A kiszivárgott tervek szerint drasztikus baloldali fordulatra készül a Tisza Párt. Magyar Péterék évi 1300 milliárd forintos megszorítócsomagot raknának a magyarok nyakába. Az EKHO eltörlése, és a KATA szigorítása tömegek jövedelmét vágná meg, súlyos elszegényedést okozva.
Kedden látott napvilágot, hogy a Tisza Párt drasztikus baloldali gazdaságpolitikai fordulatot készít elő. A több száz oldalas, „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet szerint évente 1300 milliárd forint többletbevételt szednének be adó- és járulékemelésekkel, megszorításokkal, valamint az állami újraelosztás erősítésével. Nagyon brutális pénzelvonást jelentenének Magyar Péterék tervei, ha azok megvalósulnának.
Ezt is ajánljuk a témában
A több száz oldalas „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet szerint évente 1300 milliárd forint többletbevételt szednének be adó- és járulékemelésekkel.
A kiszivárgott tervek alapján radikálisan nyúlna bele a magyar kisvállalkozók mindennapjaiba: teljesen eltörölnék az EKHÓT. A kedvezményes adózást biztosító EKHO kivezetésével több tízezer kreatív ipari szereplő, újságíró, művész és sportszakember kerülne át az átalány- vagy tételes adózás szigorúbb rendszerébe. A KATA pedig csak egy szűk kör – diákok és nyugdíjasok – számára lenne elérhető.
Az EKHO és a KATA két különböző, kedvezményes adózási forma Magyarországon, amelyek célja, hogy egyszerűsítsék az adóterheket bizonyos tevékenységet folytató emberek számára. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk mindkettőt.
Az EKHO („Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás”) egy speciális adózási forma, amelyet bizonyos jövedelemtípusokra lehet alkalmazni, például művészek, sportolók, kreatív szakemberek esetében. Az EKHO alapja általában a minimálbér feletti jövedelem. Az EKHO összeg 15 százalékos mértékű: ebből 9,5 százalék az SZJA, és 5,5 százalék a társadalombiztosítási hozzájárulás. Bizonyos esetekben – nyugdíjas EKHO-alanyok – az arány más lehet (például csak SZJA-rész).
Az EKHO-ra jogosultak éves jövedelmi plafont is figyelembe vehetnek: például munkavállaló esetén 60 millió forintig lehet EKHO-t választani.
A KATA („Kisadózó vállalkozások tételes adója”) egy régebbi kedvezményes adózási forma, melyet kis vállalkozók, egyéni vállalkozók használtak széles körben. A rendszer egyszerűsége miatt sok freelancer és kisvállalkozó számára vonzó volt.
Bevételi határ: a megújított szabályok szerint évi 18 millió forint bevételig lehet KATÁ-t alkalmazni. Ha a bevétel meghaladja az éves limitet, akkor a fölös bevétel után 40 százalékos extra adó fizetendő. A KATA fizetése minden hónapra esedékes, jellemzően a következő hónap 12. napjáig.
Fontos, hogy 2022-ben jelentős változások léptek életbe a KATA-rendszerben, mivel sokan visszaéltek a rendszerrel:
Csak teljes munkaidőben tevékenykedő egyéni vállalkozók maradhatnak KATA alanyok – a részmunkaidős vállalkozók, vagy mellékállású KATA-sok sok esetben kiesnek.
A KATA-s vállalkozók csak magánszemélyeknek (természetes személyeknek) számlázhatnak, kivéve néhány speciális esetet (pl. taxi), az üzleti (vállalati) ügyfeleknek történő számlázásból eltiltás. Megszűnt a magasabb (75 000 forint) tételes adó opció, és a 25 000 forintos „kisebb” KATA (mellékállásos) is korlátozottabbá vált.
Az EKHO és a KATA szigorítása tömegek számára jelentene azonnali nettó jövedelemcsökkenést, különösen a kreatíviparban, sportban, oktatásban és a mikrovállalkozói körben – minderről már Sebestyén Géza beszélt a Mandinernek. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője közölte, az érintettek jelentős része nem menne át munkaviszonyba, hanem visszacsúszna a szürkegazdaságba, ami egyaránt ártana a költségvetésnek és az érintetteknek is.
A szabályok szigorítása tömeges vállalkozás-megszűnést és a projektalapú, rugalmas munkavégzés visszaesését okozná, ami sok szolgáltatás drágulásához és kínálatcsökkenéshez vezet.
Politikai értelemben ez különösen veszélyes intézkedés, mert a városi, középosztálybeli rétegek körében széles körű elégedetlenséget válthat ki – vélte.
„Minden amit tudni kell a tiszás megszorító csomagról! Ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!” – írta korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Facebook-oldalán. Szerinte az ellenzéki párt progresszív, 22-33 százalékos szja-emelést vezetne be, amivel már a bruttó 416 ezer forint fölött keresőknek is 22 százalékra ugrana a személyi jövedelemadója. Hozzátette: egy átlagos magyar családnak 30 százalékkal csökkentenék a családi adókedvezményeit. A kormányfő úgy véli, hogy jelentősen emelnék a kis- és középvállalkozások adóterheit, a kisvállalkozásoknak 13,5 százalékra, a középvállalkozásoknak 18 százalékra emelnék a társasági adóját. 32 százalékos áfát vetnének ki az 1600 köbcentiméter feletti autókra, azok alkatrészeire, az alkoholos italokra és a dohánytermékekre.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányfő erős üzenetet küldött.
Húszszázalékos özvegyinyugdíj-adót vezetnének be
– írta a kormányfő. Hozzátette: bevezetnék az eb- és macskaadót, és 4 százalékos különadót vetnének ki a házi kedvencek termékeire (kutya és macskatáp, macskaalom és így tovább). Orbán szerint az ellenzéki párt kormányzása alatt privatizálnák az egészségügyet és a nyugdíjrendszert: a munkavállaló a várható legalacsonyabb nyugdíj és leggyengébb egészségügyi alapellátás esetén is többet fizetne, mint a mostani rendszerben.
Nyitókép: Kisbenedek Attila
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Hazánk Svédországgal, Németországgal és Csehországgal került egy ligába.
Romba dőlt egy újabb mítosz.
Legalább négy okból problémás a Tisza Párt és Magyar Péter vagyonadóra vonatkozó tervezete Sebestyén Géza közgazdász szerint. Az MCC-s szakember elmondja: a vagyonadó okozta bajokat még a leggazdagabb országoknak sem sikerült megugraniuk.
„Ez az egyik legfontosabb indikátor, mert nem a statisztika hideg számait, hanem a mindennapi valóságot tükrözi” – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Sebestyén Géza hangsúlyozta, hogy a 2010-es kormányváltással egy teljes gazdaságpolitikai fordulat is jött.
„Ez egy brutálisan komoly anyag, de választást ezzel nem lehet nyerni” – vélekedett Nagy Attila Tibor.
Az országok élesen megosztottak abban a kérdésben, hogy Oroszország befagyasztott vagyonát felhasználják-e Kijev megerősítésére.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
