A rejtélyes életű tábornok hadimérnöki teljesítménye a szabadságharc aranylapjai közé tartozik. Egy ideig méltatlanul elfelejtették, de mára film is született titokzatos életéről.
Nyitókép: Török Ignác aradi vértanú tábornok (Wikipédia)
*
„Lelkiismeretem felment engem” (Török Ignác a hadbíróság előtt)
A mai nap az aradi vértanúk emléknapja. 175 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki nemzeti hőseinket, az aradi tizenhármat, köztük a miniszterelnököt. A tavalyi évben Damjanich János, a „hősök iskolamestere” szellemét, tetteit idéztük meg, idén a zseniális hadimérnökre és bátor vezérőrnagyra, Görgei és Klapka egykori tanárára, a méltatlanul elfeledett Török Ignácra emlékezünk, aki
a szabadságharc egyik legkiemelkedőbb stratégája volt.
A „magyar Golgota” leendő mártírja Gödöllőn született 1795-ben, kisbirtokos magyar nemesi családban. Hadmérnöki akadémiát végzett Bécsben, 1816-tól szolgált a császári és királyi hadseregben: először a mérnökkarnál dolgozott, majd a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet. Ahogy említettük, tanítványai között voltak a szabadságharc ikonikus figurái közül Görgey és Klapka is.
Ezt is ajánljuk a témában
A szerb származású tábornokot katonai tehetsége, személyes bátorsága már a szabadságharc alatt élő legendává avatta: sosem veszített csatát, katonái rajongtak érte, mártírhalált halt Magyarországért.
Komáromi és más erődítések
A történészek szerint Török Ignác kitűnt hadépítészi szaktudásával, nem véletlenül nevezték ki 1848 februárjában a kulcsfontosságú károlyvárosi erődítési kerület igazgatójává, majd a szabadságharc kitörésekor
hova máshova került volna, mint a komáromi várba, ahol a világ egyik legmodernebb erődítményét bővíthette, szervezhette.
A katona eleve maga kérvényezte áthelyezését. Kijelentetjük tehát: vitézségén túl főként elméleti, hadmérnöki tudásával segítette a magyar szabadságküzdelem ügyét, nem is akárhogyan.
A komáromi parancsnokságot ugyan Majthényi István nyerte el, de Török Ignác először is ennek ellenére sem hagyta el Komáromot, majd jött a fordulópont:
felettesének ellenszegülve is kész volt védelmezni az erődöt.
A sztori röviden: 1848–49 fordulóján az időleges császári sikerektől megszédült Majthényi osztrák kézre akarta adni a várat, ám a várvédők lemondatták őt, és Törököt nevezték ki a helyére. Erre már a kormány is tábornoki rangba emelte Törököt, aki „múlhatatlan érdemeket szerzett” Komárom megtartásában. Az erősséget kitörésekkel, később, az ostromgyűrű februári bezárulta után a támadások visszaverésével sikerült megvédelmeznie.
A Rubicon összefoglalása szerint „Török Ignác kitartásának és leleményességének köszönhető, hogy a Duna-parti erősség egészen a dicsőséges tavaszi hadjárat megindulásáig kitartott az osztrák ostromlókkal szemben, ami a Tisza felől előrenyomuló magyar csapatok taktikai lehetőségeit is jelentős mértékben bővítette.”
1849 áprilisában aztán a felszabadító honvédsereg bevonult az erődbe. Török Ignác átadta a parancsnokságot az újonnan érkezett Lenkey Jánosnak és ismét erődítési igazgató lett. A tábornok-mérnök innentől
hadépítészeti feladatokat vállalt a honvédő küzdelem során, jelentősen megtolva a szabadságharc szekerét:
nevéhez fűződik a Hentzi-féle budai erődítések lebontása, az esztergom-párkányi hídfő megtervezése, de a szabadságharc végső szakaszában a Tiszánál is vezetett sáncépítési munkálatokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Történészek szerint a komáromi események, eredmények példátlanok a magyar szabadságharcon, sőt az európai horizonton végig nézve is. Klapka György akarata érvényesült, Magyarország legnagyobb örömére.
A kivégzés helyszínén szívroham végzett vele
Török Ignác Görgei környezetében esett az oroszok fogságába, Világosnál. Osztrák bírái kötél általi halálra ítélték. A tábornok a hadbíróság előtt magyarságával igazolta tettét a feljegyzések szerint: „Lelkiismeretem felment engem” – mondta. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
Jellemző főhősünk személyiségére, hogy kivégzése előtt várépítésről olvasgatott egy könyvet,
mégpedig Vauban francia hadmérnök egyik munkáját. Török Ignác végül másodikként lépett a bitófa alá, de a kivégzés helyszínén szívroham végzett vele, így már holtan akasztották fel. Ezek voltak utolsó szavai: „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
Volt egy bécsi szerelme, egy férjes asszony
Nem Török Ignác volt az, akiről a legtöbbet beszéltek az aradi hősök közül, nem hozzá volt a legkegyesebb az emlékezet. Úgy is mondhatjuk, hogy hosszú időre méltatlanul elfelejtették, de
a sors valahol igazságot szolgáltatott neki, hiszen mára film született titokzatos életéről
Magyar Golgota címmel. Hogy miért volt titokzatos az élete?
A rendező, Pozsgai Zsolt szavai szerint: „A vértanúk közül Törökről lehet a legkevesebbet tudni, ő az, aki család nélkül élt és halt meg, a többi vértanúról szinte minden tudható, hiszen leveleket írtak a feleségüknek, gyerekeiknek. Ő viszont rejtélyes valaki volt, ez is megtetszett a figurájában. A rejtély nyomába eredtem, hogy miért is nem volt családja. Nem dokumentumfilmről, hanem játékfilmről van szó, ami szabadon bánik a történelmi helyzetekkel: nem csak arról beszél, ami volt, hanem arról is, ami lehetett volna”
A film bizonyos részei valósak, és nem csupán Török Ignác halála. „Volt egy bécsi szerelme, egy férjes asszony. Azt írta Török Ignác valamikor, hogy hűséges marad a nőhöz élete végéig. Utánajártam ennek a történetnek, kiderült, hogy
ettől az asszonytól született Töröknek egy gyereke, erről Vörösmarty is írt,
akivel jó barátságban volt a vértanú” – tudtuk meg a rendező szavaiból.
*
Felhasznált irodalom:
Réthy Endre, Takács László. Aradi vértanúink. Tankönyvkiadó (1988)
Hermann Róbert. „Az 1849–1850. évi kivégzések”. Aetas, 2000 (1-2)
https://rubicon.hu/kalendarium/1795-junius-23-torok-ignac-honved-tabornok-szuletese
https://oktober6.kormany.hu/torok-ignac-2016
https://kronikaonline.ro/kultura/torok-ignac-a-rejtelyes-aradi-vertanu
https://www.origo.hu/tudomany/2020/06/torok-ignac-aradi-vertanu-225-eve-szuletett#google_vignette
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Talán sokan nem is tudják, de „a legnagyobb magyarnak”, Széchenyi Istvánnak és testvéreinek is köztünk élnek a leszármazottai, akik azt vallják, dúlhatnak itt harcok, háborúk, lehet itt bármilyen hatalom, ők csak azt nézik, hogy a nemzetet miként tudják megtartani és segíteni. Széchenyi Tímeával, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány megbízott elnökével beszélgettünk. Interjúnk.
Az érzékeink, az értelmünk tapogatózik, de nem talál semmit: a fölfoghatatlant nem lehet megérteni. Annak sem, aki benne van. De a borzalomnak is vannak fokozatai. Kovács Gergő írása.
Vance nem az ő büntetésük, ahogy Amerika sem az. Az ő büntetésük maga a valóság.
Rendhagyó, a szakkönyv és az ismeretterjesztő kiadvány határán billegő kiadvány jelent meg. A Szerelmi szabadságharc azonban nem Petőfiék szerelmét, hanem az azt körülölelő társadalmat mutatja be.
Berend Nóra, a cambridge-i egyetem kutatója szakmailag nehezen védhető kijelentéseket tett Szent Istvánról és a magyar történelemről. Történésszel eredtünk a megfejtések nyomába.
Szombat reggel Ferenc pápánál hosszan tartó asztmatikus légzési elégtelenség jelentkezett, amely miatt magas áramlású oxigén alkalmazására volt szükség.
Egy 69 éves portugál férfi próbált közbeavatkozni, a támadó őt halálosan megsebesítette.
