Rákóczi hű barátja az volt, amit a „kuruc” szó takar a múló évszázadok magyarjai számára: egy hiteles harcos, aki szembe szegült az idegen uralommal és sosem mondott le a magyar függetlenségről.
Napra pontosan 300 éve, 1725. november 6-án halt meg Rodostóban Bercsényi Miklós (1665-1725) kuruc főgenerális, Rákóczi fejedelem barátja és harcostársa, a szabadságharc egyik vezére. A kurucok legendás vezetője
a magyar önazonosság-tudat jókora darabkája, ezekből a darabokból áll össze az identitás — s mint ilyen, végtelenül fontos. Nem vagyunk, ha ő nincs, és fordítva.
Ezek voltak Bercsényi leghíresebb szavai, amelyeket azok is hallottak talán, akik azt gondolják Bercsényiről, hogy egy porszívómárka:
„Eb ura fakó! József császár nem királyunk!”
– a nevezetes mondatok az ónodi országgyűlésen (1707), a trónfosztás kimondását követően hangzottak el.
Nagyszombatra járt egyetemre, részt vett Buda ostromában, aranysarkantyús vitéz lett, a Habsburgok mellett harcolt, végül öntudatra ébredt – Bercsényi Miklós az utolsó pillanatig hitt abban, hogy „el lehet takarítani” az osztrákokat és Magyarország magabíró országként születik újra.
Bercsényi Miklós felvidéki nagybirtokos katonacsaládba született, és beteljesítette sorsát, amit a háttere jósolt neki: elvégezte a születése előtt pár évtizeddel alapított nagyszombati egyetemet, kitüntették Buda ostrománál, főkapitány lett, gróf és aranysarkantyús vitéz – minden, ami lehetett.
1697-ben ugyan még segített a császárnak – a vármegyei nemességgel vállvetve – leverni Tokaji Ferenc Habsburg-ellenes hegyaljai felkelését, ám f
okozatosan szembefordult I. Lipót elnyomó politikájával és megtalálták egymást az ország másik „nagymenőjével”, a non plus ultra II. Rákóczi Ferenccel,
akivel a leghűbb barátok lettek. Ő nyerte meg elképzeléseinek az ifjú Rákóczit, nem fordítva, és kidolgozták a mestertervet: francia segítséggel megdönteni a Habsburgok magyarországi uralmát.
Amikor a szabadságharc berobbant, Bercsényi komoly érdemeket szerzett a svéd és francia diplomáciai kapcsolatok kiépítésében, és
kiváló szláv nyelvtudása is aranyat ért
– lengyel és rutén zsoldosok képében.
A nyolcéves küzdelemsorozat alatt (1703-1711) Bercsényi mindvégig Rákóczi hű támasza, a szabadságharc egyik legjelentősebb hadvezére és politikusa maradt: a kuruc erők főparancsnokaként
szinte állandóan táborban volt, a háború szívében forgolódott, de emellett lezongorázta a Habsburgokkal folytatott alkudozásokat, és az orosz orientációjú kuruc diplomácia szálai is nála futottak össze
– Nagy Pétertől annyira sokat remélt, hogy 1710-ben a cár támogatása reményében elhagyta Magyarországot.
Felismerve az Orosz Birodalom növekvő hatalmát és kimeríthetetlen erőforrásait, a svédek és franciák felé tekintő fejedelemmel szemben egyre inkább az orosz segítség hívének mutatkozott.
Soha többé nem térhetett haza a szabadságharc bukása miatt.
Ezt is ajánljuk a témában
Rákóczi szabadságharca nélkül a magyar államiság súlyos csorbát szenvedett volna? Ma 320 éve, 1703. május 12-én bontott zászlót a kuruc felkelés: előzményeiről és következményeiről, Thököly, Rákóczi és Károlyi szerepéről is beszélgettünk Mészáros Kálmán történésszel!
Bercsényi Miklós nem fogadta el a szatmári béke feltételeit, kitartott az elképzelései mellett, nem engedte el az ügyet a vereségek után sem: 1711 és 1716 között Lengyelországban élt, később a szultán meghívására a bujdosókkal együtt a nagyvezír táborába utazott, sőt,
1717-ben 20 ezer harcossal betört Magyarországra, de újabb felkelést már nem tudott csiholni
a Habsburgok ellen.
A török szultán a Béccsel folytatott tárgyalások során ugyan megtagadta Bercsényi és Rákóczi kiadatását, de a magyar bujdosók kényszerpályára kerültek: a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóba internálták őket.
Az öreg kuruc azért megtalálta a boldogságot az életben. Háromszor nősült:
első házasságából született kettő gyermeke, második felesége kísérte el Rodostóba a száműzetésbe, harmadik felesége pedig nem volt más, mint Kőszeghy Zsuzsanna, Mikes Kelemen szerelme, aki az özvegyen maradt, idős Bercsényit választotta a bujdosók közül.
*
Felhasznált irodalom:
https://rubicon.hu/hu/kalendarium/1725-november-6-bercsenyi-miklos-halala
https://ujkor.hu/content/mikor-volt-bercsenyi-miklos-masodik-hazassaga
https://szepsicserkesz.sk/bercsenyi-miklos
Nyitókép: Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő), Wikipédia
Tisza Kálmán zseniális hatalomtechnikus volt és puritán ember, aki boldog házasságban élt. Vezetésével új Magyarország született, sikereit a realitásérzékének köszönhette.
Az aradi tizenhárom tagja leszerelt a seregből, számtalan csalódás érte, fájdalmas boldogságban élt. Amikor kellett, visszatért, leckét adott bátorságból, a katonatársai ódákat zengtek róla.
Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.
A Jagelló király kezében tartotta az ország irányítását, megőrizte a területi integritást, és uralma alatt egyetlen ellene szervezett felkelésről sem tudunk, de Mohács miatt bűnbakot kellett találni.
A film tematikája egy városnéző sétához igazodik, részletesség és csodás atmoszféra jellemzi. Az alkotók több éves munkával a török kori Pest-Buda tudományos és vizuális összegzését készítették el.
Beláthatatlan következményei lehetnek ennek az ukrán dróncsapásnak.
A TCK szerint nem történt semmiféle szabálytalanság, mikor a magyar egyetemistákat bűnözőként kezelték.
