik a hatások felmérése.

Lépést kell tartani a trendekkel

A nap második panelbeszélgetésében olyan világmárkák képviselői vettek részt, amelyek nyugat-magyarországi gyárakkal rendelkeznek.

Göcsejiné Kiss Rozália, a HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. ellátásilánc-igazgatója elmondta: cége 130 éves sörfőzési tapasztalattal bír, és Sopronhoz kötődik. Ők gyártják Magyarország kedvenc sörét, a város nevét viselő Soproni márkát is. Emellett erős nemzetközi márkákkal is jelen vannak a magyar piacon, ilyen a HEINEKEN és a Gösser, de a lágerek és a sörkülönlegességek világában is otthonosan mozognak.

A termékek minőségét az Alpokalján található, kiváló minőségű víz is biztosítja, az erős helyi márkák pedig fontos szerepet töltenek be a jövőbeli terjeszkedésben – tette hozzá az ellátásilánc-igazgató.

Szabó Tamás, a RÁBA Nyrt. vezérigazgatója, frissen kinevezett vezetőként felidézte, hogy egy ugyancsak 130 éves vállalatért felel. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 25–30 évben a cég lejtmenetben volt, és nagy megtiszteltetés számára, hogy a 4iG SDT-től megkapta azt a feladatot, hogy ezt a tendenciát megállítsa, sőt, megfordítsa. 

Szabó szerint olyan tradíció és szaktudás áll rendelkezésre a cégen belül, amely a jövőben kamatoztatható lehet. Arról nem is beszélve, hogy alig létezik olyan vállalat, ahol a futóművek és a katonai járművek gyártása egyszerre van jelen – zárta gondolatait.

Dobra Zoltán, az AUDI Hungária Zrt. gyárirányítási és központi funkciókért felelős járműgyártási vezetője felidézte, hogy 1993-ban jelent meg az AUDI Magyarországon. Kezdetben motorgyártás zajlott Győrben, majd öt évvel később a járműgyártást is elindították. Jelenleg megközelítőleg tizenegyezer munkavállalójuk van, és közvetetten 50 ezer család megélhetését biztosítják. Emellett az elmúlt 33 évben szerves részévé váltak a győri mindennapoknak is. Dobra úgy véli, a versenyképességet az új technológiák – mint az AI vagy a robotika – megismerése és alkalmazása jelenti. Hangsúlyozta, hogy napjainkban érdemes elébe menni a változásoknak.

Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára arról beszélt, hogy 2024 vége óta „feje tetejére” állították a kamarai rendszert. Három pillérre építkeznek: tudás, tudásmegosztás, valamint a tudás eljuttatása a cégekhez. „Köszönjük a partnerséget, és az elmúlt 175 évünk arra predesztinál bennünket, hogy igazodjunk a modern világ elvárásaihoz, és áramvonalasítsuk a szervezetet” – fűzte hozzá.

Nyitókép: Bóka János Facebook-oldala