Az európai gazdák elégedetlensége soha nem látott méreteket öltött, miután az uniós agrárpolitika átalakítására vonatkozó tervek alapjaiban rengetnék meg az ágazatot. A visegrádi országok agrárminiszterei Brüsszelben egyeztettek, mert szerintük az eddigi döntések a termelők megélhetését és az élelmezésbiztonságot is veszélybe sodorják.
A visegrádi négyek agrárminiszterei egységes állásponttal érkeztek Brüsszelbe azt követően, hogy december közepén az elmúlt harminc év legnagyobb gazdatüntetése zajlott le az uniós fővárosban. A tiltakozások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy az Európai Bizottság a következő, 2028 és 2035 közötti költségvetési ciklusban jelentősen csökkentené az agrártámogatásokat, és megszüntetné az önálló Közös Agrárpolitikát mint elkülönített támogatási rendszert.
Nagy István agrárminiszter Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott:
Csatasorban a visegrádi négyek agrárminiszterei Brüsszelben. Együtt erősek vagyunk. Közösen védjük meg a gazdák érdekeit.
A tárcavezető szerint a közös fellépés azért elengedhetetlen, mert a gazdák aggályai jogosak, és az Európai Bizottság által kezdeményezett politikai egyeztetésen is ezeket az érdekeket kell képviselni.
Ezt is ajánljuk a témában
A demonstrálók szeretnének minél közelebb jutni az Európai Tanács ülésének épületéhez, ezzel is nagyobb nyomást gyakorolva a politikusokra.
A gazdák tiltakozása mögött több, egymással összefüggő uniós döntés áll. A tervek szerint Brüsszel nemcsak csökkentené az agrártámogatások összegét – akár húszszázalékos visszavágással –, hanem az önálló KAP megszüntetésével a forrásokat egy közös pénzügyi alapba terelné.
Ez azt jelentené, hogy a tagállamok saját hatáskörben dönthetnének arról, mennyi jut a gazdáknak, ami a belső piac súlyos torzulásához vezethetne.
A helyzetet tovább súlyosbítják az Európai Unió által kötött vagy tervezett kereskedelmi megállapodások. A termelők határozottan ellenzik
Ezek a megállapodások lehetővé tennék, hogy vámmentesen vagy kedvezményes feltételekkel érkezzenek az uniós piacra olyan mezőgazdasági termékek, amelyek előállítása nem felel meg az európai állatjóléti és növényegészségügyi előírásoknak.
Ezt is ajánljuk a témában
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
Nagy István a Facebook-videójában világosan fogalmazott:
A gazdáknak igaza van, hiszen Brüsszel eddigi intézkedései jelentős versenyhátrányt okoztak és jövőjüket, illetve megélhetésüket is veszélyeztetik.
Hangsúlyozta, hogy a Brüsszel és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás, az agrártámogatások tervezett csökkentése, valamint az EU–Mercosur egyezmény együtt
az európai agrárium kivégzését jelentheti.
A tiltakozások erejét jól mutatja, hogy Brüsszelben több mint tízezer gazdálkodó vonult utcára, traktorok százai lepték el az uniós negyedet, a rendőrök pedig könnygázt is bevetettek a demonstrálókkal szemben. A megmozdulások célja az volt, hogy a gazdák közvetlen nyomást gyakoroljanak az Európai Tanács ülésére érkező politikusokra.
A magyar álláspont szerint különösen aggályos, hogy Brüsszel politikai feltételekhez kötné a közös agrárpolitikai források kifizetését. Nagy István ezzel kapcsolatban egyértelművé tette:
Elfogadhatatlan, hogy a közös agrárpolitikai források kifizetése a mezőgazdaságtól független, vélt vagy valós politikai elvárásokhoz legyen kötve.
Hozzátette:
Az élelmezésbiztonságot nem lehet a mindennapi politikai játszmák részévé tenni.
A visegrádi országok szerint nem fogadható el az sem, hogy a gazdáknak járó pénzeket elvonják, majd más célokra fordítsák. A miniszter hangsúlyozta, meg kell őrizni a jelenlegi uniós agrártámogatási rendszert, és nem szabad engedni, hogy a termelők forrásait más politikai prioritásokra csoportosítsák át. A termelők érdekvédelmi szervezetei egyértelművé tették, nem fogadják el a KAP megszüntetését, elutasítják a hátrányos kereskedelmi megállapodásokat, és elegük van az egyre növekvő bürokráciából.
Mindez komoly nyomás alá helyezi az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, miközben a tagállamok agrárminiszterei – köztük a visegrádi országok képviselői – nyíltan a gazdák oldalára álltak.
Nagy István szerint csak egy elkülönített költségvetéssel rendelkező, két pillérre épülő közös agrárpolitika képes hosszú távon megőrizni a gazdálkodók versenyképességét és biztosítani Európa élelmezésbiztonságát.
Nyitókép: Facebook / Nagy István
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
Ursula von der Leyen üzletet csinál az ukrajnai háborúból és még csak nem is fedi fel az európai adófizetői pénzen tárgyalt fegyverkezési törekvéseinek részleteit. Pfizergate 2.0.
Megkapta a magáét az Európai Bizottság elnöke.
A brüsszeli út Ukrajnának adott és szétlopott uniós milliárdokkal, migrációs paktummal, és az új magyar szatellit párttal van kikövezve a kormányfő szerint.
A miniszterelnök emlékeztetett, Brüsszel ezért akarta minden áron einstandolni a befagyasztott orosz vagyont.
Donald Tusk pedig csak lapít.
A szlovák fél úgy fogalmazott, „teljes mértékben tiszteletben tartják” Magyarország miniszterelnöke főtanácsadójának eljárását, aki az Európai Bizottsághoz fordult kivizsgálásért.
Az AfD-nek minden eddiginél komolyabb politikai szerep juthat.
A Maxima-interjú egyik legerősebb gondolata az volt, amikor Benjamin Netanjahu a jelenlegi globális kihívásokat nem egyszerű politikai vitaként, hanem civilizációs küzdelemként írta le.
