Emmanuel Macron egykor bejelentkezett az EU vezetésére, és ő volt az első, aki csapatokat küldött volna Ukrajnába, de most úgy tűnik, az Ukrajnát csatlakoztatni akaró uniós hatalmak ellen fordul. Macron egyre nagyobb bajban van.
Emmanuel Macron francia elnök egy régi vágya volt, hogy az Angela Merkel leköszönése kissé szétzilált állapotban lévő Németország helyére lépve Európa elsőszámú hatalmává váljon. Mindennek kapcsán hangzatos ígéretekben részéről sosem volt hiány, ahogy az is egyértelmű volt, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta igyekezett a lefegyverzett Németország helyett katonai hatalomként is a háború mellett kardoskodni – emlékezetes, ő dobta be az európai csapatok telepítésének ötletét is elsőként Ukrajnába.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egész világ előtt villogna a francia nagyhatalmisággal, s harmincmilliárd euróból fejlesztene ipart az újraválasztásáért küzdő Emmanuel Macron – kérdés, a legnagyobb nemzetközi játékosok mennyire veszik komolyan az új grandeurt.
Most azonban Emmanuel Macron elhúzódó belpolitikai válsággal néz szembe, már-már bohózatba illő helyzetekkel a saját miniszterelnök-jelöltjeivel, és az elkötelezettsége sem a régi a nagy háborús célok mellett – természetesen a brüsszeli Politico utóbbit veti a szemére legújabb cikkében.
A lap szerint Macron „a kontinens ötletgazdájaként betöltött hírnevét már rég elvesztette”, így Európa már nem tud rá támaszkodni, amikor egy Trump-Putyin megegyezés megtorpedózásáról vagy a „szélsőjobb” leküzdéséről van szó.
Sőt, az öröksége megőrzéséért folytatott küzdelemben Macron lényegében akadállyá vált.
A lap példákat is sorol:
Persze mindez nem a vízió hiánya, hanem az óvatosság miatt alakulhatott így, fejti meg a lap. „Macron az utóbbi hónapokban óvatosabbá vált, vonakodott azoktól a javaslatoktól, amelyek negatív reakciót válthatnak ki Franciaországban, és szigorúbb lett azokkal a javaslatokkal kapcsolatban, amelyeket nem ő irányít. Franciaország ehelyett az energiáját a bürokrácia csökkentésére fordította”. Vagyis a háborúpárti nagypolitizálás helyett hazája érdekeivel kezdett foglalkozni.
Vagyis az elmúlt hetekben a francia vezető a migráció szigorúbb ellenőrzéséért és a bürokrácia csökkentéséért küzdött, miközben új szabályokért lobbizott, amelyek távol tartanák a gyermekeket a közösségi médiától, és a zöld célkitűzések tekintetében az autógyártókkal való kivételezést javasolt.
Az EU-diplomaták, akik a Politicónak név nélkül magyarázták a sérelmeiket, természetesen nem örültek ennek. „Macront felemésztették a belpolitikai problémák” – mondta egyikük, aki hiányolja az egykori „Európa-bajnokot”.
A lap aztán felsorolja Macron Európa-párti tirádáit 2017-től kezdve, amikor külföldi partnerektől független EU-ról szónokolt, s akit akkor az Európai Bizottság nem hallgatott elég figyelemmel; ellentétben ma éppen ez a fajta szuverenitás az egyik zászlósprojekt Európában, csak éppen Macron hátrált már ki az egészből.
A Politico felemlegeti, hogy régen Macron volt az igazi EU-bővítéspárti, 2022-ben az Európai Politikai Közösséget (EPK) egyfajta váróteremként indította el az EU-tagokká válni vágyók számára, egy évvel később pedig ígéretet tett arra, hogy a „lehető leggyorsabban” bevonja a csatlakozni kívánó országokat a blokkba.
A legnagyobb döbbenetet azonban az okozta, hogy az elnök döntése nyomán Franciaország ellenezte Costa javaslatát, „amely Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétójogának megszüntetését irányozta elő a csatlakozási folyamat egyes részeire vonatkozóan”. Ezt Macron Renew-os képviselőcsoportjának egyik vezetője is nagyon kellemetlennek tartotta.
Így hát most azzal mentegetik az elnököt, hogy az azért igyekszik elkerülni a népszerűtlen (magyarán: drága) lépéseket, hogy ne adjon táptalajt „az euroszkeptikusoknak és Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésének”, hiszen az agráróriás Ukrajna felvételének réme a francia gazdákat is az utcára vinné – Le Penék mellett.
Nyitókép forrása: Jure Makovec / AFP
Nincs több kifogás, közös hadsereg kell, harsogta Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője az Európai Parlament vitaülésén.
Andrij Szibiha humanitárius válság bekövetkezésére figyelmeztet.
A német lap szerzője bírálja Orbán Viktor EU-n belüli „blokkoló politikáját”, különösen az ukrajnai támogatások és orosz szankciók ügyében, és szigorúbb fellépést sürget az EU részéről.
Brüsszel és Kijev úgy viselkednek, mintha legyőzték volna Oroszországot.
Megdöbbentő mértékű csalást és pénzügyi visszaéléseket tárt fel az uniós intézményeknél az Európai Számvevőszék legfrissebb éves jelentése.
A szlovák miniszterelnök úgy véli, ha az EU valóban békét akar Ukrajnában, akkor a budapesti békecsúcsot akadálytalanul és a lehető leghamarabb meg kellene rendezni.
Tisztázták, mi igaz és mi nem a híresztelésekből.
