A kazár-bizánci kapcsolatok miatt megkerülhetetlen a Krím szerepe őstörténetünkben, az etelközi magyarságnak is nyoma van a félszigeten – árulja el egy hiánypótló könyv szerzője.
Nyitókép: Honfoglaló harcosok, forrás: honvedelem.hu
A múlt évben jelent meg Türk Attila régésznek, a magyar őstörténet egyik vezető kutatójának hiánypótló kötete a Krím félsziget régészetéről – a késő antikvitástól a középkorig –, amely terület és időszak a korai magyarság történetével is szoros összefügg.
A szakember a Mandinernek elmondta:
„a Krím-félsziget egyedülálló szerepet töltött be Kelet-Európa késő antik és kora középkori történetében.
A félsziget földrajzilag átmenetet képez a Fekete-tenger mediterrán éghajlatú déli partvidéke és az északi sztyeppei területek között, ami kulturálisan a késő antik-bizánci és a sztyeppi nomád kultúrák találkozásában és egymásra hatásában jelentkezett. Sajnos a térség történetéről és régészetéről magyar nyelven nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű összefoglaló szakirodalom.”
Hogy mi adja a Krím-félsziget régészetének jelentőségét? Türk Attila szerint egyszerre volt jelen
a késő antik és bizánci keresztény civilizáció, a sztyeppi nomád kultúra és e két kultúrkör keveréke,
a letelepedő nomád lakosság lassan földművelővé és kereszténnyé váló közösségei. A tárgyalt terület arra is kiválóan alkalmas, hogy a kulturális kölcsönhatásokat és az akkulturációs folyamatokat (kulturális hasonulás egy magasabb szintű társadalomhoz) modellezni lehessen. Nem kevésbé fontosak a tárgyalt terület kapcsolatai a Fekete-tenger és a Mediterráneum más régióival: a Krím-félsziget kereskedelme egyaránt élénk volt a birodalmi fővárossal, Konstantinápollyal, de árui eljutottak a Balkán és Anatólia kikötőibe is – tudjuk meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Nemzetközi mércével is egyedülálló történeti genetikai feltárást végzett egy kutatócsoport, az eredmények új dimenzióba emelik a komplett őstörténetet. Gyuris Balázs első szerzővel beszélgettünk.
A Krím-félsziget színes történetét a szerző a görög kolonizációtól kezdve mutatja be, Bizánc után szó esik az itáliai kereskedő kolóniák tevékenységéről, az Arany Hordáról és az Oszmán Birodalom vazallusáról, a Krími Kánságól, végül az orosz cárság fekete-tengeri expanziója teremtette meg a térség újkori európai fejlődésének lehetőségét.
A terület történetét egyedülállóvá teszi a Krím bizonytalan jogállása, a kazár állam és a Bizánci Birodalom kondomíniuma (több állam közös gyarmata) e területen, ami a régészeti leletanyagban is tükröződik. A lelőhelyek közül kiemelkedik az ókori eredetű Kherszon városa, amely mindvégig a Bizánci Birodalom legfontosabb helyi támaszpontja és egyben a bizánci kultúra kisugárzási pontja is volt.
A hely az orosz történelem szempontjából is szimbolikus jelentőségű,
állítólag itt keresztelkedett meg I. Vlagyimir kijevi fejedelem, ezért kutatása a kezdetektől fogva kiemelkedő volt, a korszak talán egyik legjobban kutatott bizánci városának tekinthető – foglalja össze a könyv írója.
A Krím és a magyarok
A Kárpát-medence népvándorlás kori története és régészete, valamint
a korai magyar történelem folyamata sem érthető és ismerhető meg igazán ezen régió tanulmányozása nélkül.
Hogy miért?
„Történetileg a félszigeten keresztül megvalósult kazár-bizánci kapcsolatok miatt, mely együttműködésnek eredményeként épült meg a kazárokat védő Don-menti erődrendszer. Ennek pedig része volt az a Sarkel is, mellyel kapcsolatban felmerült a magyar vonatkozás” – mondja Türk Attila.
Mint kiderült, azt is tudjuk, hogy
861-ben Konstantín (Cirill) és Metód a kazároknál térített, és a Krím-félszigeten találkozott a magyarokkal.
A magyarok krími feltűnésére gyakran bizonyítékul említik al-Dzsajháni adatait is, miszerint a magyarok rabszolgákat adnak el a bizánciaknak K.r.h városában, melyet manapság a kutatók többsége Kercs helyett Kherszonnal azonosít.
„A krími-bizánci kereskedelmi kapcsolatok egyébként kiválóan adatolhatók az etelközi magyarok régészeti hagyatékában,
a Szubbotci-típusú lelőhelyeken” – hangsúlyozza a kutató.
Hozzáteszi: „A kazár-magyar kapcsolatok később gyengültek a kazáriai eredetű kabar/kavar népesség felkeléséhez és a magyarokhoz való csatlakozása miatt a 861 és 881 közötti időszakban. A Krímet ez annyiban érintette, hogy
az ellenségessé vált magyar–kazár kapcsolat gyakorlatilag elvágta a Krím félszigetet a Kazár Kaganátustól.”
„A szomszédos régióban élő korai magyaroknak a Krím területén is van régészeti nyoma, bár ez a téma sajnos még mindig gyengén kutatott. A korai magyarokhoz köthető etelközi régészeti hagyatékot valójában csak az elmúlt 10-15 évben ismertük meg alaposabban. A jövőben ennek fényében kellene újra és mélyebben áttekinteni a Krím 9–10. századi régészeti hagyatékát. Biztos vagyok benne, hogy
sok magyar vonatkozású újdonság fog még itt előkerülni,
de hogy erre mikor lehet majd sort keríteni, azt jelenleg csak a Teremtő tudja” – vázolja Türk Attila régész.
A 180 oldalas kötet 100 darab, többnyire színes képtáblával, elsősorban a hazai régészek számára fontos tipokronológiai áttekintésekkel segíti a magyar régészek, történészek és művészettörténészek munkáját, valamint az érdeklődőket.
Tűz ütött ki egy olajraktárnál és egy üzemanyag-terminálnál az oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában.
Már nemcsak azt keressük a legmodernebb módszerekkel, hol állt és hol csapott össze a magyar és a török sereg, hanem azt is, hogyan mozogtak az akkori terepviszonyok között.
A 10. századi hadjáratok csúcspontján a magyarok képesek voltak adófizetésre bírni a német királyt, Sankt Gallen kapcsán pedig semmi sem az, aminek látszik – erről egy zseniális szerzetes tehet.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Az SZBU Alfa egysége drónokkal hajtott végre összehangolt csapásokat Szevasztopolban és a belbeki repülőtéren.
Az ukrán drónok a szárazföldi infrastruktúrát is támadták.
Jacek Czaputowicz szerint Brüsszel húzása kérdéseket vet fel az EU biztonsági garanciáinak megbízhatóságával kapcsolatban más országok számára is.
A Le Figaro szerint Orbán Viktor leváltása jelentős előrelépést hoz az ukrán EU-csatlakozási folyamatban.
