A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Kutatók a Mandinernek.
Az elmúlt hetekben tudományos szenzáció járta be az országot széltében-hosszában, mivel egy ELTE-kutatók által vezetett nemzetközi projekt sikeresen azonosította az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait.
A vizsgálatokkal
évszázados régészeti és történeti rejtélyt oldottak meg,
amelynek most a Mandiner is a nyomába eredt dr. Hajdu Tamás antropológus, az ELTE TTK Embertani Tanszékének a docense, a projekt vezetője és Borbély Noémi molekuláris biológus, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa segítségével.
Béla macsói herceg 1243 után született, és a Margit-szigeten érte a végzete 1272. novemberében. A herceg anyai nagyapja IV. Béla király volt, apai ágon egy másik nagy kelet-európai uralkodóházhoz, a 9. századtól kezdve hét évszázadon át számos kijevi nagyherceget adó északi, skandináv eredetű Rurik-dinasztiához tartozott – vázolja a történeti hátteret Hajdu Tamás. Hozzáteszi:
a fiatal férfi maradványait 1915-ben találták meg, de csak 2018-ban kezdték el részletesen megvizsgálni.
Mint kiderült, a feltárást követően az embertani leletek a Budapesti Tudományegyetem Embertani Intézetébe – a mostani ELTE TTK Embertani Tanszékére – Bartucz Lajoshoz, a korszak neves antropológusához kerültek elemzésre, ám Bartucz eredményei közöletlenek maradtak forráshiány következtében, amelyről egy 1936-ban megjelent újságcikk is beszámolt. Bartucz 1938-ban A magyar ember című könyvében közölt egy fényképet a koponyáról, ezután a csontokról 2018-ig nem született semmilyen híradás. Az antropológusok úgy vélték, a maradványok a világháború alatt elvesztek.
Ekkor jött a fordulat! A véletlennek köszönhetően derült ki 2018-ban, hogy a vázcsontok egy faládában a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának több tízezres antropológiai gyűjteményébe kerültek. A szakember szerint
a vázcsontok „vándorlása” két módon is történhetett.
Vagy Bartucz Lajos vitte magával a leleteket a tanszékről az új munkahelyére, a Néprajzi Múzeumba, ahonnan a láda továbbkerült a Magyar Természettudományi Múzeumba, de az is elképzelhető, hogy az ELTE Embertani Tanszéke ezredfordulón történt költözésekor kerültek át a csontok a múzeumba, köszönhetően annak, hogy az ELTE Török Aurél Gyűjteménye, jelentős mennyiségű oktatási anyaggal és régészeti lelettel együtt tartós letétként közel két évtizedre a múzeum Embertani Tárába került. A koponya ezzel szemben az ELTE Embertani Tanszékének Török Aurél-gyűjteményében maradt, ahol ma is megtalálható.
„A leletek feltárása óta eltelt több mint száz év – különösen az utóbbi két évtized – a biorégészeti kutatásokban, a különféle laboratóriumi vizsgálatok és technikák elérhető válásával forradalmi változásokat hozott. A hazai és külföldi projektekben egyaránt rutinszerűen végeznek archeogenetikai és izotópos elemzéseket, emellett a biológiai embertan módszerei is finomodtak” – mondja a projekt vezetője.
Hajdu Tamás leszögezi: „Elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy
a legmodernebb biorégészeti módszerek használatával vizsgáljuk a maradványokat,
és ezzel korábban elképzelhetetlen mélységű információhoz jussunk a macsói bán életével és halálával kapcsolatban. A fenti projekt megvalósítására 2018-ban nemzetközi kutatócsoportot alakítottunk ki, amelyben számos hazai és külföldi kutató vett részt. Az elvégzett elemzések között a klasszikus történeti és igazságügyi embertani, radiológiai, fogászati, izotópos, radiokarbon és genetikai vizsgálatok is szerepeltek.”
A kutatások elsődleges célja a leletek genetikai azonosítása, valamint a herceg életének és halálának minél teljesebb rekonstrukciója volt. A „nyomozás” első lépéseiről Borbély Noémi így fogalmaz: „A legelső kérdésünk az volt, hogy a maradványok macsói Bélához tartoznak-e. Történeti források alapján tudjuk, hogy macsói Béla herceg III. Béla királynak – akinek genetikai vizsgálata már korábban megtörtént, így remek összehasonlítási alapot adott a kutatásunkhoz – negyedfokú leszármazottja, azaz ükunokája volt. Az általunk végzett genetikai vizsgálat ezt a rokoni kapcsolatot egyértelműen bizonyította.”
Hasonlóan fontos, hogy
III. Bélához képest nagyságrendileg kétszer akkora genetikai távolságra volt Szent Lászlótól
Béla macsói herceg, amely megfelelt a családfa szerinti várakozásoknak.
De ez nem minden. „Macsói Béla mobilitásáról stroncium izotópos vizsgálatokkal jutottunk információkhoz, amelyeket a HUN-REN Atommagkutató Intézetében (ATOMKI) végeztek el. A stroncium izotópos eredmények arra utalnak, hogy a vizsgált személy
nem azon a vidéken született, ahol eltemették.
A születésének helyére utaló értékek a Kárpát-medence több régiójában is megfigyelhetők – többek között a ma már Szerbiához és Horvátországhoz tartozó Szerémségben is. Ez volt az a régió, ahol Béla herceg apja a Magyar Királyságba érkezve letelepedett és nagy területeket kapott IV. Béla királytól. Béla macsói herceg késői gyermekkorában – a tudományos értékelés alapján – egy másik régióba költözött” – fejtegeti a molekuláris biológus szakember.
A debreceni Atommagkutató Intézetben végzett fogkő- és stabilizotópos vizsgálatok azt mutatják, hogy macsói Béla herceg rövid élete során
rangjához illő, fehérjedús étrendet követett: bőséggel fogyasztott húst, jelentős mennyiségű vízi eredetű táplálékot – halat, kagylót -, emellett kalászosokból, például búzából készült ételeket.
Ezt is ajánljuk a témában
A francia és az angol királlyal vetekedhetett gazdagságban, erős kézzel teremtett királyi hatalmat és békésen gyarapodó országot: magyar király presztízse soha sem volt olyan szilárd az Árpád-korban, mint III. Béla idején. A szakértő történésszel beszélgettünk e kevéssé ismert, 12. század végi nagy királyunkról.
Borbély Noémi a konkrét azonosítás részleteit is megosztotta. „A genetikai vizsgálatok közül az egyik hosszú, azonos DNS-szakaszokat keres két személy között. Ilyen szakaszok akkor jelennek meg, ha a feleknek közös ősük volt, tehát közelebbi vagy távolabbi rokonok. Az egyező szakaszok hosszúsága, darabszáma és eloszlása alapján a rokonság foka is megbecsülhető. Az általunk vizsgált minta ilyen egyezéseket mutat III. Béla király, Szent László, valamint egy 13. századi Rurik-herceg genomjával, vagyis
teljes genomi szinten kapcsolódik az Árpád-házhoz és a Rurik-dinasztiához a történeti forrásoknak megfelelő rokonsági fokkal.”
Mindezt kiegészíti, hogy az anyai és apai leszármazási vonalakat jelölő markerek apai ágon a Rurikokhoz, anyai ágon a Bizáncig vezető szálakhoz illeszkednek.
„A Rurik-dinasztia apai vonala egy jellegzetes Y-kromoszómás leszármazási ág, amely a varég-skandináv eredetű dinasztia férfi tagjain keresztül öröklődött tovább. A középkori Rurikidák és modern leszármazottaik adatai egymással összhangban ugyanarra a férfiágra mutatnak. Ide tartozó vonalat állapítottunk meg Macsói Béla herceg esetében is” – hangsúlyozza a kutató.
Hajdu Tamás a történelmi forrásokra utalva emlékeztet, hogy a 13. századi osztrák krónikák szerint a Héder nembeli „Kőszegi” Henrik bán 1272 novemberében társaival merényletet követett el Béla macsói herceg ellen. A korabeli források alapján Béla súlyosan összekaszabolt testét Margit – Béla testvére -, valamint Erzsébet – Béla unokahúga – gyűjtötték össze, és a szigeten lévő domonkos rendi kolostorban temették el.
„Az igazságügyi elemzések eredményei alapján a gyilkosság elkövetésekor
a szándékosság és személyek közötti agresszió nyilvánvaló volt.
A sérüléseket minimum három támadó összehangolt támadása okozta. Az elkövetők nyílt konfrontációban támadták Béla herceget, amelyet az alkarokon található védekező sérülések bizonyítanak, ugyanis a férfi tudatában volt a támadásnak, és próbálta megvédeni a fejét és a felsőtestét a sérülésektől” – halljuk a megdöbbentő részleteket.
Hajdu Tamás beszámolója szerint a támadók két különböző típusú éles pengét – minden bizonnyal szablyát és hosszúkardot – használtak. A fegyverekkel okozott tiszta és mély vágásnyomok alapján a herceg valószínűleg nem számított a támadásra, ugyanis nem viselt páncélt és sisakot. Úgy tűnik, „a támadást összehangolták, vagyis a merényletet előre eltervezték, ugyanakkor a sérülések brutalitása, a vágások, szúrások elhelyezkedése és jellege egyértelműen bizonyítja, hogy a gyilkosságot nem hidegvérrel követték el.”
*
Nyitókép: Macsói Béla Herceg koponyája a margit-szigeti 13. századi domonkos rendi kolostor sekrestyéjében 1915-ben került elő. Forrás: Hajdu és munkatársai 2025: Murder in cold blood? Forensic and bioarchaeological identification of the skeletal remains of Béla, Duke of Macsó (c. 1245–1272), részlet
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.
A 2024-es cannes-i premier után 2025 márciusában végre itthon is bemutatkozott a Bán Mór-regények ihlette Hunyadi-sorozat, ami aztán kapott hideget-meleget. A mi olvasóinkat ez érdekelte legjobban az azóta streamingen is látható tízrészes széria kapcsán.
Ezelőtt 43 évvel hunyt el a '48-as ágyúöntő székely leszármazottja. Egy magyar író, újságíró, aki az emigráció, és majdnem a világ legelső Gulag-krónikása lett.
Olvasóink történelem iránti érdeklődése töretlen, mutatjuk, melyek voltak 2025 legolvasottabb cikkei a témában!
Immár nincs olyan hónapja az évnek, amikor kihalt lenne a Palotanegyed vagy a Várkert Bazár. Rövidesen pedig teljesen megújult formában várja majd a látogatókat a Citadella is. Vassné Bojta Aminával és Sikota Krisztinával, a Várkapitányság vezérigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Vasárnap országszerte viharos széllel, hófúvással és kemény fagyokkal kell számolni.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
Golf, szépség és mértéktartás – a Kollázs legújabb adásában Mészáros Nóra vendége Dr. Krasznai Zsolt, aki őszintén beszél a kezdetek kihívásairól, a média kötéltáncáról, a közösségi média által torzított szépségideálról és arról, miért a természetesség a legfontosabb érték még a plasztikai sebészet világában is.
