A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Biológusok a Mandinernek.
Az elmúlt hetekben tudományos szenzáció járta be az országot széltében-hosszában, mivel egy ELTE-kutatók által vezetett nemzetközi projekt sikeresen azonosította az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait. A vizsgálatokkal
évszázados régészeti és történeti rejtélyt oldottak meg,
amelynek most a Mandiner is a nyomába eredt dr. Hajdu Tamás antropológus, az ELTE TTK Embertani Tanszékének a docense, a projekt vezetője és Borbély Noémi molekuláris biológus, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa segítségével.
Béla macsói herceg 1243 után született, és a Margit-szigeten érte a végzete 1272. novemberében. A herceg anyai nagyapja IV. Béla király volt, apai ágon egy másik nagy kelet-európai uralkodóházhoz, a 9. századtól kezdve hét évszázadon át számos kijevi nagyherceget adó északi, skandináv eredetű Rurik-dinasztiához tartozott – vázolja a történeti hátteret Hajdu Tamás. Hozzáteszi:
a fiatal férfi maradványait 1915-ben találták meg, de csak 2018-ban kezdték el részletesen megvizsgálni.
Mint kiderült, a feltárást követően az embertani leletek a Budapesti Tudományegyetem Embertani Intézetébe – a mostani ELTE TTK Embertani Tanszékére – Bartucz Lajoshoz, a korszak neves antropológusához kerültek elemzésre, ám Bartucz eredményei közöletlenek maradtak forráshiány következtében, amelyről egy 1936-ban megjelent újságcikk is beszámolt. Bartucz 1938-ban A magyar ember című könyvében közölt egy fényképet a koponyáról, ezután a csontokról 2018-ig nem született semmilyen híradás. Az antropológusok úgy vélték, a maradványok a világháború alatt elvesztek.
Ekkor jött a fordulat! A véletlennek köszönhetően derült ki 2018-ban, hogy a vázcsontok egy faládában a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának több tízezres antropológiai gyűjteményébe kerültek. A szakember szerint
a vázcsontok „vándorlása” két módon is történhetett.
Vagy Bartucz Lajos vitte magával a leleteket a tanszékről az új munkahelyére, a Néprajzi Múzeumba, ahonnan a láda továbbkerült a Magyar Természettudományi Múzeumba, de az is elképzelhető, hogy az ELTE Embertani Tanszéke ezredfordulón történt költözésekor kerültek át a csontok a múzeumba, köszönhetően annak, hogy az ELTE Török Aurél Gyűjteménye, jelentős mennyiségű oktatási anyaggal és régészeti lelettel együtt tartós letétként közel két évtizedre a múzeum Embertani Tárába került. A koponya ezzel szemben az ELTE Embertani Tanszékének Török Aurél-gyűjteményében maradt, ahol ma is megtalálható.
„A leletek feltárása óta eltelt több mint száz év – különösen az utóbbi két évtized – a biorégészeti kutatásokban, a különféle laboratóriumi vizsgálatok és technikák elérhető válásával forradalmi változásokat hozott. A hazai és külföldi projektekben egyaránt rutinszerűen végeznek archeogenetikai és izotópos elemzéseket, emellett a biológiai embertan módszerei is finomodtak” – mondja a projekt vezetője.
Hajdu Tamás leszögezi: „Elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy
a legmodernebb biorégészeti módszerek használatával vizsgáljuk a maradványokat,
és ezzel korábban elképzelhetetlen mélységű információhoz jussunk a macsói bán életével és halálával kapcsolatban. A fenti projekt megvalósítására 2018-ban nemzetközi kutatócsoportot alakítottunk ki, amelyben számos hazai és külföldi kutató vett részt. Az elvégzett elemzések között a klasszikus történeti és igazságügyi embertani, radiológiai, fogászati, izotópos, radiokarbon és genetikai vizsgálatok is szerepeltek.”
A kutatások elsődleges célja a leletek genetikai azonosítása, valamint a herceg életének és halálának minél teljesebb rekonstrukciója volt. A „nyomozás” első lépéseiről Borbély Noémi így fogalmaz: „A legelső kérdésünk az volt, hogy a maradványok macsói Bélához tartoznak-e. Történeti források alapján tudjuk, hogy macsói Béla herceg III. Béla királynak – akinek genetikai vizsgálata már korábban megtörtént, így remek összehasonlítási alapot adott a kutatásunkhoz – negyedfokú leszármazottja, azaz ükunokája volt. Az általunk végzett genetikai vizsgálat ezt a rokoni kapcsolatot egyértelműen bizonyította.”
Hasonlóan fontos, hogy
III. Bélához képest nagyságrendileg kétszer akkora genetikai távolságra volt Szent Lászlótól
Béla macsói herceg, amely megfelelt a családfa szerinti várakozásoknak.
De ez nem minden. „Macsói Béla mobilitásáról stroncium izotópos vizsgálatokkal jutottunk információkhoz, amelyeket a HUN-REN Atommagkutató Intézetében (ATOMKI) végeztek el. A stroncium izotópos eredmények arra utalnak, hogy a vizsgált személy
nem azon a vidéken született, ahol eltemették.
A születésének helyére utaló értékek a Kárpát-medence több régiójában is megfigyelhetők – többek között a ma már Szerbiához és Horvátországhoz tartozó Szerémségben is. Ez volt az a régió, ahol Béla herceg apja a Magyar Királyságba érkezve letelepedett és nagy területeket kapott IV. Béla királytól. Béla macsói herceg késői gyermekkorában – a tudományos értékelés alapján – egy másik régióba költözött” – fejtegeti a molekuláris biológus szakember.
A debreceni Atommagkutató Intézetben végzett fogkő- és stabilizotópos vizsgálatok azt mutatják, hogy macsói Béla herceg rövid élete során
rangjához illő, fehérjedús étrendet követett: bőséggel fogyasztott húst, jelentős mennyiségű vízi eredetű táplálékot – halat, kagylót -, emellett kalászosokból, például búzából készült ételeket.
Ezt is ajánljuk a témában
A francia és az angol királlyal vetekedhetett gazdagságban, erős kézzel teremtett királyi hatalmat és békésen gyarapodó országot: magyar király presztízse soha sem volt olyan szilárd az Árpád-korban, mint III. Béla idején. A szakértő történésszel beszélgettünk e kevéssé ismert, 12. század végi nagy királyunkról.
Borbély Noémi a konkrét azonosítás részleteit is megosztotta. „A genetikai vizsgálatok közül az egyik hosszú, azonos DNS-szakaszokat keres két személy között. Ilyen szakaszok akkor jelennek meg, ha a feleknek közös ősük volt, tehát közelebbi vagy távolabbi rokonok. Az egyező szakaszok hosszúsága, darabszáma és eloszlása alapján a rokonság foka is megbecsülhető. Az általunk vizsgált minta ilyen egyezéseket mutat III. Béla király, Szent László, valamint egy 13. századi Rurik-herceg genomjával, vagyis
teljes genomi szinten kapcsolódik az Árpád-házhoz és a Rurik-dinasztiához a történeti forrásoknak megfelelő rokonsági fokkal.”
Mindezt kiegészíti, hogy az anyai és apai leszármazási vonalakat jelölő markerek apai ágon a Rurikokhoz, anyai ágon a Bizáncig vezető szálakhoz illeszkednek.
„A Rurik-dinasztia apai vonala egy jellegzetes Y-kromoszómás leszármazási ág, amely a varég-skandináv eredetű dinasztia férfi tagjain keresztül öröklődött tovább. A középkori Rurikidák és modern leszármazottaik adatai egymással összhangban ugyanarra a férfiágra mutatnak. Ide tartozó vonalat állapítottunk meg Macsói Béla herceg esetében is” – hangsúlyozza a kutató.
Hajdu Tamás a történelmi forrásokra utalva emlékeztet, hogy a 13. századi osztrák krónikák szerint a Héder nembeli „Kőszegi” Henrik bán 1272 novemberében társaival merényletet követett el Béla macsói herceg ellen. A korabeli források alapján Béla súlyosan összekaszabolt testét Margit – Béla testvére -, valamint Erzsébet – Béla unokahúga – gyűjtötték össze, és a szigeten lévő domonkos rendi kolostorban temették el.
„Az igazságügyi elemzések eredményei alapján a gyilkosság elkövetésekor
a szándékosság és személyek közötti agresszió nyilvánvaló volt.
A sérüléseket minimum három támadó összehangolt támadása okozta. Az elkövetők nyílt konfrontációban támadták Béla herceget, amelyet az alkarokon található védekező sérülések bizonyítanak, ugyanis a férfi tudatában volt a támadásnak, és próbálta megvédeni a fejét és a felsőtestét a sérülésektől” – halljuk a megdöbbentő részleteket.
Hajdu Tamás beszámolója szerint a támadók két különböző típusú éles pengét – minden bizonnyal szablyát és hosszúkardot – használtak. A fegyverekkel okozott tiszta és mély vágásnyomok alapján a herceg valószínűleg nem számított a támadásra, ugyanis nem viselt páncélt és sisakot. Úgy tűnik, „a támadást összehangolták, vagyis a merényletet előre eltervezték, ugyanakkor a sérülések brutalitása, a vágások, szúrások elhelyezkedése és jellege egyértelműen bizonyítja, hogy a gyilkosságot nem hidegvérrel követték el.”
*
Nyitókép: Macsói Béla Herceg koponyája a margit-szigeti 13. századi domonkos rendi kolostor sekrestyéjében 1915-ben került elő. Forrás: Hajdu és munkatársai 2025: Murder in cold blood? Forensic and bioarchaeological identification of the skeletal remains of Béla, Duke of Macsó (c. 1245–1272), részlet
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Immár nincs olyan hónapja az évnek, amikor kihalt lenne a Palotanegyed vagy a Várkert Bazár. Rövidesen pedig teljesen megújult formában várja majd a látogatókat a Citadella is. Vassné Bojta Aminával és Sikota Krisztinával, a Várkapitányság vezérigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
Magyar és mongol tudósok eredtek Aba Sámuel királyunk őseinek a nyomába, és az izgalmas kutatás egészen az ázsiai és európai hunokig vezetett. Idén az ásatások újabb fejezete zárult le.
Mint lapunk is megírta, a szlovák parlament kormánytöbbsége büntethetővé tette „a második világháború utáni viszonyok rendezésének” megkérdőjelezését.
A miniszterelnök személyesen küldött ajándékot egy „Edina” nevű hölgynek, mellé pedig egy sokatmondó bibliai idézetet írt.
Ez igen, fiam, ügyes, magam is így csinálnám!
Így hazudnak Dél-Afrikáról, privilegizált fehérekről és Trump kedvenc elnökéről.
