A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre
„A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre. Azóta most már a negyedik olyan korszakban élünk, amelyeket »rendszernek« szokás nevezni. Ennek alapján volt tehát a kiegyezés rendszere, amelyet általában Ferenc József császár nevéhez szokás kötni, volt a két világháború közötti rendszer, ami Horthy Miklós nevéhez kapcsolódik, illetve az időben és térben a mai korszak közvetlen előzményeként volt a Kádár-rendszernek nevezett struktúra. És végül van ez a »valami«, amit a rendszerváltozás rendszereként nevezhetnénk meg, de ez így hosszú és semmit mondó kifejezés, így ezt senki nem használja. Az viszont nagyon is »sokatmondó«, hogy így ennek a rendszernek nincs igazán névadója. Volt és van ugyan három személy, akik akár a rendszerváltás rendszerének »névadói« is lehettek volna, vagy lehetnének is, Antall József, Gyurcsány Ferenc, illetve Orbán Viktor, de Antall Józsefet korai fizikai halála zárta ki ebből a körből, Gyurcsány Ferencet pedig korai »erkölcsi« halála, azt pedig egyelőre nem tudhatjuk biztosan, hogy Orbán Viktor lesz-e a rendszer névadója. És azért nem tudhatjuk, mert a rendszerváltás rendszere most minden eddiginél drámaibb kritikus elágazás ponthoz érkezett, ami az egész nemzet, benne a rendszer és Orbán Viktor sorsát is befolyásolhatja.
Amint az eddigi rendszerek, úgy a rendszerváltozás rendszere is különböző »berendezkedésekkel« jellemezhető időszakokat élt át. A kiegyezés rendszere három berendezkedésből tevődött össze, és ugyanez igaz a Horthy-rendszerre is. A kiegyezés rendszeréről talán elég annyit megjegyezni, hogy ugyan az utolsó 1914-től 1920-ig tartó időszakának berendezkedése már a felbomlás, a káosz berendezkedése volt, de nagyon is szervesen következett abból, ami előtte a rendszer legfőbb karakterisztikáját adta. Vagy kicsit érdesebben fogalmazva, a rendszerbe ab start kódolva volt ez a kaotikus végzet.
A Horthy-korszakban az első berendezkedés az 1929-33-as válságig tart és Bethlen István miniszterelnök nevéhez fűződik. A második korszak berendezkedése 1933-tól 1941-ig tart, amikor is az európai hatalmi alkuk brutálisan gyors változásai lényegében felőrlik a rendszer stratégiai bázisát, és a 1945-ös totális összeomlásig tartó harmadik berendezkedés már csak a szintén determinált történelmi végjáték.
Az 1945-tól 1990-ig tartó korszak is három berendezkedésből tevődik össze. Az első az 1945 és 1948 között rövid periódus, amikor még fennáll az illúziója egy Ausztriához vagy Finnországhoz hasonló státusz létrehozásának, ám az illúziók összeomlásával elkezdődik a második berendezkedés, amit Rákosi-korszaknak szokás nevezni, és amelyben megmutatkozik a magát szocializmusnak nevező brutális »politikai kapitalizmus« igazi természete. És végül 1956-tól 1990-ig tart (a végén már Kádár nélküli) a Kádár-korszak. Fontos tehát látnunk, hogy a Kádár-korszak csak egyike a rendszer három berendezkedési formájának, vagyis szemléletileg hibás »Kádár-rendszerről« beszélni, mert a Kádár János nevéhez kötődő időszak csak az időben utolsó berendezkedése magának az 1945-től 1990-ig tartó rendszernek. A mi szempontunkból legfontosabbnak számító (hisz ebben telik éppen az életünk) rendszerváltás rendszere pedig 2026-ban lép át, függetlenül a választások kimenetelétől az időrendben harmadik berendezkedésének korszakába.”
Nyitókép: Képernyőfotó
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Mikor lehet jó nemcsak a magyar és a szlovák vezetés, de a két nemzet közötti viszony is? Egy rendkívüli kötet újranyitotta a kérdést, és újra rá kellett döbbenni: a történelem máig ható propagandaértelmezése áll a két szomszéd közé.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Történelmi alapozás az ukrán államiság és nemzettudat kérdéséről.
A Nagy Háború Blog szerzőgárdája ismét a Karszt-fennsíkra kalauzolja az olvasókat, ezúttal 1917-ben járunk.
A Budapesten született történész túlélte a holokausztot és tizenévesen részt vett az 1956-os forradalom megmozdulásaiban.
Elképesztő, mennyire gondolatszegények ezek a szerencsétlen haladárok.
Az orosz elnök annak ellenére gratulált az újonnan kinevezett ajatollahnak, hogy Trump kijelentette, Irán jövőbeli vezetőjének amerikai jóváhagyást kellene kapnia.
