Nem finomkodtak a szakértők: legjobb esetben is ez vár Iránra

Ahogy a Mandiner is részletesen tudósított róla, az Egyesült Államok és Izrael február 28-án közös katonai hadműveletet indított Irán ellen. A légicsapások katonai létesítményeket, a vezetők rezidenciáit és irodáit, valamint a nukleáris program egyes létesítményeit célozták. Irán válaszul még aznap drónokat indított Izrael és a térségben található amerikai támaszpontok ellen.

Az országban ellentmondásos reakciókkal fogadták az amerikai támadást: vannak, akik a rezsim bukását ünneplik, mások körében viszont inkább a háború borzalmai miatti félelem dominál.

Donald Trump arra szólította fel az iráni lakosságot, hogy vegyék vissza országukat, ám a Foreign Affairs-nek nyilatkozó szakértő, Karim Sadjadpour, a Carnegie Endowment for International Peace vezető elemzője szerint egyelőre kérdéses, hogy a felkelés iránti vágy vagy a félelem lesz erősebb a társadalomban.

Sadjadpour jelenleg úgy látja, a történészek valószínűleg nem szükségszerű háborúként tekintenek majd erre a konfliktusra, mivel szerinte nem állt fenn közvetlen nukleáris fenyegetés Irán részéről. Úgy véli, az Egyesült Államok és Izrael valódi motivációja az volt, hogy kihasználják Teherán meggyengült helyzetét, hiszen a tavalyi háború óta a vezetés nem uralja az ország légterét, regionális szövetségesei meggyengültek, és a belső tiltakozások is megrendítették a rendszert. Hozzátette: Donald Trump számára ez szavahihetőségi kérdés is volt, hiszen az amerikai elnök régóta ígéri, hogy fellép az iráni tüntetők védelmében.

A szakértő szerint 

Teherán döntés előtt áll: vagy teljes erejével visszavág, amivel kockáztatja, hogy akár az egész rendszer összeomolhat, vagy korlátozott megtorlásokat alkalmaz, abban reménykedve, hogy mihamarabb véget ér a hadművelet.

Sadjadpour úgy véli, Ali Hamenei halála kétféle kimenetelt eredményezhet az iráni elit körében: vagy összezárnak, vagy létrejön egy olyan hatalmi vákuum, amely hosszú időre destabilizálhatja az országot. Az elemző nem lát valós esélyt a rezsim gyors bukására és a hatalmi változásra, ami szerinte nagyban függ a pszichológiai tényezőktől.

 – jegyezte meg. Hangsúlyozta: bár sokan valóban változást akarnak, nem egyértelmű, hogy létezik-e olyan szervezett belső struktúra, amely alkalmas lenne a hatalom átvételére. Ráadásul az az ellentmondásos helyzet áll elő, hogy egy esetleges forradalomhoz tömegekre volna szükség, ám az emberek nem fognak megmozdulni, amíg nem látnak reális esélyt a sikerre.

Irán összeomlása a térség destabilizációját is jelentheti

Kijelentette: számos lehetséges forgatókönyv létezik Irán jövőjére nézve. A legrosszabb esetben regionális háború robbanhat ki, amelyben Irán támadást indít a Perzsa-öböl gazdasági központjai és olajlétesítményei ellen, és destabilizálja a térséget. Sőt, az is előfordulhat, hogy a rezsim még szigorúbb diktatúrává alakul. Ugyanakkor fennáll annak a lehetősége is, hogy Irán hosszabb távon kihasználja jelentős emberi és természeti erőforrásait, és politikai átalakuláson megy keresztül – ismerte el a szakértő, de hangsúlyozta: az ország jelenlegi helyzete rendkívül bizonytalan, és még nem lehet előre megmondani, melyik irányba indul el.

A CNN beszámolója szerint Izrael a csapást tudatosan időzítette arra az időpontra, amikor több magas rangú iráni vezető is egy helyen tartózkodott. Így az ajatollah mellett órákon belül meghalt Aziz Nasirzadeh védelmi miniszter, Ali Shamkhani, a nemzetbiztonsági tanács vezetője, valamint Mohammad Pakpour, az Islamic Revolutionary Guard Corps parancsnoka is. Donald Trump azonban – Venezuelával ellentétben – itt nem tudott megnevezni olyan ellenzéki alternatívát, aki betölthetné Irán vezetőjének szerepét,

Az ellenzék lehetséges utódként számol Reza Pahlavi koronaherceggel, a megbuktatott sah fiával, ám ő nehezen térhetne vissza az országba anélkül, hogy a fegyveres erők célkeresztjébe kerülne. A belső ellenzéket pedig az elmúlt években szinte teljesen felszámolták.

A CNN szerzője szerint Iránt most leginkább a szétesés veszélye fenyegeti, ami az egész térséget destabilizálhatja. Bár az izraeli–amerikai támadás a nukleáris fenyegetés elhárítására elegendőnek bizonyulhat, az Iránban gyökerező mély, történelmi problémákra várhatóan nem fog megoldást nyújtani – írja az amerikai lap.

Nyitókép: Aamir QURESHI / AFP