Buszos tömegszerencsétlenség történt Szolnokon: huszonhárom ember sérült meg

A rendőrség tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt nyomozást indított.

A Totalcar összeállításából kiderült, hogy a legtöbb tragédia a vasúti átjáróknál történt. A balesetek elítéltjei között volt buszvezető, mozdonyvezető és bakter is.
A Mandiner is beszámolt arról, hogy egy helyi járatú autóbusz hajtott a szolnoki Varga Katalin Gimnázium falának szerda reggel, kevéssel 8 óra előtt. A busz az iskola azon részének csapódott, ahol épp nem tartottak órát,
így az épület kiürítésére nem volt szükség, a megsérült helyiséget viszont lezárták.
A balesetben egy gyalogos és több utas megsérült.
A mentők összesen huszonhárom embert – tizenkilenc felnőttet és négy gyermeket – szállítottak kórházba, köztük egy idős nőt súlyosabb, fej- és gerinctáji sérülésekkel, de eszméleténél volt.
A sérültek többsége könnyebb zúzódásokat szenvedett, csonttörés lehetősége is felmerült, de életmentő beavatkozásra nem volt szükség – közölte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
A mentésben számos mentőautó, két mentőhelikopter, a szolnoki hivatásos tűzoltók, valamint a katasztrófavédelem és más társhatóságok is részt vettek. A tűzoltók áramtalanították a buszt és eltávolították a kidőlt fát is.
Ezt is ajánljuk a témában
A rendőrség tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt nyomozást indított.
A történtekre Lázár János építési és közlekedési miniszter is reagált közösségi oldalán. Mint írta,
a szerda reggeli szolnoki buszbalesetet a jelenlegi vizsgálatok szerint nem műszaki hiba, hanem a járművezető rosszulléte, pillanatnyi eszméletvesztése okozta.
A tárcavezető hangsúlyozta, minden ezzel ellentétes feltételezés megalapozatlan vagy politikai indíttatású.
Lázár János bejegyzésében közölte, bár a felelősség kérdése még nem zárult le, már délelőtt utasította a MÁV-csoportot, hogy méltányossági alapon fájdalomdíjat fizessen az érintetteknek. A balesetben megsérült utasokat arra kérte, hogy vegyék fel a kapcsolatot a vasúttársaság illetékeseivel.
2025 folyamán már korábban is történt pár nagyobb buszbaleset. Július 5-én, vasárnap a szerbiai Szabadka közelében, a magyar-szerb határ térségében. Egy 82 utast szállító turistabusz – fedélzetén kaposvári diákokkal – összeütközött egy teherautó pótkocsijával. A buszbalesetben a baon.hu beszámolója szerint nyolcan megsérültek, köztük magyar diákok is.
Ugyancsak július 5-én hajnalban Kunszentmárton és Tiszaföldvár között szenvedett súlyos balesetet egy ukrán rendszámú turistabusz, amelyen összesen 77 utas tartózkodott. A jármű eddig tisztázatlan okból felborult. A helyszínre 13 mentőegységet riasztottak, és több kórház is részt vett a sérültek fogadásában, köztük a kecskeméti is – írta a Bács-Kiskun Vármegyei hírportál.
Azonban a hazai buszos közlekedés krónikájában ennnél szomorúbb események is fellelhetők. A Totalcar portál pár éve arra vállalkozott, hogy összegyűjtse a legmegrázóbb baleseteket, melyek jellemzően több ember életét is követelték. Összeállításukban kiemelték, hogy
a tragédiák zöme vasúti átjáróknál történt.
Eek az esetek hívták fel arra a figyelmet, hogy ezeket az átjárókat fokozottan szükséges biztosítani. A balesetek elítéltjei között volt buszvezető, mozdonyvezető és bakter is.
1992. január 7-én a Hatvani Volán Gyöngyös-Hatvan között közlekedő Ikarus 266-os autóbusza a köd miatti rossz látási viszonyok között és a letaposott, lefagyott hó miatt a Miskolc-Hatvan vasútvonal Atkár és Hort-Csány közötti vasúti átjárójába csúszott. A sofőr megpróbált kitolatni a vasúti sínekről, azonban épp akkor érkezett Vámosgyörk felől egy tehervonat, amely elgázolta az Ikarust. A tehervonat szétszakította az autóbuszt.
A cukorrépával megpakolt tehervonat első kocsija kisiklott, és keresztbe fordult a pályán. Négy perccel a busz elütése után, szemből érkezett a Sopron-Miskolc gyorsvonat, amely 118 km/h sebességgel belerohant a keresztbe fordult teherkocsiba és több kocsival kisiklott, az ütközéstől az oldalára borult a tehervonat V43-as mozdonya, amelynek kerekei kiszakították a gyorsvonat több kocsijának oldalát.
A balesetben hatan meghaltak és tizenegyen megsérültek, ők mindannyian a buszon utaztak.
A tragédiában úgymond az volt a „szerencse”, hogy a gyorsvonat kocsijainak utasfolyosóin épp nem tartózkodott utas, és a két vonaton senki sem sérült meg.
A tragédiában az autóbusz vezetője is elhunyt, így a bíróság nem tudott kit felelősségre vonni.
1993 február 12-én történt az eddigi legnagyobb közfelháborodást keltő tragédia, amelyben kisgyermekek voltak az áldozatok. A Gemenc Volán Ikarus 266-os iskolabusza, a szokásos módon, Pörbölyről szállította a kisiskolásokat a közeli bátaszéki általános iskolába. A járművön, az influenzajárvány miatt a megszokott 60 helyett 29 kisgyerek utazott.
Időközben a Bátaszékről Kiskunhalasra igyekvő személyvonat csaknem húsz perces késésben volt, így a mozdonyvezető a majdnem legnagyobb megengedett sebességgel (78 km/h) haladt a pályán, még akkor is, amikor az immár két hete nem működő alsónyéki útátjáró fénysorompójához értek. Pedig ott a rendelkezések szerint mindössze 15 km/h lehetett volna a legnagyobb sebességük. Így ütötték el az épp áthaladó kisiskolásokat szállító Ikarus buszt.
Az ütközés ereje olyan nagy volt, hogy a busz kettészakadt és a MÁV MDmot-jában is többmilliós kár keletkezett.
A katasztrófában a buszvezetőn kívül 11 kisgyermek lelte halálát.
Az utólag derüt ki, hogy alsónyéki útátjárónál ellopták a működést biztosító akkumulátorokat, amelyek a személyautókba is passzoltak.
A Tolna megyei Bíróság – a kórházban elhunyt Sz. János autóbuszvezető felelősségének rögzítése mellett – bűnösnek mondta ki a mozdony vezetőjét, és két évi fogházbüntetésre ítélte, mivel az előírt 15 km/h helyett 78 km/h-val haladt.
Az ügyész azonban súlyosbításért fellebbezett, így az ítéletet három évre növelték.
Ez volt az első eset, amikor vasúti átjáróban közúti járművel ütközést követően mozdonyvezetőt letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak.
Az esetet követő társadalmi felháborodás nyomán Pörbölyön általános iskolát és építettek. A MÁV pedig megkezdte a fénysorompók korszerűsítését és újabb, nagy volumenű fény- és félsorompó telepítést kezdtek meg, emellett a MÁV a balesetet követően már csak olyan akkumulátorokat szerzett be, amelyek csak a fénysorompókkal kompatibilisek.
1996. február 26-án a Kapos Volán Ikarus 415-ös típusú autóbusza Kutas belterületén lévő vasúti útátjáróban összeütközött a Kaposvárról Gyékényesre tartó gyorstehervonattal.
Az összeroncsolódott autóbuszt a vonat több száz méteren tolta maga előtt.
Az ütközés után nem sokkal az autóbusz roncsa kigyulladt, majd a lángok átterjedtek a MÁV V43-as mozdonyára is. A katasztrófában 12 utas és a busz vezetője is elhunyt.
A tragédiát az okozta, hogy a sorompókezelő túl későn szerette volna lezárni a kézi működtetésű sorompót. A kutasi vasúti tömegszerencsétlenség okozásával vádolt sorompókezelőt öt év fogházban letöltendő büntetésre ítélték.
Az elmúlt évek egyik legszívszaggatóbb tragédiája a budapesti Szinyei Merse Pál gimnázium tanulóinak balesete volt. A diákok egy franciaországi sítáborból tartottak hazafelé, amikor az olaszországi A4-es autópályán a Pizolit Busz Kft., Setra S317 GT-HD típusú autóbusza a szalagkorlátnak, majd egy felüljáró hídpillérének ütközött. Ezután a balesetet szenvedett jármű kigyulladt, és néhány perc alatt teljesen kiégett.
A balesetben 18-an haltak meg, 13-an pedig megsérültek.
A buszsofőr büntetőperét tárgyaló olasz bíróság 2020. augusztusi indoklása szerint a katasztrófát a vezető hosszú ideje fennálló alvászavara okozta, valamint a busz számos átalakítása, például egy plusz üzemanyagtartály beépítése a jármű elejébe, ami miatt közlekedésre alkalmatlan volt. A balesetben elhunyt hozzátartozók a évekig pereskedtek a magyar- és az olasz állammal, valamint az autóbusz üzemeltetőjével is – írta a portál.
Nyitókép: MTI
Ezt is ajánljuk a témában
Orvosi vizsgálatok alapján 18 könnyebb és 5 súlyosabb sérültje van a balesetnek.
Ezt is ajánljuk a témában
A veronai bíróság által tavaly tizenkét év börtönre ítélt V. János elleni eljárás előreláthatólag októberben kezdődik Velencében. Az áldozatok hozzátartozói – akik ugyanúgy részt akarnak venni a tárgyalásokon – remélik, hogy gyorsan ítéletet hoznak majd a férfi ellen, akinek legfőbb védekezése az volt, hogy nem is ő vezette a 2017 januárjában az olasz autópályán betonpillérnek ütköző, majd kigyulladó autóbuszt. A tragédiában tizenheten vesztették életüket.