„Németország története több, mint kormányok és koalíciók, konjunkturális fellendülések és lassulások, társadalmi átrétegződések vagy kulturális átalakulások egymásutánja. E történet mindenkor arról is szólt és szól, miként alakul ki bizonyos vezérelveket megtestesíteni képes, változó állami és társadalmi identitás” – szögezi le Dominik Geppert könyvének előszavában. A felvetéshez hűen a Németországi Szövetségi Köztársaság második világháborút követő évektől a Merkel-korszak végéig tartó történetének bemutatása során ezen identitás- és válaszkeresés állomásainak a bemutatásán van a hangsúly. A szerző némileg formabontó történeti megközelítése nemhogy megnehezítené, hanem átláthatóságával inkább könnyebbé teszi a közelmúlt német történelmének komplex útvesztőjében eligazodni kívánó olvasó dolgát.
Nem túlzás kijelenteni, hogy Dominik Geppert napjaink legfontosabb történészei közé tartozik. A Potsdami Egyetem 19–20. századi történelmi tanszékének professzoraként, a parlamentarizmussal és a pártok történetével foglalkozó bizottságának elnökeként, a Historische Zeitschrift folyóirat társszerkesztőjeként vagy a BundeskanzlerHelmut-Kohl-Stiftung tudományos tanácsadó testületének tagjaként aktív szerepet vállal a történelmi diskurzus alakításában, egyúttal pedig támpontját képezi a jelenkori konzervatív német intellektuális eszmecserének.
A szélesebb országos ismertséget a 2013-ban megjelent Ein Europa, das es nicht gibt – Diefatale Sprengkraft des Euro (egy Európa, amely nem létezik – az euró végzetes robbanóereje) című könyve hozta meg. Ebben Angela Merkel euró megmentésére irányuló politikáját vette górcső alá, és szakmai alapon, de történészi meglátással illette erős kritikával a kormányfő döntéseit.