Másodfokon a vád szerint a veronai busztragédiát okozó sofőr pere

Szomorú aktualitást adott a két hete az M7-es autópályán bekövetkezett, immár kilenc halálos áldozatot követelő buszbaleset a három és fél évvel ezelőtti veronai tragédiának, amelyben tizenhét, többségében gimnazista fiatal – a Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai – vesztette életét. A két baleset körülményei több ponton is hasonlóságot mutatnak; mindkét jármű autópályán, éjjel, illetve a hajnali órákban, tisztázatlan körülmények között sodródott le az útról, és ütközött betontpillérnek.

A veronai szerencsétlenség 2017 január 20-án történt az olasz A4-es autópálya Verona és Velence közötti szakaszán. A busz, amelyen a két sofőrrel együtt összesen 56-an utaztak, a gimnázium által szervezett franciaországi sítáborból tartott hazafelé. Az ütközés során a jobb oldalon elhelyezett benzintank súlyosan roncsolódott, a benne lévő nagy mennyiségű gázolaj pedig az utastérbe jutott, majd meggyulladt, lángba borítva az egész buszt. A tragédiában tizenheten vesztették életüket.

A később nyilvánosságra került baleseti jegyzőkönyv szerint a járművet 2003-ban 53 üléssel helyezték forgalomba, ám a karosszériát átalakítva később 58 ülésessé alakították. Emellett pótüzemanyag-tartályt is beszereltek, amelyre azonban nem volt engedélye a busz üzemeltetőjének. A Pizolit Személyszállító Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor cáfolta ezeket a megállapításokat.

Időközben egy másik, megdöbbentő tényre is fény derült:

Betegsége ellenére azonban egészségügyileg alkalmasnak nyilvánították.

A kiszabható legsúlyosabb büntetés

A veronai tragédia ügyében Olaszországban és itthon is nyomozás indult, de a hazai eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették. Az olasz hatóságok által folytatott vizsgálat azonban vádemeléssel zárult.

A veronai államügyész 2018 májusában összesen hat személlyel szemben emelt vádat, a magyar sofőr V. János mellett további öt, az autópálya építésében és üzemeltetésében érintett olasz mérnök ellen.

Az eljárás 2018 őszén kezdődött, a hozzátartozók minden tárgyaláson ott voltak. Nem úgy a vádlott V. János, aki a tragédia óta bujkál a nyilvánosság elől. Az olasz törvények nem írják elő, hogy részt kellene vennie a bírósági eljárásban, így a tárgyalásokon csak az ügyvédei voltak jelen. Bár a szülők többször megpróbáltak kapcsolatba lépni vele, nem jártak sikerrel. A sofőr mindössze egy részvétnyilvánító levelet küldött a gimnáziumnak másfél évvel a baleset után.

Az elhúzódó eljárásban, amelyet a pandémia is hátráltatott, végül 2020 júniusában hirdettek első fokú ítéletet. Az ügyész 18 év börtönt kért V. Jánosra, ám mivel a sofőr rövidített eljárást kért, ezért a bíróságnak csökkentenie kellett a büntetés felső határát. A férfi azonban így is a maximálisan kiszabható büntetést, 12 évet kapta első fokon, amely ellen azonban fellebbezést nyújtott be. A bíróság kimondta, hogy V. János súlyos alvászavara közrejátszott a tragédiában.

A mérnökök elleni per még mindig csak az első foknál tart, az eljárás ezen része szintén ősszel, tanúmeghallgatásokkal folytatódik. 

Az áldozatok hozzátartozóitól kapott információink szerint a másodfokú eljárás októberben, immár nem Veronában, hanem Velencében kezdődik majd. Szendrei Endre – aki az unokahúgát vesztette el a balesetben – a Mandinernek elmondta: egyelőre csak találgatni tudják, mi áll V. János fellebbezésében, mert ennek tartalmát az olasz jogrend miatt csak a tárgyalás előtt legkésőbb egy hónappal ismerhetik meg. Ezzel együtt úgy tudják, hogy terjedelmes, több mint száz oldalas beadványról van szó.

Szendrei Endre emlékeztetett: a vádlotti védekezés leghangsúlyosabb eleme volt, hogy nem is V. János, hanem a katasztrófában szintén életét vesztő K. Zoltán vezette a járművet a tragédia idején. Ezzel kapcsolatban sok téves információ jelent meg a nyilvánosságban, de az olasz rendőrség a kezdetektől teljes mértékben tisztában volt vele, hogy ki vezette a buszt – szögezte le Szendrei Endre.

Nem a bosszú a céljuk 

A másodfokú eljárással kapcsolatban elmondta: még itt is van a lehetőség arra, hogy az ügyészség és a vádlotti oldal egyezséget kössön. Mivel súlyosbítás nem lehetséges, nyilván az áldozatok hozzátartozói azt szeretnék, hogy helyben hagyják az első fokú ítéletet. Az olasz ügyvédek szerint egyébként kizárt, hogy másodfokon esetleg felmentsék a sofőrt – tette hozzá.

„Mi nem bosszúra szomjazunk. Ennek az ítéletnek azért kell súlyosnak lennie, hogy tudatosítsa mindenkiben, aki ilyen utak szervezésében, kivitelezésében részt vesz, hogy ez nem játék” – fogalmazott Szendrei Endre. Hozzátette, egy ilyen ítélet reményei szerint elindít egy folyamatot, amelynek eredményeképpen mindenki körültekintőbb lesz a jövőben, sőt, akár a jogszabályi háttér is változhat. Például kötelezővé tehetik a buszokon  a sávelhagyásra figyelmeztető rendszert, vagy szigoríthatják az alkalmassági vizsgálatot.

Szendrei Endre azt is jelezte, hogy az első fokú döntés alapján több eljárás megindítását tervezik a jövőben Magyarországon is, hiszen a bíró kimondta, hogy mindenkit bűnösnek tart, aki érintett a baleset bekövetkeztében. Azt szeretnék elérni, hogy minden ilyen személyt felelősségre vonjanak – ezt már Márton László, a legfiatalabb áldozat, a mindössze 14 éves Márton Márk édesapja mondja. Ő és a többiek is abban bíznak, hogy a másodfokú eljárás sokkal rövidebb lesz, és legalább a sofőr elleni per lezárulhat. Szerinte V. János fellebbezése csak az időhúzást szolgálja, és el sem tudja képzelni, hogy milyen új érvvel tudna előállni.

Márton László elmondta, ugyanúgy részt akarnak venni a másodfokú tárgyaláson, ahogy az első fokú eljárást is végigkövették. A szülők, hozzátartozók a mai napig tartják a kapcsolatot, hiszen, mint fogalmazott, „összekötötte őket a sors”. Az első fokú ítélet kapcsán azt mondta: bár a sofőr felelősségét kimondták, a tizenkét év semmi ahhoz képest, hogy őket a tragédia életfogytiglani fájdalomra ítélte. Méghozzá ártatlanul.