honfoglalás

Digitális harcosok, digitális honfoglalás, digitális katyvasz – mi a francot csinál a Fidesz az interneten?

Nálunk még mindig több hónapos lemaradással készülnek állati kellemetlen videók.

p

4

26

25

A harvardi tudósok súlyosan torzítottak a magyar őstörténettel kapcsolatban – kutatók a Mandinernek

A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.

p

3

17

142

Komoly fordulat: az Aba-nemzetség genetikája újraírja a magyar őstörténetet – kutatók a Mandinernek!

Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.

p

23

2

89

Évszázados vita dőlhetett el, föltárták a hunok eredetét! – kutató a Mandinernek

Rácz Zsófia vezető régész elmondta: létrejött egy közel száz egyénből álló hálózat Mongóliától a Kárpát-medencéig, és közvetlen bizonyítékot találtak az európai hunok ázsiai hun eredetére.

p

13

2

100

Az Árpád-ház a családi hagyomány erejével vállalta fel Attilát, a hunt – történész a Mandinernek

Európában kétféle Attila-kép létezett, az Árpádok nem voltak rászorulva Attilára, mint ősre, krónikásaink esetében pedig „ősvállalásról” beszélhetünk, nem „ősválasztásról” – mondja Szabados György.

p

7

0

35

A Krím nélkül nem érthető meg a honfoglalás előtti magyar történelem – régész a Mandinernek

A kazár-bizánci kapcsolatok miatt megkerülhetetlen a Krím szerepe őstörténetünkben, az etelközi magyarságnak is nyoma van a félszigeten – árulja el egy hiánypótló könyv szerzője.

p

18

1

119

Hun vagy avar vagy Attila? – érdekes elmélet született a rettegett vezérről

Hun hagyományunknak több köze van az avarokhoz, mint az ókori hunokhoz, sok forrásunk valójában egy Attila nevű avar királyra utal – mondja a Mandinernek Kontos Gábor.

p

13

7

339

Hol lehetett a magyar őshaza? – Türk Attila a Mandinernek

Olyan régészeti környezet kimutatása szükséges, amely Altaj vidéki eredetű, a baszandajszki kultúra pedig magában hordozza az őshaza környezetéhez szükséges összetett feltételeket – tudjuk meg.

p

12

2

211

Az író, aki a régi magyar hiedelemvilágból merít – Szigeti Kovács Viktor a Mandinernek

A táltos egyedülálló szuperhős, akinek legfontosabb attribútuma, hogy kikezdhetetlenül jó – mondja a szerző, aki szerint amit a nyelvünk őriz, az a miénk, mindegy, honnan kaptuk.

p

7

0

148

Benkő Elek a székelyek eredetéről: „Nem a hirtelen ötletekkel jutunk előbbre”

A professzor szerint az újabb elméletek csak a régiek felfrissítései, sem a hun-török eredet, sem a „szökevény székelyek” teóriája nem tartható, az archeogenetika pedig komoly előrelépést hoz majd.

p

6

3

163

Fantasztikus tanulmány született a honfoglalás előtti avar világról – kutatók a Mandinernek

Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.

p

20

0

136

Így csatlakozhattak a székelyek a honfoglaló magyarokhoz – török kutató a Mandinernek

A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.

p

14

9

190

A székelyek Mongóliából származnak, a hunokkal érkeztek a Kárpát-medencébe – török nyelvész a Mandinernek

Új módszertan és az elhanyagolt kínai források vezették Aydemir Hakan török kutatót a tudományos elmélethez: talán mégis Anonymusnak volt igaza. Még a székelyek vándorlása is követhetőnek tűnik!

p

51

1

229

Jelentős változás az oktatásban: máshogy fogják tanítani a magyar gyermekeknek a honfoglalást

A honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”, hanem egy hosszú, tudatos betelepülési folyamat, amelynek kezdete a 9. század közepére és végére tehető – árulta el Szabados György.

p

33

2

183

Civilek és régészek a kincsek nyomában – ilyen a közösségi régészet Magyarországon

A múlt iránti szenvedélyes érdeklődés újszerű megoldást szült az elmúlt években hazánkban, amelynek eredményességét többek között tarsolylemezek felfedezése bizonyítja – mondja Rácz Tibor Ákos.

p

11

0

12

Nem ismerünk ősmagyar mítoszokat, csak hamis mítoszok vannak – néprajzkutató a Mandinernek

A honfoglalás kori samanizmus képe nagy egészében néprajzkutatók, régészek és amatőrök, áltudósok összjátékával létrejött, prekoncepciókon alapuló konstrukció – vallja Pócs Éva professor emeritus.

p

10

80

291

Régészeti szenzáció bukkant fel a honfoglalás korából – szakember a Mandinernek

„Ünnepnek számít egy ilyen tárgy előkerülése” – mondja Füredi Ágnes. Kuriózumnak számító sírt és tarsolylemezt találtak Csomádnál, rendkívül ritka szerves maradványokkal. Nézze meg a fotókat is!

p

60

0

100