Legyen mindenki szakmunkás, hogy fel ne kopjon az álla – javasolja az Economist

„Dobd sutba a tankönyveket és tanulj meg villáskulcsot használni, hogy AI-biztossá tedd a munkád?” – teszi fel a kérdést nemrégiben megjelent elemzésében a The Economist. A közgazdasági szaklap megjegyzi: úgy tűnik, a Z generációt egyre kevésbé érdekli az egyetem, és jobban a szakmák.

A lap a Gallup friss közvélemény-kutatására alapozva jelzi:

Az amerikaiak negyede kevéssé vagy egyáltalán nem bízik a felsőoktatásban, s indokul sokan azt vetik fel, hogy az egyetemek nem tanítanak releváns készségeket, ráadásul még drágák is. S valóban: egy négyéves diploma tandíja egy állami egyetemen Amerikában harminc év alatt inflációval korrigálva is több mint megkétszereződött.

Miközben a lap szerint az AI új munkahelyeket hoz létre például szoftvermérnökök számára, akik segítenek azt alkalmazni a vállalatoknál, bizonyos végzett egyetemi hallgatók számára kifejezetten megnehezíti az elhelyezkedést. A Stanford és Harvard egyetemek, valamint a londoni King’s College kutatásai arra utalnak az Economist értelmezésében, hogy a generatív AI-t használó vállalatok Amerikában és Nagy-Britanniában kevesebb fehérgalléros dolgozót alkalmaznak. Novemberben a diplomás 20-24 évesek körében 6,8 százalékos volt a munkanélküliség, míg a középiskolát végzettek körében Amerikában 8,6 százalékos –

Ezzel egy időben az Economist megállapítja, hogy „növekszik az érdeklődés a képesítést igénylő kétkezi állások iránt”. Az Instagramon és a TikTokon hatalmas népszerűségnek örvendenek fiatal villany- és vízvezetékszerelők videói. 2020 óta a kétéves szakképzési programok az amerikai népfőiskolákon 20 százalékos tanulói létszámnövekedésen mentek keresztül, s az aktív ipari tanulók száma 2014-ről 2024-re megduplázódott. 

Összesítésben vizsgálva még igaz, hogy az egyetemi diplomával rendelkező 25 év felettiek munkanélkülisége továbbra is alacsonyabb, medián éves keresetük pedig a középiskolát végzettekének duplája. Az egyes diplomákat alábontásban vizsgálva ugyanakkor rögtön más eredményekre jutunk, hívja fel a figyelmet az Economist:

Egy liftszerelő évi mediánkeresete eközben az USA-ban 106 580 dollár.

A kékgalléros dolgozókra nagy szükség van a fejlett gyáriparban és a védelmi szektorban is. Az Oxford Economics és az amerikai félvezetőipari szövetség kutatása szerint a 2023-2030 között létrejövő új chipgyártási és -tervezési munkahelyek 60 százaléka a várakozások szerint betöltetlenül marad a szakmunkások hiánya miatt, s ezen állások 40 százaléka csupán kétéves képzést igénylő technikusi munkahely. Jensen Huang Nvidia-vezér szerint az AI-adatközpontoknak villanyszerelők, vízvezeték-szerelők és ácsok százezreire lesz majd szüksége.

E szakmunkáshiány megoldására – s egyben az AI munkahelygyilkos hatása elleni védekezésre – az egyik megoldás az Economist szerint az, hogy „több fiatal embert buzdítsunk a szakképzettség megszerzésére”.

Nyitókép: MTI/Oláh Tamás