„Történelmi jogi aktus” – írta Didier Reynders uniós biztos a Benes-dekrétumokról

2022. július 12. 20:44

Az 1945-ös rendeletekre hivatkozva még ma is vesznek el földeket magyaroktól Szlovákiában, de Reynders szerint nincs joghatásuk.

2022. július 12. 20:44
null

Az Európai Bizottság szerint a Beneš-dekrétumok történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba. Ezt a brüsszeli testület a Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke által március elején küldött írásbeli kérdésére adott múlt heti válaszában írta le, amely a szokásos válaszadási határidőt jóval túllépve érkezett – írja a ma7.sk, amely részleteket közöl az EP-képviselő szerkesztőséghez eljuttatott írásából.

Vincze a közelmúltbeli szlovákiai kárpótlási ügyek kapcsán arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogyan maradhatott érvényben és hogyan alkalmazható a szlovák jogrendben még ma is a faji alapon diszkrimináló dekrétumok egy része. Didier Reynders igazságügyi biztos válaszában leírta, hogy

„a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 104/1945. sz. Határozata (...)a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktus.”

Az RMDSZ-es politikus szerint felháborító, hogy a válaszadást megelőző hónapokban a Bizottság láthatóan arra sem vette a fáradtságot, hogy pontosan utánanézzen a felvetett problémának, és érdemben vizsgálja a helyzetet.

Vincze szerint az EB egyszerűen kivette a fiókból a már másfél évtizede berögzült válaszszövegét és továbbküldte azt.

„Míg más diszkriminációt és kisebbségi kérdéseket érintő ügyekben a Bizottságnak akár egy sajtóhír is elegendő arra, hogy az uniós jog sértését feltételezze, ha évtizedes, őshonos kisebbségi közösségek egészét megbélyegző európai szégyenfoltról van szó, csak annyit tud mondani, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az ügy nem kapcsolódik az uniós joghoz.” A képviselő emlékeztetett arra, hogy szakértők többször rámutattak: az ingatlanpiaci jogügyletek, illetve kárpótlások az uniós tőke szabad mozgásának témájához tartoznak, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem érintik az uniós belső piacot” – szögezte le sajtünyilatkozatában Vincze Lóránt.

Az RMDSZ képviselője úgy döntött, a kérdést nem hagyja annyiban, és addig tér vissza rá, amíg színt nem vall az Európai Bizottság a Beneš-dekrétumok ügyében,

amely a Felvidéken még ma is fájdalmas és fontos kérdés. 

Ha bővebben is kíváncsi az ügyre, itt találja az EP-képviselő kérdését, itt pedig a választ.

Mik azok a Benes-dekrétumok? 
Edvard Benes csehszlovák elnök 143 rendeletét nevezik ezen a gyűjtőnéven.  Beneš rendelkezései elsősorban a németeket sújtották, azonban a magyarokról sem feledkezett meg. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körülbelül 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek tekintett etnikumot. 

Ezek közül valószínűleg Beneš 1945. augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet – híven a kassai programban megfogalmazottakhoz – automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta.

A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.

A rendeletekre – melyek összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával – még ma is hivatkoznak.

Edvard Benes csehszlovák elnök 143 rendeletét nevezik ezen a gyűjtőnéven.  Beneš rendelkezései elsősorban a németeket sújtották, azonban a magyarokról sem feledkezett meg. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körülbelül 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek tekintett etnikumot.  Ezek közül valószínűleg Beneš 1945. augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet – híven a kassai programban megfogalmazottakhoz – automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek. A rendeletekre – melyek összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával –

Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand 

Összesen 146 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Langyos hurkazsír
2022. július 13. 14:30
Akit érdekel szlovákia történelme annak sms-ben átküldhetem.
Ugo Gueremi
2022. július 13. 09:58
Hitelre van szüksége az adósságok rendezéséhez, a számlák kifizetéséhez vagy egy szép vállalkozás elindításához? magánszemélyek közötti pénzkölcsönre volt szüksége, hogy végre megbirkózzon a pénzügyi nehézségeivel kilábal a bankok által okozott zsákutcából, a hitelkérelmeinek elutasítása miatt. Az alábbi területeken tudunk segíteni: Pénzügyi Lakáshitel Beruházási hitel Konszolidációs adósság Felvehető hitel határa Második jelzálog Hitelkiváltás Személyi kölcsön Email: [email protected] WhatsApp +49 174 6264893
Reszelő Aladár
2022. július 13. 09:21
Lássunk tisztán, a jogállamisági humbug a közép-európai tagállamok ellen jött létre, mert a magországok akkor is kikezdhetetlenek ebben a tekintetben, ha éles lőszerrel lövik halomra egy demonstráció részvevőit. Mindegyik tagállammal szemben lehetne találni valami mélyen elbújtatott szarságot a nemzeti jogban, vagy valamely eljárásban, berögzült gyakorlatban. Ezeket lehet zsarolásra használni. Ezek olyan dolgok, amelyek egy tagállamban belpolitikai perpatvarokat szoktak okozni és az aktuális koalíció szétrobbanásához, új választásokhoz, a hatalmtól való repüléshez vezetnek. Szlovákia egy fogott állam akár ilyen dolgok miatt is, de mivel jelenleg pontosan azt csinálják, amit elvárnak tőlök (a saját olajembargójukat megszavazták volna), illetve Brüsszelnek nem érdeke egy koalíciós válság (Esetleg Fico visszatér és új erőre kap a V4), ezért simán elnéznek ilyen égbekiáltó emberi jogsértéseket is. Minket zsarolni ilyen okokkal nem tudnak, így a pénzeket tartják vissza, ameddig lehet, hátha elindul valami szétesés nálunk, ennek jele a forint elleni machináció (ami majd jól jön akkor, amikor mégis megérkezik az a néhány milliárd Euro), a tegnapi hídfoglalás vagy Gyurcsány aktuális arcosodása. Annyi a dolgunk, hogy kitartsunk addig, amíg kell. Ha vége lesz a háborúnak és időközben Európa vezetői úgy döntenek, hogy nem óhajtanak egy totális gazdasági-társadalmi válságot (amivel ugyanúgy nem lehet egyetlen ukrán életet sem megmenteni), akkor előbb-utóbb nyugalom lesz. Ebben kell bízni és ezért kell imádkozni.
Bontó Zsuzsanna
2022. július 13. 09:18
Hej didié,didié, nagy szakértő vagy te is,pont olyan,min Szargentini as szony! Üdv Tisó v trisónak .
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!