Két esetet is elmondott neki, amikor ténylegesen van uniós joghatás: a pozsonyi körgyűrű építése kapcsán, amelyhez uniós pénzalapokat is felhasználnak, miközben a nyomvonalon kisajátított területek között van olyan, amelyeket a 104/1945-ös számú Beneš-dekrétumra hivatkozva koboztak el az elmúlt években a polgároktól; a másik pedig, hogy
a tulajdonhoz való jog és a tőke szabad mozgása is sérül,
amikor Ausztriában és Magyarországon élő emberek tulajdonát a szlovák állam ilyen módon kisajátítja.
„Szóval, ha az alkalmazhatóságot tartaná a szeme előtt, volna mibe belekapaszkodnia az EU-nak, különösen, hogy azt látjuk, hogy sokszor egy-egy témában még akkor is szokása megtalálni a bátorságot, ha egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartozó ügyről van szó” – fejti ki Vincze Loránt.
A politikus bízik abban, hogy ennek lesz foganatja: „Azt mondta a biztos, hogy az átadott anyagok függvényében alaposan tanulmányozni kell, az igazságügyi főigazgatóság illetékeseinek a szlovák hatóságokkal is kapcsolatba kell lépniük – hiszen ez egy nem túl egyszerű, jogtechnikai folyamat”.
A petíció kapcsán megjegyzi, noha erős a politikai szándék a lezárására, miszerint régi ügy, engedjük el, de bízik benne, hogy nyitva marad. Szerinte
áttörés lenne egy tényfeltáró látogatás
akár a petíciós bizottság részéről Szlovákiában úgy, hogy a hatóságokat és az elkobzásokban érintetteket is meghallgatják.
Elszántság és közös cselekvés kell
Vincze a kisebb eredményeket is eredménynek tartja. „Brüsszelben a kisebbségi jogsérelmeket magától ritkán veszi elő bárki, akkor kerülnek felszínre, ha elővesszük, ha gyakran hivatkoznak rájuk, szóval rajtunk múlik. Fejleménynek számít, hogy az ET Kisebbségi Keretegyezményének Szlovákiáról szóló ötödik országjelentése megállapítja, hogy a Benes-dekrétumok alkalmazása diszkriminatív és jogi bizonytalanságot okoz, valamint felszólítja a szlovák hatóságokat, hogy kezdjenek párbeszédet a magyar közösséggel a megoldásáról.”
„Én azt láttam, hogy nagyon erős jogi vetülete van a dekrétumoknak, eddig Strasbourgban az emberi jogi bíróságon zajlottak a perek – ez technikai, nem kapott elég nyilvánosságot és így politikai nyomást se éreztek az érintettek; ezért javasoltam a felvidéki Szövetség pártnak, legyenek hangosabbakak, gyűjtsék össze az eseteket és az megkárosított polgárokat adjanak hangot, így válna láthatóvá Brüsszelben és az uniós intézmények felé is” – biztatja a felvidéki magyar pártot.
A siker nem jön magától; mint Vincze Loránt fogalmaz: „Ehhez elszántság kell és közös cselekvés”.