A mongol kutató úgy véli, az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában.
A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.
Az etnikai identitás kulturális jelenség, így se nyelvészeti, se régészeti, se archeogenetikai módszerekkel nem vizsgálható, vallja Somfai Kara Dávid, aki nyelvek és népek kapcsolatáról is beszélt.
Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.
Rácz Zsófia vezető régész elmondta: létrejött egy közel száz egyénből álló hálózat Mongóliától a Kárpát-medencéig, és közvetlen bizonyítékot találtak az európai hunok ázsiai hun eredetére.
Külföldi szakvélemény is megerősíti a Magyarságkutató Intézet egyik munkatársának azon sejtését, hogy Székesfehérváron azonosították Hunyadi Mátyás királyunk csontvázát – tudta meg a Mandiner. Reagált a Magyarságkutató Intézet!
Nemrégiben izraeli régészek jelentős felfedezést tettek az észak-izraeli Megiddóban.
A felfedezés teljesen átírhatja az ókori Egyiptom eddig ismert történelmét.
Ezüstkincset találtak az önkéntesek egy eddig nem kutatott vár udvarán. Az érmékből álló lelet a kiskirályok korából származik és egy edényben volt elrejtve.
A magyar őshaza meghatározásánál a mai életformánkból indulunk ki, ám őseink több ezer kilométert tettek meg pár hónap alatt – mondja az etnográfus. Kutatásai arra utalnak, Kodálynak is igaza volt.
Templom állt egykor a dombon, ahová István király és fia jártak csónakkal imádkozni – úgy tűnik, nemcsak a legenda szerint, hanem valójában!
Neparáczki Endre genetikus szerint a tudományos kérdés sosem az volt, hogy az európai hunok és a honfoglaló magyarok között van-e közvetlen genetikai kontinuitás, hanem az, hogy van-e a két etnikumnak közös őse.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
A Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály csapata tartott közösségi régészeti napot.
Eddig is minden jel erre utalt, az új tömegsír feltárásával nem igazán maradtak kérdések az 1526-os mohácsi csata helyszínével kapcsolatban, miközben a részletekről is egyre többet tudunk.
A kazár-bizánci kapcsolatok miatt megkerülhetetlen a Krím szerepe őstörténetünkben, az etelközi magyarságnak is nyoma van a félszigeten – árulja el egy hiánypótló könyv szerzője.
Nemzetközi mércével is egyedülálló történeti genetikai feltárást végzett egy kutatócsoport, az eredmények új dimenzióba emelik a komplett őstörténetet. Gyuris Balázs első szerzővel beszélgettünk.
Olyan régészeti környezet kimutatása szükséges, amely Altaj vidéki eredetű, a baszandajszki kultúra pedig magában hordozza az őshaza környezetéhez szükséges összetett feltételeket – tudjuk meg.
A reneszánsz oltár alátámasztja, hogy Mátyás király Magyarországa kiemelkedő jelentőségű kulturális és művészeti centrum volt Európában. Régész-művészettörténész a Mandinernek.
Csodálatos animáció készült a legnagyobb feltárt Árpád-kori faluról, Kánáról, ahol a hangok és a grafika teljes átélhetőséget biztosítanak – magas szakmai szinten. A vezető régésszel is beszéltünk!
