Egy óvodát is eltaláltak az orosz drónok Harkivban

Ötven gyereket kellett evakuálni az épületből.

A Lakner-Ruff duó ma még „csak” vádaskodik, Ruszin-Szendi viszont akár már kezet is emelne, hiszen – mint mondta – neki viszket a tenyere és ki is van rá képezve.


A háborúban rejlő morális rossz súlyosabb, mint a morális jó, írta Lewis Fry Richardson brit matematikus. S ha nem lenne igazsága a Richardson úrnak, akkor
nem kapálózna kézzel-lábbal azellen a mai ellenzék, hogy a politikai térfél nagyobbik fele úgy tekint rájuk és úgy is hívja őket, hogy háborúpártiak.
A háborúpártiság morális súlyát persze tényleg nehéz elviselni, politikai következményét pedig még kevésbé. A magam részéről elképzelhetetlennek tartom, hogy a halálra, vérontásra, áldozatok millióira bárki is mosolyogva tekintsen. Valójában a tiszások jobbik fele is így lehet vele, érzik, hogy ezzel nem lehet választást nyerni, ezért aztán tagadják. Magukat vallják a legbékepártibb közösségnek, akit valaha hátán hordott a föld.
De érzik azt is, hogy a magyarok nem hisznek nekik. Ha valóban békepártiak lennének, akkor már rég kitették volna a szűrüket az Európai Néppártból, ettől azonban borsódzik a hátuk.
De hogy az emberek mégis higgyenek nekik, valahogy elérték, hogy a Lakner Zoltán-Ruff Bálint balos elemző-aktivista kettős látványosan próbálják Orbánra húzni a vizes lepedőt. A HVG-ben ezt írják: „Nem elég már a régi »nóta«: egyre feljebb és feljebb kell tekerni a gyűlölet lángját, még nagyobbat kell ásni az amúgy sem kicsi árkon, hogy senki se gondolja, hogy átléphet rajta, és senki se gondolhassa a másik oldalon lévőről, hogy a hazájáért aggódó, tenni akaró magyar ember.”
A Lakner-Ruff kettős attól sem riad vissza, hogy minden alap nélkül nekimenjen Orbán Viktornak, aki szerintük most a fél országot „azzal vádolja, hogy háborúpárti”. Azt is hozzátették, hogy Orbán a fél országról kijelenti, hogy az élet helyett a halált akarja. „Nem arra törekszik, hogy miniszterelnökként képviselje az egész országot, és nem is arra, hogy pártelnökként visszanyerje azok bizalmát, akik csalódtak benne, ehelyett életellenesnek nevez mindenkit, aki október 23-án és azon kívül nem vele tart, hanem azokkal demonstrál vagy egyszerűen csak azokkal rokonszenvezik, akik kritizálják Orbán politikáját.”
És? Hát nem így van?
Aki a halál mellett menetel, az nem életellenes? Dehogynem.
A háborúban rejlő morális rossz mázsás terhét ugyanis az is cipeli, akik csak rokonszenveznek Poloskával, vagy a békeszeretete miatt kritizálja Orbán Viktort.
De az ellenzéki térfél vezetői között még ennél is nagyobb a baj. Magyar Péter mellett Ruszin-Szendi Romulusz is beleszeretett önmagába, amikor – Narkisszosz mitológiai alakhoz hasonlóan – meglátta saját arcképét a folyó vizében. De magát nem tudta megölelni, ezért aztán nagy fájdalmai vannak mind a mai napig. A Harcosok Órájában ma vetített videón fájdalmát a következőképpen fejezte ki: „Én bízom abban, hogy demokratikus úton kapjuk meg a felhatalmazást és vesszük át a hatalmat. Azért kell így megkapnunk, mert annak lesz hosszú élete.
Akkor tudunk valóban elkezdeni dolgozni, ha itt nem kényszerítenek bele minket olyanba, hogy magyar ember tényleg magyar emberre emelje a kezét.”
Magyarán: ha a magyarok rosszul szavaznak, ha a tiszások nem nyernek, akkor majd kezet emelnek rájuk.
A Lakner-Ruff duó ma még „csak” vádaskodik, Ruszin-Szendi viszont akár már kezet is emelne, hiszen – mint mondta – neki viszket a tenyere és ki is van rá képezve. Ha tetszik, polgárháborúval is átvennék a hatalmat.
Ám hárommillió demokrata megakadályozza majd, hogy választással átvegyék a hatalmat. Polgárháborúval meg pláne nem.
(Fotó: Illyés Tibor – MTI/MTFA)