A táltos egyedülálló szuperhős, akinek legfontosabb attribútuma, hogy kikezdhetetlenül jó – mondja a szerző, aki szerint amit a nyelvünk őriz, az a miénk, mindegy, honnan kaptuk.
Kevés szépíró merít a magyar őstörténet ködébe nyúló mítoszokból, hitvilágból, magából a titokzatos korból – Ön az egyik. Miért indult ebbe az irányba, pontosabban ebbe az irányba is? Miért éppen őseink hiedelemvilága?
Nem vagyok ihletett szerző, pontosabban az vagyok, de az érdeklődés nem érzelmi alapú, hanem olvasmányélményekből táplálkozik és általában mindig egy másik kutatómunka hozadéka. Az ég madarai című bestiáriumon dolgoztam, vagyis mitológiai madarak után kutattam, amikor belefutottam a táltosbagolyba. Rájöttem, hogy sok mindent nem tudok a táltosságról, ezért kíváncsiságból utánaolvastam.
Kiderült, hogy
a táltos, legrégebbi értelmezésében, mai nyelven fogalmazva, egy egyedülálló szuperhős, akinek legfontosabb attribútuma, hogy kikezdhetetlenül jó, és ezzel a jósággal képes megküzdeni a rosszal,
segíteni másokon. Ez nagyon megragadott és úgy gondoltam kiváló regénytéma lehet, ahogy a magyar hiedelemvilág is, már ha van ilyen.
Ezt hogy érti?
Amikor elkezdtem dolgozni a könyvön, mondtam egy valamikori egyetemi tanáromnak, hogy a régi magyar hiedelemvilágról szeretnék írni, mire ő rávágta, hogy olyan nincs. Ez igaz is meg nem is. Természetesen nincs egységes, saját mitológiánk, mint a görögöknek vagy skandináv népeknek, de a nyelv a mai napig őrzi a nyomait a hiedelmeinknek. Farkas tanár úr azért mondta ezt, mert nagyon sok a török átvétel még a népvándorlások korából, lásd például a boszorkány szavunkat. A szláv népektől pedig még több képzeletbeli lényt kölcsönöztünk. Ugyanakkor sok minden eredeztethető a finnugor együttélés idejéből is.
A kutatók dolga a rendszerezés, számomra ez kevésbé fontos. Azt gondolom, hogy amit a nyelvünk őriz, az a miénk, mindegy, honnan kaptuk.
A népek egymással vagy egymás mellett történő együttélésének talán a legszebb hozadéka a kultúrák egymásra hatása.
Hogy pontosan mi és honnan van, nem olyan érdekes, egy átvétel úgyis önálló éltre kel a nyelvben.
Pontosan mire gondol, mit őriz a nyelvünk a régi korokból?
Rengeteg mindent, csak nem vagyunk feltétlenül tisztában ezekkel. Amikor például azt mondom, hogy „lóvá tették”, azalatt azt értjük, hogy becsapták. Ennek az eredete azonban, hogy a boszorkány lóvá változtatta az egyszeri embert és azzal repült a boszorkányszombatra.
A „megütötte a guta” pedig népnyelven napszúrást, szélütést, agyvérzést jelent, de régebben
a Guta egy konkrét és rettegett ördögfi volt, aki hátulról vagy álmában fejbe ütötte az embert,
amitől az nyomorék maradt. A fene szintén nem csak betegségre, de egy ördögfira is utal.
A táltos első kötete elnyerte 2020-ban a Merítés-díjat, amivel a legjobbnak tartott ifjúsági regényt tünteti ki a moly.hu könyves közösség zsűrije, majd ennek a könyvnek folytatása is következett. Mi ezeknek a könyveknek a koncepciója, milyen formában merül fel az ősi magyar hitvilág témája?
Sok köze nincs hozzá, de végig Arany Toldi trilógiája járt a fejemben. Meg akartam írni a táltos ifjúságát, szerelmét és öregkorát is. A hiedelemvilág pedig a közeg, amelyben Kücsen, vagyis a főhősünk sorsa alakul.
Felnőtteknek is szólnak ezek a könyvek?
Mindenképpen. Szerintem
egy jó ifjúsági regény azért is jó, mert nem csak kamaszoknak szól, hanem minden korosztályt meg tud szólítani.
Sőt, a regénynek lehet egy mélyebb, allegorikus olvasata is, amit szerintem leginkább a felnőttek érthetnek, mivel több olvasási tapasztalattal rendelkeznek. A jó és rossz kettősségének a boncolgatása szintén inkább a felnőtteknek lehet izgalmas.
Milyen a tudományosan is igazolt adatok és a fikció aránya az ősi magyar hitvilág elemeit tekintve az Ön könyveiben?
Ez egy nehéz, de jó kérdés. Természetesen a két regény fikció, ahogy az egy irodalmi műre jellemző, de a háttéranyag nagyrészt tudományos munkákból táplálkozik, például Nagy Olga, Róheim Géza, Tomisa Ilona kutatásaiból: amit a könyvtárban találtam és a témába vágott azt elolvastam. A fontosabb szereplők saját találmányok. Ami dokumentálható, azok leginkább a lények, amelyek betöltik ezt a képzeletbeli világot.
Tervez folytatást, ahol hasonló elemekből építkezik?
Tervezek egy harmadik kötet igen, ami a táltos öregkoráról szólna, kérdés, hogy a kiadó vállalja-e a megjelentetést.
A legújabb kötete 2023-ban jelent meg Az ég, a vizek és a föld vadjai címmel. Erről mit lehet tudni?
Ez a hármaskönyv szintén marad a hiedelmeknél. Pontosabban
a különböző népek mitológiájából, hiedelemvilágból gyűjti össze azokat a lényeket, melyekkel a képzeletünk valaha benépesítette a körülöttünk lévő világot.
Elsőként az Ég madarai című kötet jelent meg, mert izgalmasnak tűnt az éghez kötődő képzelt lények rendszerezése. Miután ez megszületett, a tavakhoz, tengerekhez köthető szörnyeket is összeszedtem, végül pedig következtek a szárazföldi teremtmények. Mindezeket M. Nagy Szilvia illusztrálta csodálatos rajzaival.
Az etnikai identitás kulturális jelenség, így se nyelvészeti, se régészeti, se archeogenetikai módszerekkel nem vizsgálható, vallja Somfai Kara Dávid, aki nyelvek és népek kapcsolatáról is beszélt.
Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.
Rácz Zsófia vezető régész elmondta: létrejött egy közel száz egyénből álló hálózat Mongóliától a Kárpát-medencéig, és közvetlen bizonyítékot találtak az európai hunok ázsiai hun eredetére.
A magyar archeogenetika világszínvonalú, a tudomány pedig nem felejt – vallja az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója, aki Baskíriában találta meg az Árpád-házi rokonokat a legnagyobb számban.
A magyar őshaza meghatározásánál a mai életformánkból indulunk ki, ám őseink több ezer kilométert tettek meg pár hónap alatt – mondja az etnográfus. Kutatásai arra utalnak, Kodálynak is igaza volt.
A honfoglalás statikus képe megdőlt, a magyarság kulturális fennmaradását pedig a helyiekkel való keveredés tette lehetővé, szemben a hunok és avarok elkülönülésével. Páratlan eredmények!
A demokratákat szembesíteni fogják önmagukkal Texasban.
A Kádár-rendszerben sokszor még a baráti országok diplomatáit is megfigyelték, de miután Törökország 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz, diplomatái különös figyelemet kaptak. Veszprémy László Bernát írása.
