Az 1945-ös rendeletekre hivatkozva még ma is vesznek el földeket magyaroktól Szlovákiában, de Reynders szerint nincs joghatásuk.
Az Európai Bizottság szerint a Beneš-dekrétumok történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba. Ezt a brüsszeli testület a Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke által március elején küldött írásbeli kérdésére adott múlt heti válaszában írta le, amely a szokásos válaszadási határidőt jóval túllépve érkezett – írja a ma7.sk, amely részleteket közöl az EP-képviselő szerkesztőséghez eljuttatott írásából.
Vincze a közelmúltbeli szlovákiai kárpótlási ügyek kapcsán arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogyan maradhatott érvényben és hogyan alkalmazható a szlovák jogrendben még ma is a faji alapon diszkrimináló dekrétumok egy része. Didier Reynders igazságügyi biztos válaszában leírta, hogy
Az RMDSZ-es politikus szerint felháborító, hogy a válaszadást megelőző hónapokban a Bizottság láthatóan arra sem vette a fáradtságot, hogy pontosan utánanézzen a felvetett problémának, és érdemben vizsgálja a helyzetet.
„Míg más diszkriminációt és kisebbségi kérdéseket érintő ügyekben a Bizottságnak akár egy sajtóhír is elegendő arra, hogy az uniós jog sértését feltételezze, ha évtizedes, őshonos kisebbségi közösségek egészét megbélyegző európai szégyenfoltról van szó, csak annyit tud mondani, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az ügy nem kapcsolódik az uniós joghoz.” A képviselő emlékeztetett arra, hogy szakértők többször rámutattak: az ingatlanpiaci jogügyletek, illetve kárpótlások az uniós tőke szabad mozgásának témájához tartoznak, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem érintik az uniós belső piacot” – szögezte le sajtünyilatkozatában Vincze Lóránt.
Az RMDSZ képviselője úgy döntött, a kérdést nem hagyja annyiban, és addig tér vissza rá, amíg színt nem vall az Európai Bizottság a Beneš-dekrétumok ügyében,
Ha bővebben is kíváncsi az ügyre, itt találja az EP-képviselő kérdését, itt pedig a választ.
Mik azok a Benes-dekrétumok?
Edvard Benes csehszlovák elnök 143 rendeletét nevezik ezen a gyűjtőnéven. Beneš rendelkezései elsősorban a németeket sújtották, azonban a magyarokról sem feledkezett meg. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körülbelül 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek tekintett etnikumot.
Ezek közül valószínűleg Beneš 1945. augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet – híven a kassai programban megfogalmazottakhoz – automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta.
A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.
A rendeletekre – melyek összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával – még ma is hivatkoznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Ennek sokan nem fognak örülni.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Szijjártó Péter határozottan tagadta, hogy Donald Trump bármit is követelt volna Magyarországtól.
Könyörtelen dróntámadást indított az ukrán elnök az éj leple alatt.
Értesült a 444.
