A kazár-bizánci kapcsolatok miatt megkerülhetetlen a Krím szerepe őstörténetünkben, az etelközi magyarságnak is nyoma van a félszigeten – árulja el egy hiánypótló könyv szerzője.
Nyitókép: Honfoglaló harcosok, forrás: honvedelem.hu
A múlt évben jelent meg Türk Attila régésznek, a magyar őstörténet egyik vezető kutatójának hiánypótló kötete a Krím félsziget régészetéről – a késő antikvitástól a középkorig –, amely terület és időszak a korai magyarság történetével is szoros összefügg.
A szakember a Mandinernek elmondta:
„a Krím-félsziget egyedülálló szerepet töltött be Kelet-Európa késő antik és kora középkori történetében.
A félsziget földrajzilag átmenetet képez a Fekete-tenger mediterrán éghajlatú déli partvidéke és az északi sztyeppei területek között, ami kulturálisan a késő antik-bizánci és a sztyeppi nomád kultúrák találkozásában és egymásra hatásában jelentkezett. Sajnos a térség történetéről és régészetéről magyar nyelven nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű összefoglaló szakirodalom.”
Hogy mi adja a Krím-félsziget régészetének jelentőségét? Türk Attila szerint egyszerre volt jelen
a késő antik és bizánci keresztény civilizáció, a sztyeppi nomád kultúra és e két kultúrkör keveréke,
a letelepedő nomád lakosság lassan földművelővé és kereszténnyé váló közösségei. A tárgyalt terület arra is kiválóan alkalmas, hogy a kulturális kölcsönhatásokat és az akkulturációs folyamatokat (kulturális hasonulás egy magasabb szintű társadalomhoz) modellezni lehessen. Nem kevésbé fontosak a tárgyalt terület kapcsolatai a Fekete-tenger és a Mediterráneum más régióival: a Krím-félsziget kereskedelme egyaránt élénk volt a birodalmi fővárossal, Konstantinápollyal, de árui eljutottak a Balkán és Anatólia kikötőibe is – tudjuk meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Nemzetközi mércével is egyedülálló történeti genetikai feltárást végzett egy kutatócsoport, az eredmények új dimenzióba emelik a komplett őstörténetet. Gyuris Balázs első szerzővel beszélgettünk.
A Krím-félsziget színes történetét a szerző a görög kolonizációtól kezdve mutatja be, Bizánc után szó esik az itáliai kereskedő kolóniák tevékenységéről, az Arany Hordáról és az Oszmán Birodalom vazallusáról, a Krími Kánságól, végül az orosz cárság fekete-tengeri expanziója teremtette meg a térség újkori európai fejlődésének lehetőségét.
A terület történetét egyedülállóvá teszi a Krím bizonytalan jogállása, a kazár állam és a Bizánci Birodalom kondomíniuma (több állam közös gyarmata) e területen, ami a régészeti leletanyagban is tükröződik. A lelőhelyek közül kiemelkedik az ókori eredetű Kherszon városa, amely mindvégig a Bizánci Birodalom legfontosabb helyi támaszpontja és egyben a bizánci kultúra kisugárzási pontja is volt.
A hely az orosz történelem szempontjából is szimbolikus jelentőségű,
állítólag itt keresztelkedett meg I. Vlagyimir kijevi fejedelem, ezért kutatása a kezdetektől fogva kiemelkedő volt, a korszak talán egyik legjobban kutatott bizánci városának tekinthető – foglalja össze a könyv írója.
A Krím és a magyarok
A Kárpát-medence népvándorlás kori története és régészete, valamint
a korai magyar történelem folyamata sem érthető és ismerhető meg igazán ezen régió tanulmányozása nélkül.
Hogy miért?
„Történetileg a félszigeten keresztül megvalósult kazár-bizánci kapcsolatok miatt, mely együttműködésnek eredményeként épült meg a kazárokat védő Don-menti erődrendszer. Ennek pedig része volt az a Sarkel is, mellyel kapcsolatban felmerült a magyar vonatkozás” – mondja Türk Attila.
Mint kiderült, azt is tudjuk, hogy
861-ben Konstantín (Cirill) és Metód a kazároknál térített, és a Krím-félszigeten találkozott a magyarokkal.
A magyarok krími feltűnésére gyakran bizonyítékul említik al-Dzsajháni adatait is, miszerint a magyarok rabszolgákat adnak el a bizánciaknak K.r.h városában, melyet manapság a kutatók többsége Kercs helyett Kherszonnal azonosít.
„A krími-bizánci kereskedelmi kapcsolatok egyébként kiválóan adatolhatók az etelközi magyarok régészeti hagyatékában,
a Szubbotci-típusú lelőhelyeken” – hangsúlyozza a kutató.
Hozzáteszi: „A kazár-magyar kapcsolatok később gyengültek a kazáriai eredetű kabar/kavar népesség felkeléséhez és a magyarokhoz való csatlakozása miatt a 861 és 881 közötti időszakban. A Krímet ez annyiban érintette, hogy
az ellenségessé vált magyar–kazár kapcsolat gyakorlatilag elvágta a Krím félszigetet a Kazár Kaganátustól.”
„A szomszédos régióban élő korai magyaroknak a Krím területén is van régészeti nyoma, bár ez a téma sajnos még mindig gyengén kutatott. A korai magyarokhoz köthető etelközi régészeti hagyatékot valójában csak az elmúlt 10-15 évben ismertük meg alaposabban. A jövőben ennek fényében kellene újra és mélyebben áttekinteni a Krím 9–10. századi régészeti hagyatékát. Biztos vagyok benne, hogy
sok magyar vonatkozású újdonság fog még itt előkerülni,
de hogy erre mikor lehet majd sort keríteni, azt jelenleg csak a Teremtő tudja” – vázolja Türk Attila régész.
A 180 oldalas kötet 100 darab, többnyire színes képtáblával, elsősorban a hazai régészek számára fontos tipokronológiai áttekintésekkel segíti a magyar régészek, történészek és művészettörténészek munkáját, valamint az érdeklődőket.
Nálunk még mindig több hónapos lemaradással készülnek állati kellemetlen videók.
A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.
Az etnikai identitás kulturális jelenség, így se nyelvészeti, se régészeti, se archeogenetikai módszerekkel nem vizsgálható, vallja Somfai Kara Dávid, aki nyelvek és népek kapcsolatáról is beszélt.
Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.
Rácz Zsófia vezető régész elmondta: létrejött egy közel száz egyénből álló hálózat Mongóliától a Kárpát-medencéig, és közvetlen bizonyítékot találtak az európai hunok ázsiai hun eredetére.
Külföldi szakvélemény is megerősíti a Magyarságkutató Intézet egyik munkatársának azon sejtését, hogy Székesfehérváron azonosították Hunyadi Mátyás királyunk csontvázát – tudta meg a Mandiner. Reagált a Magyarságkutató Intézet!
Most már más lehet a cél.
Óriási az érdeklődés az Otthon start program iránt.
