Megdöbbentő: több mint 18 ezer gyermekeltűnést jelentettek tavaly

A Kék-vonal egy semmit nem csináló alapítvány Borbála vezetésével. A gyámhivatalokban és családsegítökben senkik dolgoznak

Megdöbbentő: több mint 18 ezer gyermekeltűnést jelentettek tavaly Az előző évkehez képest enyhe emelkedést mutat a gyermekeltűnések, pontosabban az eltűnések miatt elrendelt rendőrségi körözések száma – tudatta kérdésünkre az Országos A nyilvántartási rendszer adatai alapján ------------------------------ 1. Nem döbben, az ö magyarlosza, hanem debben, dábben, dobban, hisz ez egy magyar hang, vagyis germán. 2.Nem több. Az ö magyarlosz, u-val van, és így dubb. A stuma a du magyarul, és az ö magyarlosz: du gyök: duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni 3.Szülő?Nő?.Gyerek az, nem gyermek. Az etimológiája bizonylosz. Most eredne az indogermán ei-ie stumától is, ahogy jár, vagy gyer. Ettől van a jérce hang is. De így nem ősmagyar. Eredne a ku stumától is, ahogy kureka, germán krek, kerék, kerek hangok is. Az angol child ettől a stumától ered. DE nehezen rakni van, így inkább ona vagy barna, baranava, vagy ona barna, baranava magyarosabb. Na most a bír stuma: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. De most flektálva: Baro, vagy barus, így hímnemű kell hogy váljon, ena baruz, a bírtól. Barana: bír flektálva és ana, a va, indogermán au-s és va függő, neutrum , így lesz ona, vagyis ona barna. A na-ne itt olyan,a hogy a va-vá(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarinnen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) Dehát az ana(rekkem, hogy az ana, az e rekkja, az er) is bírja a barnát, de az ana, az anya is bírva vahn, bírja a rekkő, az ina vagy ena, így volna kétszeresen, vagyis barnava, nem flektáltva bírnava. Ena baro, baruz, barus bírja a barnát, de az ana, anya egy barma, barmány, ez itt nőnemű, hisz ja kausatív-presenz-possesív-os az ige,a mányni. őnem: ana, vagy na, ahogy annan hímnem: ena, ne ennan, innen, ina neutrum: ona onnan, Az anya hang így a rekkő névmás volna, germán ana, ettől nazálisan az anya, de az árjának innen is van nazálisan, az rekkja azt, hogy az antsó(an-to-s) vagy a másik,ander. Az anya így egy rekkő névantsótól ered, ahogy ana, hisz a baro, ahé bírja az ana-t, a perspektíva. Az atya helyett raktább hang volna az ina, vagy ena, ahogy a német ihn. Így problémás az atya hang, hogy talán át-to? Hisz az árjainnen anya is. Dehát a-s nem duad vanni az atya, stak az e-i-s. A grammatikai nemek így innent erednek, az e bíró, és annak függnek azok ana-k vagy ona-k rakódnak, hisz mondjuk a Hippe, magyarlosza kopja függ, hisz szab-ja, a ja a kausatív-presenz és possesívval. Így a szül hang helyett is,annak bizonylvész az etimológiája, igen duad vanni az árja sujati, raktább a hébírong, nem hord, hisz az örmény, nem kihord. Az Elter magyarul így béresje, ahogy a gót bérusja, a ja itt kausatív-present-possesív, így nőnemű. A nő az ana, az anya nazálisan, de ez egy barma is, ahé bírong bírdát, vagyis bért, a bér a barna flektáva, de baranava is. 4.Nem el, a dungely rekkint nem el volna, hanem al, de így anto, s nem tűn, hanem boljad vagy vész:antoboljad, antovész. A tűn hang igenstak neoillogizmus volna, a tű hangotól. Nem hinném hogy dolga volna az indogermán dei stumával, sokkal inkább a tű-vel. A tű etimológiája bizonylosza, de igen magyarvésza, hisz vagy a sti stuma, ahogy stákány, stikó, stiki, vagyis csiki stumától, vagy a steu stumától ered, ahogy volna tő, tönk, stunk, csonk. De a t-nek d-vé kellett volna így válnija. Na ettől a tű hangtól a tűn ana-presenzvel tűn, ahogy a tű. A tűz hang is bizonylosz hang. Nem fingár az bizta, hisz a magyar nyelv indogermán és gemrán nyelv. Indogermántól is volna itt úgy 3 vagy 4 ilyen hang a Feuerra. De inkább neoillogizmus volna, ahogy a Nap tűz...Ha ez így van, úgy az neoillogizmus az indogermánt héderengetaja(szorít). De így inkább a bol stumától: boljad, bolog, boljog, bolonk... Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a vahn tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel lehet ahogy enett Kopf is, hisz az e van, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. A veszély helyett raktábban rakódna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá lesz az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú. 5.Képest? Magyarul verhalten nakrekkni vagy arányelni. Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota. Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered. A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon. Vagyis: rekkni nak rekkni ra rekkné thé De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem. Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár. 6. Nem hoz, ez itt nem Örményia, hanem nak-nek, indogermán enek-anak. 7..Emelkedik? Az emel em stumától ered, ahogy a latinnak innen is ott van: De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó m-vel egy, úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. De van itt egy raktábban rakni vanó hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er gyököt nagyon jól rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Sokkal raktábban rakni van az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell übersetzen, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar. 8.Miért?Ért? Miatt? Stak er és ár stuma van, az ér dekandencia. Miatt?Ez itt nem Kurdisztán!A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De a mi se magyar, az ér dekadens, fiatal formája az er-árnak, így ezeket a libcsizmusokat dúrgerni kell. Zielsetzung nem duad vanni a magyarnak innen, a magyar nyelv nem oly nyelv, nem libcsi. A magyar az akar, az ekon nyelvje, így a tevés instinktív, null Zielsetzung. 9.Olyan hang, hogy rendel nem van. A rend hang a ra és re stumától ered, a red nazális formája, itt nem ana-val. De logikusan a ranni igétől is rakódna vanni. A rend-től ja kausatív-presenzvel rakód rengyni ige, ettől rakód a rengyó,a Befehl, ez racionális, rekkje, hogy A-ra ranakered a B, és így a rengyár a Befehlshaber. 10.Tud? A kúrománytól a hang pejoratívvá vált, így ha können, vagyis inkább mögen: Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota. A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. De ha úgymond wissen, stak úgymond, hisz a wiss az ész, az empíria, nem a ráció, a germanizmus, a magyarizmus: Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 11.Ország? Nem rakem a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra van. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. Én egy országtagadó vagyem, az egy habubsd persóna, newyorki cég. 12.Ad? Ez a hang az indogermán ad stuma volna. De a legraktább ehelyett a rejni hang:re-rej-rejk-rejm-rejt. A ra és re stumától rakód ja kausatívval a rejni ige, ahogy árja raja is, és más. A magyarnak regerda és rejku van, így a raktány(rektion) a rejni ige. 13.Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.

Jámbor zsidó mozgalma várja őket.. egy kis házimozira

Nemzetközi libsi gyerekkereskedelem áldozatai.