Budapest, a büszkeségünk – csodálatos könyv jelent meg, ezt mindenkinek látnia kell!

December elején mutatták be a Budapest – Amire büszkék vagyunk című kötetet, amelynek szerzői Hegedűs Zoltán, Petri Lukács Ádám és Sal Endre, a fényképeket pedig Földházi Árpád, a Mandiner fotórovatának Magyar Sajtófotó-díjas vezetője, a Magyar Krónika főmunkatársa készítette.

A Hitel Kiadó gondozásában, a BP Városfejlesztési Műhely Nonprofit Kft. szakmai közreműködésével megjelenő kötetben több mint háromszáz felvétel és leírás mesél arról, mi történt az utóbbi évtizedekben fővárosunkban. A könyvben megszólalnak olyan ismert személyek is, akik részt vettek a város megújításában, vagy napi használóként élvezhetik a fejlesztéseket. Közöttük van Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongora­művész, valamint Marco Rossi, a labdarúgó-­válogatott szövetségi kapitánya.

„Javára váltak Budapestnek”

A könyv által bemutatott, új és megújult helyek közös jellemzője, hogy megvalósításuk előtt és közben – jellemzően politikai – bírálatok érték őket, ma mégis közkedveltek. „Mindenkinek ajánlom ezt a kötetet, aki érdeklődik a város és fejlődése iránt, azoknak, akik szeretik Budapestet, és azoknak is, akik még jobban meg akarják ismerni. Akik pedig az elejétől fogva ellenezték egyik vagy másik beruházást, beleértve a Liget-­projektet is, szintén arra biztatom, hogy nézzenek bele a könyvbe. Üljenek le egy karosszékbe, ahol senki nem látja őket, lapozzák végig, majd tegyék a szívükre a kezüket, és mondják ki nyugodtan, hogy ezek a fejlesztések végül is mind javára váltak Budapestnek” – fogalmaz a kritikák egyik fő célpontjának számító Liget Budapest program miniszteri biztosa.

Felidézi, hogy a több mint százéves múltra visszatekintő Városligetet mindig is előszeretettel keresték fel a sétálni, pihenni vágyók, és az itt lakók kikapcsolódását szolgálták a kulturális intézmények, illetve a szórakozásra csábító látványosságok is az éttermektől a vurstliig. Mint megjegyzi, a Városliget egy kincs, ám idővel egyre rosszabb állapotba került. A tizenöt éve elkezdett megújítását érő bírálatok kapcsán kijelenti: 
„A projekt radikális, politikailag motivált ellenzői szörnyűséges jövőt, ma már nyilvánvaló hazugságokat vizionáltak a Liget tönkretételéről. Ezeknek pont az ellenkezője valósult meg. A felújított régi és az új kulturális intézményeket, sportpályákat, játszótereket, KRESZ-parkot egyaránt nagy örömmel vették és veszik birtokba nap mint nap a megújítás óta már több millióan – függetlenül a politikai meggyőződéstől, a korábbi aggodalmaktól. Mindenki láthatja, hogy a megújított részeken minden tekintetben jobbat és többet nyújtó Liget várja a kikapcsolódni vágyókat.”

Hozzáteszi, 

 hiszen a kulturális tereket és sokrétű kikapcsolódási lehetőségeket gazdagon kínáló Liget unikális helyszín a múzeumaival, sportpályái­val, állatkertjével, fürdőkomplexumával, műjég­pályájával. „Ha elkészül az Új Nemzeti Galéria, és befejeződik a park megújítása, remélem, néhány éven belül, akkor egyértelműen ki­jelenthetjük: Magyarország fővárosában található a kontinens legkomplexebb kulturális és szabadidős negyede” – hangsúlyozza Baán László.

A történelmünket nem tudták lebombázni 

A Szépművészeti Múzeum főigazgatója rámutat, hogy az ország első számú települését egyedi kulturális metropolisszá teszi kétezer évre vissza­nyúló városszövete. Kevéssé ismert tény, hogy Pannonia Inferior provincia központja, Aquincum révén Budapest az egyetlen olyan főváros az Európai Unióban, amelynek a területén római tartományi főváros működött. „A kötet kiválóan rávilágít, hogy a mindenkori modernitásnak a régre visszanyúló gyökerek miatt kifejezetten értőn, óvatosan és tisztelettel kell hozzányúlnia a városhoz” – mondja Baán László.

A miniszteri biztos szerint Budapest éppen attól annyira gyönyörű, mert „főútjának”, a Dunának két oldalán számos korstílus építészete szövődik egymásba. Megjegyzi, a második világháború alatt elszenvedett szörnyű veszteségeket azonban csak részben sikerült helyrehozni. „A lengyelek Varsó porig rombolt történeti belvárosát a háború után visszaépítették – náluk nem volt kérdés, hogy nem hagyják veszni, nem engedik elvenni a történelmüket megtestesítő városmagot. Nálunk csak részben érvényesült ez a szemlélet, és nemegyszer felemás módon, különösképpen a Vár tekintetében. Ott az utóbbi években ezt az adósságot törlesztettük.” Hozzáteszi, hogy mű­emlékileg hitelesen, mai tartalommal épült vissza a Várnegyed számos fontos épülete, s bár előzetesen politikailag gerjesztett vita zajlott, az az épületek elkészülte óta megszűnt. „Az emberek örülnek e pompás épületek s általuk a történelmünk elveszettnek hitt részei visszaszerzésének. Akkor is, ha erre csak a lengyelek után hetven évvel került sor” – fogalmaz.

A titok: mindig legyen ott a fényképezőgép

Baán László szerint a könyv azt is megmutatja, hogy miként szabad és érdemes kortárs módon új elemekkel kiegészíteni a város történeti szövetét. „Példákat mutat be az alapos műemléki felkészültséggel és gondossággal végrehajtott helyreállításokról, valamint az olyan új fejlesztésekről, mint a kiemelkedő nemzetközi elismertségű Magyar Zene Háza és Néprajzi Múzeum. Ezt a szellemiséget érzékletessé teszik Földházi Árpád fotói, aki maga is szerelmese Budapestnek, és nem csupán a kötet kedvéért fotózta le az épületeket. 

– ismerteti.

A Mandiner fotóriportere a Néprajzi Múzeumban tartott könyvbemutatón arra a kérdésre, hogy milyen módszerrel sikerült hatásos felvételeket készítenie a kötetben szereplő épületektől, úgy felelt, hogy „a titok: mindig legyen nálam fényképezőgép”. Amikor járja a várost, és felfigyel egy jó pillanatra, szép fényjátékra, azonnal előveszi a kamerát. Így sem mindig egyszerű rögzíteni a pillanatot. Megesett, hogy vezetés közben annyira megfogta a kiadós esőzés után előbújó napsugarak látványa, hogy félrehúzódott az Erzsébet hídon, és fotózott. Akkor készült az egyik kedvence az albumba bekerülő képek közül.

Röviden megjegyzem

A nyitóképen: Több mint háromszáz fotó mesél arról, ami az utóbbi évtizedekben a fővárosunkban történt
Fotó: Földházi Árpád