Újabb gimnáziumi rangsorral jelentkezik az MCC és az Oktatási Hivatal – iránytűt kapnak a diákok és a szüleik

Az  MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsora 400 gimnázium teljesítményét vizsgálja átfogó módon, közhiteles adatok felhasználásával, a Mathias Corvinus Collegium és az Oktatási Hivatal együttműködésében. 

Az MCC Tas vezér utcai tudásközpontjában október 22-i sajtótájékoztatójukon az elmúlt 1 év rangsorhoz kapcsolódó szakmai programjairól, valamint a 2026-os MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsor várható fejlesztéseiről számoltak be.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Dugasz János, az Oktatási Hivatal Köznevelési Programok Főosztályának főosztályvezetője, Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója és Wittman Zsolt, az MCC Középiskolai rangsorért és kapcsolatokért felelős vezetője voltak.

Setényi János köszöntőjében emlékeztetett, hogy az  Mathias Corvinus Collegium (MCC) az Oktatási Hivatallal (OH) szoros együttműködésben még februárban a Mandinerben jelentette meg Magyarország minden korábbinál átfogóbb, leginkább az érettségieredményekre és a felsőoktatási felvételik sikerességére, valamint az iskolák tehetséggondozási eredményeire épülő gimnáziumi rangsorát.

Mint elhangzott, azóta járják az országot, és folyamatosan egyeztetnek az oktatási intézmények vezetőivel, akiktől sorra kapják a különböző fejlesztési javaslatokat is.

Ehhez kapcsolódóan Dugasz János elmondta,

Majd ennél a pontnál elárulta, hogy rövidesen ugyancsak a Mandiner egy teljes különszámot szentel majd a 2026-os Országos Gimnáziumi Rangsornak, amely friss adatokkal szolgál majd minden érintettnek és érdeklődőnek. 

Wittman Zsolt ezt követően arra volt kíváncsi, hogy miben hasonlít és tér el más tájékoztatóktól a hamarosan megjelenő rangsor. Erre a főosztályvezető azt felelte, hogy az Oktatási Hivatal midig annál jóval több adatot gyűjt be, mint, amelyekkel a különböző kiadványok dolgoznak.

Ezek a gimnáziumi rangsor fő szempontjai 

Ismertette, hogy a gimnáziumok rangsorolásához 7 szempontot használtak ez alkalommal is:

1. a gimnáziumi tanulók és iskoláik felsőoktatási felvételi eredményei;
2. a tizedik évfolyamos tanulók matematika- és szövegértés-kompetenciamérési eredményeinek átlaga;
3. a gimnáziumi tanulók összes közép- és emelt szintű érettségivizsga-eredményének átlaga;
4. a gimnáziumi emelt szintű érettségi vizsgák számának aránya;
5. a gimnáziumi felvételihez első helyen írt középiskolai központi eredmények;
6. a gimnáziumokba első helyen jelentkezők aránya;
7. a gimnáziumokban az OKTV-döntős tanulók száma.

Setényi János ehhez hozzátette, hogy 

A tájékoztatón elhangzott, hogy készül egy egy webes adatbázis is, melyben a kutatók is elmélyülhetnek, de a szülők, pedagógusok is információkhoz juthatnak a középiskolákkal kapcsolatosan. miután a honlap elkészül megnyílik egy olyan „kapu”, amelyen belépve az érdeklődők rákereshetnek arra, hogy a TOP 100 intézmény között mely inézményekben hangsúlyos leginkább a tehetséggondozás vagy hol kiemelekedő a hozzáadott pedagógiai érték.

Van, ami számokban nem kifejezhető

Az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója valamivel később megjegyezte, hogy „sokat tudni jó”, de több olyan tényező is létezik, amely nem mérhető, de nagyban befolyásolják a diákok körében is egy-egy iskola megítélését. 

 – sorolta Setényi.

Az oktatási szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy 

Az igazgató továbbá azt kijelentette, hogy „vannak még világok a listán kívül is. Attól, hogy mi csak a TOP 100-at publikáljuk, az nem jelenti azt, hogy azon kívül ne lennének jó iskolák”.

Hol van egy iskola lelke?

A sajtótájékoztató végén a résztvevők arra is választ kaptak, hogy hol van egy iskola lelke. Setényi János itt elmondta, hogy bár a közösségnevelés 1990 után némileg visszaszorult a magyar közoktatásban, pedig nem szabadott volna megfeledkezni erről – húzta alá. 

Megjegyezte, hogy bár pár éve az érettségire bocsátás feltétele az 50 órás közösségi szolgálat teljesítése, ennél azért többre van szükség. Épp ezért rajtol el az MCC Tanuláskutató Intézete által kidolgozott Hétpróba nevű program, melynek egyik eleme a digitális detox, de új dolgok kipróblására való ösztönzés is fontos szerepet kap majd.

A tájékoztató legvégén az is elhangzott, hogy a különszámot egy díjátadó gála is követi  majd 2026. január 15-én, amikor a legjobban teljesítő iskolákat és intézményvezetőket jutalmazzák majd meg.

A köznevelésbe is kellenek hősök

Arra, hogy minderre miért van szükség, Dugasz János azt felelte, hogy 

Setényi János ehhez kapcsolódóan idézte Nicholas Tate brit oktatási szakértőt is, aki  a pedagógusok munkáját méltatva eazt mondta, Magyarországot, 

Az igazgató az intézetvezetők kapcsán azt is leszögezte, hogy „ez a 100 ember az, aki egyben tartja az országot. (...) Mi nagy embereknek látjuk őket, és nem adminisztrátoroknak, akiket nemcsak az országos gálán kell megünnepelni, hanem a vármegyei műhelymunkában is”.

Setényi János arra is kitért, hogy véleménye szerint a celebekről át kell fordítani a rivaldafényt azokra, akik értéket képviselnek, és ezek nem mások, mint az igazgatók és a pedagógusok.

Nyitókép: MCC-média