Horony Ákos ritkán kommentálja a politikai vitákat, most azonban szükségesnek látta a megszólalást. A Beneš-dekrétumok parlamenti tiltása szerinte olyan hibás döntés, amely nem old meg semmit, viszont annál több feszültséget és bizonytalanságot okoz a kisebbségek körében.
Horony Ákos megszólalása önmagában jelzi, milyen súlyos következményeket lát a Beneš-dekrétumok ügyébe rejtett büntetőjogi módosításban. A szlovák kisebbségi kormánybiztos két éve kerülte a pártpolitikai jellegű ügyeket, következetesen tartva magát ahhoz, hogy feladata a szakmai munka, a kisebbségi jogok mindennapi érvényesítése, és nem a politikai csatározások kommentálása. Most azonban – saját szavaival élve – kivételt kellett tennie.
Facebook-bejegyzésében Horony kifejtette: már az eljárás módja is problémás volt, hiszen a módosítást váratlanul benyújtott képviselői módosítási javaslatként került szavazásra, ezért nem is volt lehetősége véleményezni azt.
Azt is hangsúlyozta, hogy az indulatok elszabadultak, és a politikai küzdelem hevében „nem figyeltek a járulékos veszteségekre”.
A kormánybiztos szerint ez a törvény épp abban a kérdésben alkalmaz tilalmat, amely a rendszerváltás óta folyamatosan terheli a szlovák–magyar kapcsolatokat. Mint írja, ez önmagában sem lehet indok arra, hogy ne törekedjenek továbblépésre, de szerinte a büntetőjogi tiltás épp ellenkező hatást ér el:
feltehetően a kezdeményezők szándéka szempontjából is kontraproduktív,
mivel minden egyes eset csak újra napirendre emeli majd a vitát.
Ezt is ajánljuk a témában
A lapunknak nyilatkozó Gubík László szerint ma előbb meglopnak egy örököst, aztán börtönt helyeznek kilátásba, ha ezt szóvá meri tenni.
Horony Ákos bejegyzésében arra is kitért, hogy noha a közbeszéd a szlovákiai magyar közösség felől látja a legsúlyosabb következményeket, a probléma ennél szélesebb. A Földalap ügye körül felmerült visszaéléseket –
amelyek miatt a háborús rendeletekre hivatkozva ma is érintenek állampolgárokat
– szerinte nem is kisebbségi kérdésként, hanem általánosan emberjogi problémaként kell látni, amely nemzetiségtől függetlenül érinti a polgárokat.
Ezzel együtt a kormánybiztos nem vitatja, hogy a Beneš-dekrétumok történelmi terhe a magyar–szlovák kapcsolatok egyik legérzékenyebb pontja.
Egy ilyen jogszabály azonban – álláspontja szerint – nem feloldja, hanem mélyíti a megosztottságot, és épp a szakmai párbeszédet teszi lehetetlenné, amelyet ő kormánybiztosi munkájában megpróbált erősíteni.
Ezt is ajánljuk a témában
Tettlegességig fajult a parlamenti vita.
Nyitókép: Facebook / Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
A hivatalos uniós jegyzőkönyvekben nyoma sincs ilyen szavazásnak, sem Meloni támogatásának – úgy tűnik, Magyar Péter a felvidéki magyarok ügyét is csak olcsó kampányfogásnak használja.
Takács Péter szerint a Tisza vezére hülyének nézi a határon túli magyarokat.
Túltoljátok a biciklit, álmagyarkodók! Aki nem érti és érzi a külhoni magyar sors hegyét-völgyét, sebeit, csodáit, azt bizony kiveti magából ez a világ. Tari Tamás írása.
A döntés miatt lemondott Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség korábbi elnöke a köztársasági elnöki tanácsadói tisztségéről.
Egyértelműen fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
A Der Standard szerint most már dörzsölheti a tenyerét Putyin.
„Ne azt támadjuk, aki teljesített, hanem azt, aki rátelepszik mások teljesítményére, majd magát ünnepelteti” – üzente meg Déri Tibor Hadházy Ákosnak.
„A békéért imádkozni és dolgozni hatalmas feladatnak látszik, de ebben a küzdelemben nem vagyunk egyedül” – jelentette ki a bíboros újévi szentmiséjén.
